SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.111/2012/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a
- számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Maklári András ügyvéd) által képviselt felperesnek - a (pártfogó ügyvéd neve) által képviselt alperes ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság (Szegedi Törvényszék)
- december
- napján kelt 18.P.21.809/2011/
- számú ítélete ellen az alperes 23., 24.,
- és
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6 350 (hatezerháromszázötven) Ft másodfokú perköltséget. Köteles az alperes az illetékes állami adóhatóság külön felhívására megfizetni a Magyar Államnak 8 000 (nyolcezer) Ft másodfokú eljárási illetéket. Az alperes képviseletét a másodfokú eljárásban ellátó pártfogó ügyvéd díját az alperes köteles viselni. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A peres felek házastársak voltak. Házasságukat a Szegedi Városi Bíróság a P.22.844/2007/
- számú részítéletével felbontotta. Az elsőfokú határozatot a Csongrád Megyei Bíróság
- április
- napján kelt Pf.20.339/2010/
- számú ítéletével helybenhagyta. A felek ½ - ½ arányú közös tulajdonát képezi a (település neve, ingatlan címe) szám alatti ingatlan, amelyet - a bontóperben kötött, és a bíróság 10/I. sorszámú végzésével jóváhagyott egyezség alapján - megosztva használnak. Az alperes a lakás fenntartásával összefüggésben
- szeptember 1 -
- február
- napjáig terjedő időszakban felmerült költségekhez nem járult hozzá, az őt terhelő 1 534 106 Ft költséghányadot a felperes egyenlített ki helyette. -2- A felperes keresetében az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kérte akként, hogy a bíróság az alperes ½ tulajdoni illetőségét 12 millió forint megváltási ár ellenében adja a tulajdonába, a fizetendő megváltási árba kérte beszámítani az alperest terhelő 1 534 106 Ft rezsiköltség tartozást. Az alperes a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezte, vállalta az ingatlanból való kiköltözést azzal, hogy az ingatlan forgalmi értékét 40 millió forintban kérte meghatározni. Az elsőfokú bíróság ítéletével a (település neve, ingatlan címe) szám alatti ingatlanból az alperes nevén álló ½ tulajdoni illetőséget a felperes tulajdonába adta közös tulajdon megszüntetése címén. A felperest 13 515 894 Ft megváltási ár alperes részére történő megfizetésére, az alperest pedig arra kötelezte, hogy az ingatlant ingóságaitól kiürített állapotban adja a felperes birtokába. A teljesítési határidőt mindkét fél marasztalása tekintetében 90 napban határozta meg, s kimondta, hogy a felek egyidejű teljesítésre kötelesek azzal, hogy a teljesítéssel a felperes köteles elöl járni. Rendelkezett az ingatlanügyi hatóság megkeresése iránt a tulajdoni változás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetése végett. A felperest és az alperest egyaránt 405 500 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte, továbbá marasztalta az alperest a felperes 42 ezer forint összegű perköltségében azzal, hogy ezt meghaladóan a felek költségeiket maguk viselik, míg az alperes képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd díját az alperes köteles viselni. A perben beszerzett igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményt ítélkezése alapjául elfogadva az ingatlan forgalmi értékét 30 100 000 Ft-ban határozta meg, ennek alapján megállapította, hogy az alperest tulajdoni hányada ellenértékeként 15 050 000 Ft megváltási ár illeti meg, amelybe beszámította a felperes által kiegyenlített és alperest terhelő 1 534 106 Ft összeget. A teljesítési határidő mértékét illetően utalt arra, hogy a 90 napos időtartam biztosítja az alperes számára az ingatlanból való elköltözést. Az ítélet teljesítési határidőre vonatkozó rendelkezése ellen az alperes fellebbezéssel élt, kérve annak meghosszabbítását az általa a Csongrád Megyei Bíróság előtt jelen per felperese ellen indított kártérítési per jogerős befejezéséig. Hangsúlyozta, a perbeli ingatlan a házastársi közös vagyon részét képezi, így az együttélés során keletkezett ingó- és társasági vagyon egyidejű megosztása mellett kerülhet sor az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésére is, csak ily módon történhet meg az egy időben történő teljes körű elszámolás. Előadta, hogy betegsége miatt mediterrán környezetbe kell költöznie, egy ottani ingatlan megvásárlásához viszont a jelen perben megítélt megváltási ár nem elegendő, ezért indokolt a teljesítési határidő meghosszabbítása az előbb említett per befejezéséig. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. -3- Pf.II.20.111/2012/
- szám A fellebbezés nem alapos. A Pp. 73/A. §
(1)bekezdés a) pontja az ítélőtábla előtti eljárásban kötelezővé teszi a jogi képviseletet az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára. A Pp. 73/B. §
(1)bekezdéséből következően a félnek csak a jogi képviselő közreműködésével tett nyilatkozata hatályos, azaz a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a jogi képviselő által előterjesztett fellebbezési kérelem korlátai között - jelen esetben az elsőfokú ítélet teljesítési határidőre vonatkozó rendelkezése tekintetében - bírálhatja felül (Pp. 253. §
(3)bekezdés). A Pp. az általános teljesítési határidőt 15 napban állapítja meg (Pp. 217. §
(1)bekezdés). A törvény lehetővé teszi a bíróság számára, hogy 15 napnál rövidebb vagy hosszabb teljesítési határidőt állapítson meg, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokolt (Pp. 217. §
(2)bekezdés). Az elsőfokú bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével a bírói gyakorlat által a hasonló tárgyú perekben alkalmazottnál is hosszabb teljesítési határidőt állapított meg, amikor azt 90 napban határozta meg. Ennél hosszabb teljesítési határidő megállapítása nem indokolt, és a felperes méltányos érdekeit is sértené. Az alperes az elsőfokú eljárásban az ítélet meghozatalát megelőzően nem kérte a teljesítési határidő meghatározása során betegsége figyelembevételét, ezzel kapcsolatos fellebbezési hivatkozása olyan új tényelőadásnak minősül, amelynek értékelését a Pp. 235. §
(1)bekezdésében írtak nem teszik lehetővé. Mindezen túl megjegyzi az ítélőtábla, a teljesítési határidő nem tehető függővé bizonytalan jövőbeni eseménytől, így egy még folyamatban lévő bizonytalan kimenetelű per befejezésétől sem. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes jogi képviseletével felmerült - a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított - perköltségének a megfizetésére. Ugyancsak a fellebbezés sikertelenségére figyelemmel köteles az alperes az illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett - az Itv. 48. §-ában meghatározott mértékű másodfokú eljárási illeték megfizetésére az Itv. 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI.26.) IM. rendelet
- §
(2)bekezdése alapján. -4- Az ítélőtábla a Pp. 87. §
(2)bekezdése alapján megállapította, hogy az alperes képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd díját teljes egészében a pervesztes alperes köteles viselni. S z e g e d ,
- május
- Dr.Szeghő Katalin sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. Bereczkyné dr. Lengyel Nóra sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró