A határozat elvi tartalma: A védett természeti terület művelési ága megváltoztatása engedély nélkül olyan jogsértés, amely miatt szankció alkalmazása indokolt és szükséges. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.338/2011/6.szám A Kúria a dr. Papp János ügyvéd által képviselt felperesnek a Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alperes ellen védett terület eredeti állapotának helyreállítása tárgyában hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
- február 9-én kelt 4.K.22.449/2010/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.K.22.449/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget. fizessen meg az felülvizsgálati Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A helyrajzi számú ingatlan védett természeti terület, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség közérdekű bejelentés alapján
- november 30-án helyszíni ellenőrzés tartott és megállapította, hogy a védett terület művelési ágát megváltoztatták, az eredetileg szántó művelési ágú területen akác és magyar kőris fafajokból álló, két éves telepítés található. Az eljárás során tisztázásra került, hogy az ingatlan
- január 29-én megosztásra került, az ingatlanból kialakultak a és helyrajzi számú ingatlanok. A
- június 28-án tartott ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az akácos telepítés a és helyrajzi számú területeket érinti. A helyrajzi számú ingatlan öröklés jogcímén a felperes tulajdonába került. Az elsőfokú hatóság - megismételt eljárásban - a
- augusztus 5én kelt 12615-1/
- számú határozatával kötelezte a felperest, hogy a helyrajzi számú védett terület eredeti állapotát állítsa helyre, a területen található akác faegyedeket maradéktalanul távolítsa el, az akác gyökérsarjról történő szaporodását akadályozza meg, továbbá fizessen meg 11.813 forint eljárási költséget. A határozat indokolása szerint a természet védelméről szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 31.§-a alapján tilos a védett természeti terület állapotát megváltoztatni. Az érintett területen található fafajok közül az akác nem őshonos, invazív terjedésre hajlamos faj, amely a védett természeti terület állapotát terjedésével kedvezőtlen irányban változtatja meg, az akác ezért a területen nem telepíthető, nem tartható fenn, emiatt azt maradéktalanul el kell távolítani a Tvt. 33.§ /3/ bekezdése alapján, mert védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal végezhető. Mivel a védett terület művelési ága maradandóan megváltoztatásra került, az eredeti állapot helyreállítását kellett elrendelni a károsodott védett természeti terület helyreállítása érdekében. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- szeptember 29-én kelt 14/5099-2/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletével elutasított. Megállapította, hogy a védett természeti terület állapotát megváltoztatták, amikor a területre akácot telepítettek és ezzel hátrányt okoztak a védett természeti területben. A változás jelentős mértékű és hátrányos, amely ellentétes a védetté nyilvánítás céljával és a Tvt.-vel elérni kívánt céllal, így a természeti táj megőrzésével, a károsodás megakadályozásával, mérséklésével vagy elhárításával. A felperesnek az akác tizenöt éves koráig, a gazdasági vágásérettségéig a területen való fennmaradása iránti gazdasági érdeke nem méltányolható érdek, nem vehető figyelembe a döntéshozatalnál. A Tvt. 31.§-a kógens rendelkezése folytán tilos a védett természeti terület állapotát megváltoztatni, a telepítésre is csak kizárólagosan őshonos fafajokkal kerülhet sor. A terület műveléséhez, hasznosításhoz való jog a tulajdonjogból fakad, azonban ennek gyakorlása során is be kell tartani a terület hasznosítására vonatkozó szakmai, erdőgazdálkodási szabályokat, illetve a területet a művelési ágnak megfelelően lehet csak hasznosítani. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes megalapozott határozatot hozott alkalmazásával. a Tvt. 77.§-ában foglalt szankció A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet és az alperesi határozat, valamint az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a Tvt. 77.