Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.614/2011/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Jakab János ügyvéd által képviselt felperesnek, a Berzétei & Abonyi Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Heves Megyei Bíróság
- október
- napján kelt 4.G.20.182/2011/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon, az alperes részéről 10.Gf.40.614/2011/
- sorszámon benyújtott csatlakozó fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a keresetet elutasító ítéleti rendelkezés tekintetében helybenhagyja; az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a felperest 9.553.000 (kilencmillió-ötszázötvenháromezer) forint után
- február
- napjától terheli az ítéletben írt mértékű késedelmi kamat fizetési kötelezettség. Kötelezi a Fővárosi Ítélőtábla a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a Fővárosi Ítélőtábla a felperest 900.000 (kilencszázezer) forint, az alperest 18.000 (tizennyolcezer) forint le nem rótt jogorvoslati illeték Magyar Állam javára, külön felhívásra történő megfizetésére. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ... Rt., valamint a felperes
- április 2-án konzorciumi szerződést kötött abból a célból, közösen megpályázzák az ... Kft. 2 db 100 t/h gőzteljesítményű széntüzelésű gőzkazánjának fatüzelésre történő átalakítására kiírt pályázatot. A fenti ... Konzorcium
- december 13-án kötött fővállalkozói szerződést az ... Kft.-vel a ... lévő telephelyen 2 db 100 t/h-s gőzkazán faapríték tüzelésűre történő átalakítására - a gőzteljesítmény változatlan megtartásával -, illetőleg a kazánok irányítástechnikai korszerűsítésére. A fenti fővállalkozói szerződés teljesítése során végzett sikertelen próbaüzemről
- október 8-án jegyzőkönyv készült, melyből kitűnően - többek között - 40 t/h és 60 t/h közötti gőzteljesítményt rögzítettek, mely nem felelt meg a szerződésben rögzítetteknek. A konzorcium részéről felmerült, hogy a fővállalkozói szerződés teljesítése érdekében a rendszerbe faaprító gépet állít be, melynek beszerzésére többek között az alperestől kért árajánlatot. Az alperes ajánlata alapján a felperes
- november 18-án 2 db ... faaprító gépet rendelt meg 8.316.000 forint/db + ÁFA áron, a megrendelésben rögzítve a gépbe belépő és kilépő anyag jellemzőit, a szállítási határidőt és a fizetési feltételeket. Az alperes a megrendelést
- november 19-én ... faipari aprítógépre visszaigazolta, feltüntetve a meghajtó motor adatait is. Az alperes az ... 600-as aprítógépeket 2003 decemberében leszállította; a felperes
- december 22-én teljesítésigazolási jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a gépek a gyártóművi próbán működőképesnek bizonyultak. A felperes
- január 7-én azonos műszaki paraméterekkel és áron további 2 db ... faaprító gépet rendelt meg az alperestől; az alperes a megrendelést
- január 14-én ... típusú faipari aprítógépre igazolta vissza, azonban nem .../600-as, hanem .../800-as gépeket szállított le 2004 februárjában, figyelemmel arra, hogy 2004 januárjában a felperes arról tájékoztatta, hogy a már leszállított berendezések sem teljesítményükben, sem az apríték méretében nem biztosítják a vállalt értékeket. A peres felek között 2004 januárja és 2005 tavasza között folytatott levelezésből kitűnően a felperes többször jelezte a szerződésszerű teljesítés hiányát, azt hogy a berendezések nem felelnek meg a vállalt specifikációknak; az alperes többszöri javítást, átalakítást végezve vele együttműködött, ennek keretében az .../600-as típusú gépeket ...-as típusra cserélte, valamint további 4 db ...-as típusú gépet szállított le. Az ... Kft.
- március 31-én kelt levelével a fővállalkozói szerződést felmondta, hivatkozva arra, hogy a konzorcium a vállalt minőségi paramétereket teljesíteni nem tudta; a szerződő felek
- április 14-én kelt szerződésmódosításban rögzítették, hogy a konzorcium 98.500.000 forint kártérítés megfizetését vállalja a szerződésben rögzített minimális funkcionális érték csökkenése okán. A felperes az alperes többszöri sikertelen felszólítását követően,
- május 17-én beérkezett keresetében 147.830.323 forint és annak
- július 15-től a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk.
