Kfv.37372/2011/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség a bizonyítékok felülmérlegelésére. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.372/2011/6.szám A Kúria a dr.Pataky Csaba ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a dr.Léder Ferenc jogtanácsos által képviselt JászNagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (5000 Szolnok, Kossuth u. 2.) alperes elleni építési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság

1. január
2. napján kelt 11.K.27.197/2009/
3. számú ítélete ellen a felperesek részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 11.K.27.197/2009/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 fizessenek meg az alperesnek felülvizsgálati perköltséget. napon belül egyetemlegesen 20.000 (húszezer) forint Kötelezi továbbá a felpereseket, hogy fizessenek meg az az államnak - külön felhívásra -egyetemlegesen 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Lakossági bejelentést követően
6. március 21-én az elsőfokú építési hatóság helyszíni szemlét tartott
7. évtől a felperesek tulajdonában álló helyrajzi számon felvett külterületi ingatlanon. Ennek során megállapítást nyert, hogy az ingatlanon található megközelítőleg 12x8,5 méter alapterületű gazdasági épületet a felperesek újjáépítették. Az elsőfokú hatóság felhívását követően a felperesek a gazdasági épületre fennmaradási engedély iránti kérelmet nyújtottak be, amelyet az elsőfokú hatóság, bontás elrendelése mellett, elutasított. Határozata indokolásában kifejtette, hogy az ingatlan Törökszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(IV.24.) számú rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) szerint nem beépítésre szánt, kertes, mezőgazdasági övezetbe tartozó terület, amelyen a már meglévő lakó- és gazdasági épületek megtarthatók és felújíthatók, ha az előírásokban foglalt és a megengedett beépítési százalék ezt lehetővé teszi. Az országos településrendezési építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm.rendelet (a továbbiakban: OTÉK)
8. § /3/ bekezdés
9. pontjában meghatározott mértéket az ingatlan beépítettsége meghaladja. A fennmaradási engedélyezési terv műszaki leírása szerint az építmény újjáépítésére kértek fennmaradási engedélyt, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
10. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
11. §-ában,
12. §-ában foglaltak alapulvételével nem engedélyezhető. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd
13. szeptember
14. napján meghozott 03-1471/
15. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, az elsőfokú hatóság helyesen állapította meg, hogy valójában nem felújítás, illetve helyreállítás, hanem engedély nélküli új építés történt. A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtását követően az elsőfokú hatóság a tisztázott tényállás alapján jogszerű és megalapozott döntést hozott. A beépítettséget jelentősen meghaladó épület átalakítással sem tehető szabályossá, ezért a bontását kellett elrendelni. A felperesek keresetükben az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérték annak megállapításával, hogy az eljárt hatóságok a tényállást nem tisztázták, a bontást jogszerűtlenül rendelték el, lévén az épületen engedélyköteles munkálatokat nem végeztek. A megyei bíróság 11.K.27.250/2007/
16. sorszámú ítéletével a felperes keresetét elutasította, amely ítéletet a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.133/2008/
17. számú végzésével hatályon kívül helyezett és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra nézve is előírta, hogy a megyei bíróság a felpereseket köteles nyilatkoztatni a bizonyítási indítványairól. Amennyiben a felperesek a szakértő kirendelésére irányuló indítványukat fenntartják, és a költségeket megelőlegezik, úgy nem mellőzhető igazságügyi építész szakértő kirendelése annak megállapítására, hogy a megmaradt korábbi építményrészekre tekintettel felújításnak vagy teljesen új építésnek minősül az elvégzett munka. Az egyéb bizonyítási indítványokról az elsőfokú bíróság szabadon dönthet azzal, hogy azok mellőzését köteles megindokolni. A megyei bíróság a megismételt eljárásban igazságügyi építész szakértőt rendelt ki, értékelte a Földmérési és Távérzékelési Intézet ortofotóit, a felperesek közigazgatási és peres eljárás során tett nyilatkozatait, ezeket összevetette a perben meghallgatott tanúk vallomásával, majd a felperesek keresetét ismételten elutasította. Jogerős ítélete indokolásában kifejtette, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a perbeli épület a hatósági szemlét megelőző egy-két éven belül épült újjá. A hatóságok az irányadó jogszabályokat helyesen értelmezték és alkalmazták. A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, kérvén annak hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmüknek történő helyt adást. Álláspontjuk szerint a megyei bíróság a Pp.
18. § /1/ bekezdésébe ütközően a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte, a közigazgatási eljárás során tett nyilatkozatokat és a perben meghallgatott tanúk vallomásait nem kellő súllyal vette figyelembe, mint ahogy tévesen értékelte a szakértői véleményben foglaltakat is. A jogerős ítélet sérti az Étv.
19. §-át is, mivel az eljárás megindultakor a 10 éves határidő már eltelt. Ezen túlmenően ellentétben áll a Polgári Törvénykönyvről szóló
20. évi
21. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 579-
22. §-aival, mivel, mint megajándékozottak nem tartoznak felelősséggel azért a tevékenységért, amit a korábbi tulajdonosok végeztek. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Pp.
23. § /2/ bekezdése értelmében a Kúriától jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A felperes felülvizsgálati kérelmében a bizonyítékoknak a Pp.
24. § /1/ bekezdése szerinti szabad mérlegelését támadta. A Pp.
25. § /2/ bekezdésére utalással a Kúria kiemeli, hogy anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, azonban ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Amennyiben a bíróság ítéletének tényállása iratellenesen került megállapításra vagy okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok mérlegelése, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg ugyanakkor jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. A megyei bíróság a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.133/2008/
26. számú végzésében foglaltaknak megfelelően széles körű bizonyítás eredményeként a feltárt tények, a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok okszerű és helyes mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a gazdasági épület szabályossá nem tehető, ezért az Étv.
27. § /1/ bekezdés b/ pontja szerinti, az építést megelőző állapot helyreállítással szükséges. Ez a perbeli esetben az Étv.
28. § /8/ bekezdés b/ pontjában írt következmény alkalmazását, nevezetesen az építmény lebontását eredményezte. A szankció alkalmazása körében a megyei bíróság értékelte a meghallgatott tanuk vallomásait, a felperesek eljárás során tett nyilatkozatait, illetve ortofotók elemzéséből jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felperesi ingatlanon
29. évben a perbeli építmény még nem látható. A Kúria osztja a megyei bíróság azon következtetését, hogy a közigazgatási eljárás során az alapul szolgáló anyagi jogszabályok megtartásra kerültek. A Pp.
30. § /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően az elsőfokú bíróság is helytállóan jutott ítéletei következtetéseire, számot adva azon körülményekről, amelyeket a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett. A fentekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben a jogerős ítélet nem bizonyult jogszabálysértőnek, ezért a Kúria azt a Pp.
31. § /3/ bekezdés alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Pp.
32. § /1/ bekezdése alapján a pervesztes felperesek kötelesek az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A Kúria kötelezte továbbá a felpereseket a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is figyelemmel az illetékekről szóló
33. évi XCIII. törvény
34. § /1/ bekezdésében és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
35. § /2/ bekezdésében. ,
36. május
37. Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok Dr.Sperka Kálmán sk. előadó