§-a alapján a szankció alkalmazására mérlegelési jogkörben kerülhet sor, ezért a hatóságnak és a bíróságnak is mérlegelnie kellett volna, hogy van-e a felperes számára kedvezőbb szankció alkalmazására lehetőség, így a szükségesség és az arányosság alkotmányos alapelvére figyelemmel kellett volna az enyhébb szankció alkalmazása mellett dönteni, a Tvt. 33.§ /7/ bekezdése szerint. Az akác facsemeték kivágása most 300.000 forint/ha költséget jelentene, míg a 15 éves kort elérő akácos kivágása esetén kb. 1.000.000 forint haszon lenne realizálható hektáronként. Álláspontja szerint az akácos terjedése megakadályozható akként, hogy az akácfákat 15 éves korukban kivágják, illetve a sarjról való terjedés a terület körbeszántásával megakadályozható, ezért nem indokolt az eredeti állapot helyreállításának elrendelése. Utalt arra is, hogy a közvetlen környezetben több nem őshonos fafajokból álló akácerdő is található, amelynek kapcsán intézkedés nem történt. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§ /2/ bekezdése és 275.§ /2/ bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felperes által hivatkozott Tvt. 77.§-a az eredeti állapot helyreállítását mérlegelési jogkörben teszi lehetővé alkalmazni, azonban arra figyelemmel, hogy a védett természeti terület állapotának megváltoztatása tiltott a Tvt. 31.§-a alapján, továbbá a Tvt. 33.§ /3/ bekezdése értelmében védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag csak őshonos fafajokkal történhet, a perbeli esetben e kógens törvényi rendelkezések megsértésével telepített akácos alapvető természeti értékeket károsít, illetve károsodással fenyeget. Az akácos az ellenőrzéskor két éves telepítésű volt. A facsemeték a felperes gazdasági érdekéből fakadó 15 éves korban fennálló vágásérettséget még sokáig érik el, ezért az invazív fafaj több évig való fennmaradása nem engedélyezhető. Az akác fafaj nem őshonos fafaj, a védett természeti területen továbbá olyan invazív terjedésre hajlamos, amely a védett természeti terület állapotát a terjedésével kedvezőtlen irányba befolyásolja. A felperes által hivatkozott körbeszántás sem eredményezhet felmentést a kógens szabályok megsértése következményeinek alkalmazása alól. A felperes által hivatkozott fokozatosság és arányosság elvére figyelemmel alkalmazni kívánt Tvt. 33.§ /7/ bekezdése kapcsán a Kúria rámutat, hogy ezzel a rendelkezéssel a védett természeti területen levő, nem őshonos fafajokból álló erdőben a természetközeli állapot kialakítására írható elő a megfelelő intézkedés megtétele. A természetközeli állapot fogalmát a Tvt. 4.§ d/ pontja határozza meg. E szerint természetközeli állapot az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélküli is fennmaradnak. A perbeli esetben a természetközeli állapot fennállása nem állapítható meg, annak elérése sem lehet az akácfafaj fennmaradásával megteremthető. A perbeli estben jogellenes emberi beavatkozás által létrejött állapotról van szó. Engedély nélkül került a védett terület művelési ága megváltoztatásra, amely maradandó változást eredményezett. Engedély nélkül telepítettek a területen akác és magyar kőris fafajokból erdőt. A Kúria álláspontja szerint enyhébb szankció kiszabására nem volt lehetőség, az eredeti állapot helyreállításáról kellett rendelkezni a Tvt. 77.§-a alapján. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a döntés meghozatalánál a bíróság nem lehetett figyelemmel arra, hogy az ingatlan környezetében található több akácerdő tekintetében a felperesi hivatkozás szerint hatósági intézkedés nem történt, mert a bíróság hatásköre a Pp. XX. fejezete szerinti eljárásban csak a keresettel támadott határozat törvényességének felülvizsgálatára terjed ki. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 78.§ /1/ bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati perköltsége megfizetésére, továbbá a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ /2/ bekezdése alapján. ,
- április
- Dr. Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok