Pf.20126/2012/5 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.126/2012/

1. szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. A.né dr. V. A. jogtanácsos által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Jakab Péter (címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperessel szemben kölcsön megfizetése iránt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.P.20.625/2011/
2. számú ítélete ellen az alperes részéről
3. sorszám alatt előterjesztett és
4. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy az alperes a perköltséget is 15 napon belül köteles a felperesnek megfizetni. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 200 000 (kétszázezer) Ft másodfokú perköltséget és térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 900 000 (kilencszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes a "X" Kft.-vel szemben kölcsönszerződésből eredő tartozás miatt 204 500 000 Ft és járulékai megfizetése iránt kezdeményezett több alkalommal eljárást
5. évben. A tartozás megfizetéséért az alperes a
6. szeptember hó
7. napján kötött szerződéssel készfizető kezességet vállalt, valamint hozzájárult ahhoz, hogy a kötelezettség biztosítására a tulajdonát képező "x-i" "X1" hrsz. alatt felvett ingatlanra jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, továbbá zálogjogot engedett az adós gazdasági társaságnál meglévő törzsbetétjére és apportjára. A készfizető kezesi szerződésből eredő kötelezettség egy részének teljesítése érdekében a felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte 20 000 000 Ft és járulékai iránt. A fizetési meghagyást dr. H. Zs. E. "g-i" közjegyző helyettes bocsátotta ki (14020/Ü/30108/2011/2.), majd ellentmondás hiányában dr. P-né dr. G. Sz. közjegyző megállapította annak
8. február hó
9. napján történt jogerőre emelkedését. Az alperes ellentmondása és igazolási kérelme
10. március hó
11. napján érkezett be a közjegyzőhöz, amelyben az alperes vitatta a követelést, ám ennek okát csak a későbbiekben kívánta előadni. A közjegyző az igazolási kérelemnek helyt adott és értesítette a jogosultat az eljárás perré alakulásáról. A perré alakult eljárásban a felperes a keresetét fenntartotta. Az alperes további nyilatkozatot nem tett, a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Az elsőfokú bíróság a
12. sorszám alatt meghozott ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20 000 000 Ft-ot és annak
13. november hó
14. napjától járó évi 13,75 % ügyleti, valamint évi 6 % késedelmi kamatát s 1 100 000 Ft perköltséget. Határozatának indokolása szerint az alperes nem bizonyította, hogy vele szemben a szerződéstől eltérően a felperes a követelését nem érvényesítheti. A készfizetői kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A teljesítést nem tagadhatja meg arra hivatkozással, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be. A felperes kezesi szerződésből eredő jogával élt, amikor a készfizető kezessel szemben nem az eredeti tőketartozás és kamat iránti igényét érvényesítette, hanem kevesebbet kért. Az alperes sem az ellentmondásában, sem a perré alakult eljárásban tájékoztatás ellenére nem terjesztett elő bizonyítási indítványt arra vonatkozóan, hogy a felperes követelése miért nem alapos. A bizonyítatlanság következménye, hogy a bíróság a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalja az alperest, figyelemmel arra, hogy az összegszerűséget és a jogcímet felhívás ellenére sem döntötte meg. A felperes bizonyította a szerződés alapján fennálló követelése jogcímét, míg az összegszerűségét a szerződéstől kisebb összegben jelölte meg, ezért az elsőfokú bíróság az alperest a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta és kötelezte a felperes javára perköltség megfizetésére is. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára történő utasítása mellett. Mivel a tárgyalásra szóló idézést követően azonos felek közötti per áttételéről kapott végzést a Nyíregyházi Városi Bíróságtól, úgy gondolta, hogy a tárgyalás elmarad, amelyet követően megdöbbenve vette kézhez az ítéletet. Mindkét bíróság tévedett, amikor a perek azonosságát nem észlelték, s az sem derült ki, hogy milyen közjegyzői okirat alapján került sor a tárgyalás kitűzésére, ezért a kettős eljárás megtévesztette őt. A felperes nem adott tájékoztatást arról, hogy az alperes időközben 100 000 Ft-ot megfizetett, s hogy az alperessel egyeztetést folytatott. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta: a felperes követelése miért 20 000 000 Ft. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Az ítélőtábla a fellebbezést - amelyet tartalma szerint (figyelemmel a Pp.
15. §-ának