← Magyarország

Kfv.37613/2011/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A szakvéleménnyel kapcsolatos kérdések tisztázását követően hozott ítélet okszerű bizonyítékon alapszik. Kfv.III.37.613/2011/6.szám A Kúria a dr.Fister Mihály ügyvéd által képviselt I.-VI.r. felpereseknek a Zala Megyei Kormányhivatal I.r., a dr.Káldi Dávid ügyvéd által képviselt II.r. alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Zala Megyei Bíróság

  1. június
  2. napján kelt 8.K.21.712/2010/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperesek
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán a
  5. április
  6. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Zala Megyei Bíróság 8.K.21.712/2010/
  7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az I.r. és II.r. alperesnek külön-külön 20.00020.000.- /azaz húszezer-húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A megyei bíróság által megállapított irányadó tényállás szerint a 907/1 hrsz-ú kivett, gazdasági épület és udvar művelésű ágú 398 m² területű ingatlan 1/3-1/3-ad arányban a IV.r. felperes haszonélvezeti jogával terhelve az I-III.r. felperesek tulajdonában, míg az azon álló 85 m² alapterületű önálló ingatlanként 907/1/A hrsz-on nyilvántartott felépítmény 5/10-ed részben IV.r., 1/10-1/10-ed részben II.-III.r., valamint az V.VI.r. felperesek tulajdonában volt. Az ingatlan természetben a S. u. és a J. út által bezárt háromszögben, az említett utcák Y alakú kereszteződésében helyezkedik el. Az ingatlan egy 61 m²-es beépítetlen részét érintette a fenti utak folytatásában lévő utak hegyesszögű kereszteződésének átépítéséhez szükséges terület kisajátítása. Minthogy ezt adásvételi szerződéssel megszerezni nem sikerült, a II.r. alperes kérte az ingatlanrész kisajátítását. Az I.r. alperes a kérelemnek eleget tett, és
  8. augusztus
  9. napján kelt ZH/155-31/
  10. számú határozatával az ingatlanrészt 1.470.801.- Ft kártalanítás fejében kisajátította. Ez az összeg, melynek kimunkálása szakvéleményeken alapult - tartalmazta a visszamaradó ingatlan értékcsökkenését is. A felperesek keresetükben támadták a kisajátítás jogalapját, és a kártalanítás összegszerűségét is. Az előbbi kérdésben a megyei bíróság jogerősen elutasító közbenső ítéletet hozott. Az összegszerűséget illetően a felperesek leszállított keresetükben 2.259.318.- Ft-ra tették a kártalanítás összegét, ezért további 788.517.- Ft többletkártalanítás megfizetésére kérték kötelezni a II.r. alperest. A megyei bíróság a perben helyszíni szemlét tartott, igazságügyi szakértőt rendelt ki, aki szakvéleményében lényegében a közigazgatási szakértő véleményével egyezően határozta meg a kártalanítás összegét. A különböző szakvéleményeket, azok módosításait és kiegészítéseit összevetve a megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a bizonyítékok mérlegelése alapján az I.r. alperes határozata a jogszabályoknak megfelelő volt. A határozat meghozatalához az I.r. alperes a tényállást kellő mértékben feltárta, és határozatában a beszerzett bizonyítékokat okszerűen mérlegelve megalapozottan fogadta el határozata alapjául szolgáló szakértő szakvéleményét. Ezzel lényegében nem állt ellentétben a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet, egyben a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérték. A már jogerősen elbírált jogalapot illető kifogásaikon túlmenően az összegszerűséget illetően előadták, hogy a bíróság ítéletében nem vetette össze megfelelően az ügyben eljárt szakértők szakvéleményeiben foglaltakat. Jogszabálysértésként a Polgári perrendtartásról szóló
  11. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 163., 164., 166., 190., 206., 235., 249.,
  12. és
  13. §-ait, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  14. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 50., 51.,
  15. és
  16. §-ait, a kisajátításról szóló
  17. évi CXXIII. törvény /a továbbiakban: Kstv./
  18. § /1/ bekezdésének b/ és d/ pontját,
  19. § /1/ bekezdésének c/ pontját,
  20. §-ának /3/ bekezdését, e szakasz /4/ bekezdésének c/ pontját,
  21. §-ának /1/ bekezdését,
  22. § /1/ bekezdésének c/ pontját,
  23. §-ának /1/ és /5/ bekezdését és a
  24. §-ának /2/ bekezdését jelölték meg. Az I.r. és a II.r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának abban a kérdésben kellett dönteni, hogy a megyei bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján helyes tényállást megállapítva hozta-e meg ítéletét. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a szakértők részben ellentétes szakvéleményére és ennek eredményeként a bíróság téves mérlegelésére alapították felülvizsgálati kérelmüket. A Kúriának az ügy elbírálásánál a Pp.
  25. §-ának /3/ bekezdését, valamint
  26. §-ának /1/ bekezdését kellett alkalmaznia. A Pp.
  27. §-ának /3/ bekezdése egyebek mellett kimondja, hogy ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. A Pp.
  28. §-ának /1/ bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A megyei bíróság ítéletének indokolásában helyesen hivatkozott arra, hogy a bíróság a közigazgatási perben jogszerűségi felülvizsgálatot végez. Ugyancsak helytállóan hivatkozott arra a megyei bíróság, hogy a „közigazgatási szakban elfogadott szakvélemény megalapozott voltát a perbeli bizonyítás sem vonta kétségbe, a bíróságnak ezért nem volt lehetősége az I.r. alperesi mérlegelés megalapozatlan vagy jogszabálysértő voltának megállapítására." A Kúria álláspontja szerint a megyei bíróság a szakértők által előterjesztett szakvéleményeket, mint bizonyítékokat összevetve, mindenben megfelelő következtetésre jutott akkor, amikor a felperesek keresetét elutasítva a kisajátítási eljárásban megállapított kártalanítás magasabb összegű megállapítása iránti felperesi igényt nem találta megalapozottnak. A megyei bíróság ítéletét a bizonyítékok mérlegelése alapján hozta. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen akkor támadható, ha a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelése alapján a megyei bíróság tévesen megállapított tényállásra tekintettel hozza meg ítéletét. Jelen ügyben a fentiekből és a megyei bíróság által hozott megalapozott ítéletből megállapítható, hogy a megyei bíróság a Pp.
  29. §-a alapján a bizonyítékokat okszerűen mérlegelve helyesen állapította meg a tényállást. Ennélfogva a felperesek felülvizsgálati kérelme ez okból alaptalan. Tekintettel arra, hogy az ítélet a fenti okból megalapozott, a Kúria szükségtelennek tartotta megvizsgálni a felperes számos olyan jogszabályra való hivatkozását, melynek sérelmével kapcsolatban határozott előadást nem tett, a jogszabálysértések felsorolásán kívül azok indokát nem jelölte meg. A kifejtett indokok alapján a Kúria a megyei bíróság mindenben helytálló ítéletét a Pp.
  30. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperesek a Pp.
  31. §-a alapján kötelesek megfizetni az I.r. és a II.r. alperes felülvizsgálati eljárásban a Pp.
  32. §-a szerint felszámítható költségeit. A pervesztes felpereseket a Kúria a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére ugyancsak egyetemlegesen az illetékekről szóló
  33. évi XCIII. törvény
  34. §-ának /1/ bekezdésébe, a 39-
  35. §-aiba foglaltaknak megfelelően és a
  36. §-a szerint alkalmazandó a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
  37. §-ának /2/ bekezdése alapján kötelezte. Budapest,
  38. április
  39. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.