- §
(1)bekezdése és
- §-a alapján. A keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes a szállítási szerződéseket hibásan teljesítette, a leszállított gépek az előírt műszaki paramétereket nem tudták teljesíteni, ezzel összefüggésben a ... Konzorcium a fővállalkozói szerződésben vállalt gőzteljesítményt, üzemi hatásfokot nem tudta elérni, ezért került sor annak felmondására. Utóbbi következtében a felperes mint konzorciumi tag vállalta a 98.500.000 forint kártérítés megfizetését az ... Kft. felé, továbbá a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben 34.664.259 forint + ÁFA többletköltséget viselt, valamint 600.000 forint többletteljesítést volt kénytelen finanszírozni; a kárösszeget a
- április 26-i, valamint
- október 20-i előkészítő iratában részletezte. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, vitatta hibás teljesítését, azt hogy ezzel okozati összefüggésben merült volna fel felperes keresetben érvényesített kára. Álláspontja szerint a felperes a fővállalkozói szerződést alperes teljesítésétől függetlenül is hibásan és késedelmesen teljesítette, szerződésszerű teljesítése hiánya már akkor fennállt, amikor a perbeli gépek szállítására az alperestől ajánlatot kért. ... tanú vallomása szerint az apríték a kazánokba nem kizárólag az alperes által szállított gépeken keresztül került be, hanem közvetlenül a futószalagról is került oda olyan apríték, amelyet nem az általa gyártott gépek vágtak össze, így alaptalan az az állítás, hogy a kazánok végteljesítménye kizárólag az alperesi aprítógépek alacsony hatásfoka miatt nem volt elégséges. Kifogásolta, hogy felperes a hibás teljesítést olyan mérési adatokra alapozta, amelyek rögzítésénél az alperes nem volt jelen, továbbá nem nyert igazolást, hogy az alperes szerződésszerű teljesítéséhez a szükséges feltételeket biztosította volna; állította, hogy az aprítógépekbe kerülő fa fajtája, nedvességtartalma, mérete nem felelt meg a felek közötti szerződésekben meghatározott paramétereknek, valamint rendszeresen előfordult, hogy idegen anyag került az apríték közé, mely a gépek meghibásodásához vezetett. Utalt arra, hogy a felperes érdekkörébe eső, megfelelő karbantartás hiánya is vezethetett a meghibásodásokra. Az alperes módosított viszontkeresetében 46.975.000 forint vételártartozásra és abból 9.553.000 forint után
- február
- napjától, 37.422.000 forint után a viszontkereset előterjesztésének időpontjától járó, a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamat megfizetésére támasztott igényt. A viszontkeresetében arra hivatkozott, hogy a második megrendelés alapján leszállított 2 db gép árából az alperes nem egyenlített ki 9.553.000 forintot, valamint az ezen felül leszállított további 4 db gép vételárát sem fizette meg. A felperes a viszontkereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a második szállításból eredő vételártartozását 9.553.000 forint erejéig azért nem egyenlítette ki, mert a hibás teljesítés okán árleszállításra jogosult, az ezen felüli további 4 db gép szállítását pedig nem rendelte meg, ezen gépekkel az alperes a hibás teljesítését kívánta kiküszöbölni. Az elsőfokú bíróság
- október
- napján kelt 4.G.20.182/2011/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította; kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 9.553.000 forintot és annak
- február
- napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegét, valamint 3.995.500 forint perköltséget, az alperes ezt meghaladó viszontkeresetét elutasította. Kötelezte az elsőfokú bíróság az alperest 693.226 forint, a felperest 206.774 forint viszontkereseti illeték külön felhívásra, állam javára történő megfizetésére. Az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdésében, 318. §
(1)bekezdésében, 339. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel kifejtette, a Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint a perben a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes hibás teljesítése eredményeként, azzal okozati összefüggésben merült fel a keresetben megjelölt kára, azaz a beruházó felé kifizetett kártérítési összeg, valamint a többletköltségei. Tekintettel arra, hogy a felperes a fővállalkozási szerződést eleve hibásan teljesítette a beruházó felé és sikertelen próbaüzemi eljárást folytatott le, valamint ennek kiküszöbölése érdekében kötötte meg az alperessel a perbeli szállítási szerződéseket, bizonyítási kötelezettsége kétirányú; annak igazolása terhelte, hogy az alperes a szállítási szerződésben foglaltakat megszegte, továbbá a beruházó felé fennálló hibás teljesítése következményének elhárítására alkalmas lett volna az alperesi aprító berendezések rendszerbe állítása. A hibás teljesítés vizsgálatára lefolytatott igazságügyi szakértői bizonyítás eredménye alapján az elsőfokú bíróság megállapította: ... igazságügyi szakértő szakvéleménye szerint az alperes által leszállított berendezések közül 2 db .../800-as géppel összefüggésben lehetne megállapítani a teljesítés időpontjában fennálló szerződésszegést abban az esetben, ha lennének objektív, a felek és a szakértő által elfogadható mérési adatok. A beüzemelést követően több évvel később elvégzett mérésekből azonban szakértői bizonyosság szintjén nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy az alperes által leszállított berendezések a szerződés teljesítésekor nem feleltek meg a szerződésben foglaltaknak. Kifejtette az elsőfokú bíróság, a Pp. 3. §-a alapján a felperest tájékoztatta arról, annak bizonyítása is terhelte, hogy az általa perbeli gépekbe betöltött apríték mérete, nedvességtartalma, illetőleg az egyéb tényezők tekintetében megfelelt a szerződésben foglaltaknak, továbbá elő kellett volna adnia a beruházó felé történő hibás teljesítéssel kapcsolatos tényállításait, becsatolni annak dokumentumait, valamint nyilatkoznia kellett volna az első két gép beszállítását követő eseménytörténetre, melynek hiányában a Pp. 141. §
(6)bekezdése alapján történő határozathozatalt helyezte kilátásba. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a tájékoztatás alapján a felperesnek további bizonyítási indítványa nem volt, nem kívánta igazolni, hogy a felperes aprítógépeiből a perbeli aprítógépekbe átmenő faapríték megfelelt volna a peres felek közötti szállítási szerződésben foglaltaknak. A lefolytatott szakértői bizonyítás eredménye alapján a bíróság arra vont következtetést, kétségmentesen nem nyert bizonyítást az alperesi szerződésszegés, a teljesítéskori mérési adatok hiányában utólag nem állapítható meg a hibás teljesítés, ezen túlmenően az okozati összefüggés sem nyert alátámasztást, így a felperesnek a kárát magának kell viselnie. Az elsőfokú bíróság az alperes viszontkeresetét részben találta megalapozottnak; hibás teljesítés bizonyítottsága hiányában a vételár-követeléssel szembeni árcsökkentésre alapított felperesi védekezést nem fogadta el, és a nem vitásan leszállított első négy darab gép vételárából ki nem fizetett 9.553.000 forint megfizetésére kötelezte a felperest a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamattal terhelten. A második 4 darab gép vételára vonatkozásában kifejtette az elsőfokú bíróság, az alperes nem tudta igazolni, hogy ezen követelés megilletné. A per adatai szerint a felek kísérletet folytattak az egyes gépek műszaki paramétereinek megváltoztatása érdekében azért, hogy a felperesi rendszer megfelelően tudjon működni, ennek során a felperes további gépszállítást nem rendelt meg, így ezeket e nélkül szállította le az alperes, illetőleg azokat nem is számlázta a felperes felé. A szállítás kétségmentes célja, indoka nem került bizonyításra, így nem igazolt a viszontkeresetben megjelölt vételár-követelés jogalapja. Az ítélet ellen a felperes fellebbezést, az alperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. A felperes a fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását, alperes keresete szerinti marasztalásával kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése téves, hibás tényálláson alapszik; az alperes arra lett volna köteles, hogy az ... Kft. területén 2 db 100 t/h összteljesítményű széntüzelésű kazánt hozzon létre, továbbá vállalást tett arra, hogy azt biomasszával üzemelteti, az erre kiírt pályázaton ugyanis nyertes lett. Az alperes vállalása alapján jött létre a ... Konzorcium, amely 2002 decemberében vállalta a beruházóval a szükséges szerződés megkötését és 2 db 100 t/h teljesítményű kazán létrehozását. Az alperes a kazánt megépítette, de a vállalást biztosítani nem tudta, 40 t/h, illetve 60 t/h közötti teljesítményű kazánt hozott létre, mely nem volt képes a felperesi vállalás elérésére. Álláspontja szerint az alperesi teljesítmény elmaradása arra vezethető vissza, hogy az általa megjelölt beszállítók sem a kazánok teljesítményéhez szükséges, illetve a szerződésben vállalt száraz, aprítékolt fát nem biztosították, illetőleg az aprítékolt fa minőségének megfelelősége esetén sem tudták a szerződésben vállalt paramétereket létrehozni a beszerelt kazánok. Az alperesi teljesítés elmaradása okolható azért, hogy a felperes nem tudta teljesíteni a saját szerződéses kötelezettségvállalását. Az alperes csatlakozó fellebbezésében az első fokú ítélet részbeni megváltoztatását, a részére megítélt 9.553.000 forint után 2004. február 26-tól kérte késedelmi kamat megfizetésére kötelezni a felperest. Előadta, hogy a fenti vételárkövetelés után mind a beszámításra vonatkozó nyilatkozatában, mind a viszontkeresetében 2004. február 26-tól kérte a felperes kamatfizetési kötelezettsége megállapítását, és ez a viszontkereset 2007. október 19-i beadványban történő pontosítása során sem módosult. A 2009. május 8-i tárgyaláson tévesen került a kamatigény 2007. február 26-i kezdő időponttal rögzítésre, az alperes jogi képviselője ezen jegyzőkönyvi elírást észlelve a 2010. szeptember 14-i tárgyaláson jelezte, hogy 2004. február 26-tól támasztott késedelmi kamatigényt, ennek ellenére az elsőfokú bíróság a kamatfizetés kezdő időpontját 2007. február 26-tól állapította meg, amelynek nincs alapja. A számla fizetési határideje 2004. február 26-a volt és a kamatigény kezdő időpontját a felperes sem tette vitássá. Amennyiben a másodfokú bíróság ezen álláspontját nem osztaná, a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatának kérte tekinteni a kamat 2004. február 26-tól történő felszámítását, hivatkozva arra, hogy a Pp. 146. §
(5)bekezdés c) pontja szerint a kamatfizetés kezdő időpontjának megváltoztatása nem minősül nem megengedett keresetváltoztatásnak. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében a csatlakozó fellebbezéssel nem érintett rész kivételével az elsőfokú bíróság ítéletének a helyben hagyását kérte, helyes indokai alapján. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, annak tévességére a felperes alaptalanul hivatkozott, a fellebbezés az egyes szerződésekből eredő kötelezettségek tekintetében tény- és iratellenes előadásokat tartalmaz. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a felperesre eső bizonyítási terhet, azt hogy ennek nem tett eleget, igazolt alperesi szerződésszegés hiányában a kereset elutasításának volt helye. Tekintettel arra, hogy a felperes fellebbezése - az előterjesztett petítum és annak indokolása egybevetése szerint - a keresetének történő helyt adást célozta, az alperes csatlakozó fellebbezése pedig a megítélt viszontkereseti követelés késedelmi kamatra vonatkozó részét támadta, a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezéssel és csatlakozó fellebbezéssel nem érintett ítéleti rendelkezéseket - így a viszontkeresetnek részben helyt adó és azt részben elutasító döntést - a Pp. 228. §
(3)bekezdésében foglaltakból következően a jogorvoslati eljárás során nem bírálta felül. A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése az alábbiak szerint nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást a fellebbezésekkel érintett körben a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, és helytálló az abból levont jogi következtetése is, az alábbiak szerint. A fellebbezésben előadottaktól eltérően az elsőfokú bíróság a szerződési láncolat helytálló felismerésére, a létrejött jogviszonyok megfelelő minősítésére alapította a döntését; nem tévedett annak megállapításakor, hogy a peres felek - vállalkozási elemeket is tartalmazó - a Ptk. 379. §
(1)bekezdése szerinti szállítási szerződést kötöttek egymással, melynek szerződésszerű teljesítését vizsgálta felperes szerződésszegésre alapított kárigénye okán. A jogviszonyok létrejöttét igazoló, rendelkezésre álló
- április 2-i,
- december 13-i,
- november 19-i,
- január 14-i okiratokban foglaltakkal ellentétes, alá nem támasztott tényállításokat tartalmaz felperes fellebbezése annyiban, hogy a peres felek közötti szállítási szerződésben az alperes sem kazánok létrehozását, sem biomasszával történő üzemeltetését nem vállalta, nem került jogviszonyba a faapríték beszállítójával és saját vállalása nem volt előzménye a fellebbezésben tévesen ... Konzorciumnak nevesített, ténylegesen ... Konzorcium létrejöttének, mely ugyancsak nem kazánok előállítását, hanem átalakítását vállalta az ... Kft.-vel kötött fővállalkozási szerződésben. A fenti fővállalkozási szerződés teljesítése körében rendelkezésre álló,
- október 8-i jegyzőkönyvet az elsőfokú bíróság helyesen értékelte akként, hogy az abban foglaltak a ... Konzorcium szerződésszerű teljesítése hiányát támasztották alá, egyértelműen azt igazolva, hogy az átalakított kazánok nem érték el az előírt 100 t/h gőzteljesítményt. A perben nem volt vitás, hogy a felperes az alperessel a fővállalkozási szerződésben meghatározott gőzteljesítmény elérése céljából kötött szállítási szerződést, így nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperesre szerződésszegésen alapuló kárigényként érvényesített jogára figyelemmel - kettős bizonyítási terhet telepített; előírva annak igazolását, hogy a választott műszaki megoldással a ... Konzorcium által kitűzött cél egyáltalán elérhető lett volna, illetőleg hogy a fővállalkozási szerződés hibátlan teljesítésében az alperes hibás szolgáltatása akadályozta, ugyanakkor az alperes szerződésszerű teljesítéséhez szükséges feltételeket a saját részéről biztosította. A rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű, Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelő értékelésével vont következtetést az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes a fenti körbeni bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget; indítványaira figyelemmel - a Pp. 3. §
(3)bekezdésében foglaltaknak maradéktalanul megfelelő bírói kioktatás ellenére - a Pp. 177. §
(1)bekezdése szerinti igazságügyi műszaki szakértői bizonyítás csak részlegesen kerülhetett lefolytatásra, és annak eredménye alperes hibás teljesítésben mutatkozó szerződésszegése kétségmentes megállapítására nem adott alapot; a fővállalkozási szerződés felmondása körében rendelkezésre álló okiratokból pedig a felperes által állított teljesítési összefüggés ugyancsak nem volt kétségmentesen megállapítható. Teljes körűen osztotta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját, hogy ... igazságügyi műszaki szakértő többször kiegészített szakvéleménye legfeljebb arra engedett következtetni, hogy az alperes által szállított berendezések közül két darab .../800-as típusú gép vonatkozásában lenne lehetőség a teljesítés időpontjában fennálló szerződésszegés megállapítására akkor, ha lennének a felek és a szakértő által is elfogadható mérési adatok. Az objektív mérési adatok hiányára az vezetett, hogy 2003. december 22-én az alperes telephelyén csak üzembe helyezés előtti próba volt, az is csak az első két későbbiekben lecserélt - gépre, a Ptk. 396. §
(1)bekezdésében előírt közös, indokolt, szakmailag szokásos próba pedig elmaradt. Az üzemelés során közös mérésre nem került sor; az alperes vitatásával szemben a mérési eredmények - a mérés szerződésszerű körülményei bizonyítottsága hiányában - aggálytalanul nem voltak felhasználhatók. A szakértői bizonyítás további akadályát képezte, hogy a kirendelt igazságügyi szakértő nem a géplánc egészét, csupán annak részét és csak évekkel az üzembe helyezést követően tudta vizsgálni, mindezekre figyelemmel a felperesi követelést kétségmentesen alátámasztó szakmai megállapítást nem tudott tenni. A fentiek szerinti bizonyítatlanságot az elsőfokú bíróság helytállóan a felperes terhére értékelte; nem tévedett annak megállapításakor, hogy a Ptk. 318. §
(1)bekezdése szerinti kárigényt megalapozó szerződésszegés igazoltsága hiányában a kereset elutasításának van helye; megjegyzi a Fővárosi Ítélőtábla, hogy jogellenes magatartás hiányában a Ptk. 339. §
(1)bekezdése szerinti, a kárfelelősséget megalapozó további jogszabályi feltételek teljesülésének a vizsgálata mellőzhető volt. Mindezért a felperes fellebbezése alaptalan, az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéleti rendelkezése megváltoztatására alapot adó körülmények nem merültek fel. Nem megalapozott az alperes csatlakozó fellebbezése sem, az alábbiak szerint. Az alperes a 9.553.000 forint vételártartozás után viszontkeresetében érvényesített késedelmi kamatkövetelése kezdő időpontjának téves megállapítását sérelmezte arra hivatkozva, az elsőfokú bíróság alaptalanul figyelmen kívül hagyta, hogy
- február 26-i kezdőnappal támasztott késedelmi kamatigényt. A 4.G.20.127/2006/
- számú tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltakból kitűnően az alperes a
- május 8-i tárgyaláson a 9.553.000 forint vételártartozás után
- február
- napjától kérte a felperest késedelmi kamat megfizetésére kötelezni; annyiban helytálló a csatlakozó fellebbezési előadása, hogy a
- szeptember 14-i tárgyaláson a
- május 8-i tárgyaláson rögzített nyilatkozata téves jegyzőkönyvezését állítva
- február
- napjától támasztott késedelmi kamatkövetelést, a tárgyalás berekesztését megelőzően a
- szeptember 20-i tárgyaláson azonban kifejezetten a 4.G.20.127/2006/
- számú tárgyalási jegyzőkönyvben rögzítettek szerint tartotta fenn a viszontkeresetét anélkül, hogy annak
- szeptember 14-i tárgyaláson tett korrekciójára utalt volna. Ebből következően az elsőfokú bíróság késedelmi kamatkövetelés körében hozott csatlakozó fellebbezéssel támadott - döntése a Pp.
- §-ában foglaltaknak megfelelt, mely szerint a döntés nem terjedhet túl a kereseti (viszontkereseti) kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen, és ez a szabály a főkövetelés járulékaira, így a kamatra is kiterjed. Ugyanakkor a Pp.
- §
(5)bekezdés c) pontjában foglaltakból következően a korábban nem követelt késedelmi kamatra történő igény előterjesztése nem minősül keresetváltoztatásnak, így ezen jognyilatkozat jogorvoslati eljárásban történő figyelembevétele nem ütközik a Pp. 247. §
(1)bekezdésében foglaltakba, ezért annak megalapozottságát a Fővárosi Ítélőtábla érdemben vizsgálta. Felperes megrendeléseinek
- november 19-i és
- január 14-i alperesi visszaigazolásából kitűnően a vételár 30 %-a az előlegszámla benyújtását követően, 50 %-a a berendezés leszállításakor, 20 %-a a 15 napos próbaüzemet követően volt esedékes; a fent kifejtettek szerint a próbaüzem elmaradt, arra nincs peradat, hogy az alperes érdekkörébe eső okból, így a
- február 18-i teljesítésről
- február 26-i esedékességgel történő számlakiállítás nem kifogásolható, a felperes pénzszolgáltatása nyújtásával a Ptk.
- § a) pontja szerint késedelembe esett, ennek következtében az alperes által kért időponttól tartozik késedelmi kamatot megfizetni. Mindezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének - nem fellebbezett részét nem érintve - a keresetet elutasító rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, és az alperes másodfokú eljárásban kamatkövetelés tekintetében módosított viszontkeresete megalapozottsága okán a felperest terhelő késedelmi kamatfizetés kezdő időpontját
- február
- napjában állapította meg. A fellebbezéssel és a csatlakozó fellebbezéssel érintett pertárgyértékek összevetése eredményeképp a felperes minősült döntően pervesztesnek, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-a alapján alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes jogorvoslati perköltsége megfizetésére, mely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdésében foglaltak alkalmazásával, mérlegeléssel bruttó 1.500.000 forint jogi képviseleti munkadíjban került megállapításra, továbbá a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte a feleket az általuk le nem rótt fellebbezési, illetőleg csatlakozó fellebbezési illeték Magyar Állam javára, külön felhívásra történő megfizetésére. Budapest,
- május
- Levek Istvánné dr. s. k., mb. tanácselnök, előadó bíró Dr. Csányi Terézia Katalin s. k., bíró Dr. Felker László s. k., bíró