Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.619/2011/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Bezsilla Katalin ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Szalay Géza ügyvéd által képviselt alperes ellen készfizető kezesi felelősségen alapuló tartozás megfizetése iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt 2.G.40.268/2010/
- számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 640.000,(Hatszáznegyvenezer) Ft másodfokú ügyvédi munkadíjat. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes németországi székhelyű cég, tevékenységi köre - többek között - gépjármű tulajdonosok üzemanyagokkal történő iparszerű ellátása, iparszerű áru- és személyi forgalom menet közbeni tankolásának ellátása, valamint az összes ezzel összefüggő ügylet lebonyolítása. A felperes és az ... Kft., akinek az ügyvezetője az alperes,
- február 26-án kártyaigénylésről írtak alá megállapodást. Az általános üzleti feltétek szerint az üzleti kapcsolat a benyújtott igénylőlap felperes általi elfogadásával jön létre, amely tényről a felperes 30 napon belül írásban értesíti a vevőt az igényelt kártyák megküldésével egyidejűleg. Budapesten,
- szeptember 29-i keltezésű készfizető kezességvállalási szerződésben szerződő felekként a felperes és az alperes került feltüntetésre, az alperes kezesként. Az
- pont szerint a kezes kijelentette, hogy tudomással bír arról, hogy a felperes és az ... Kft. között
- április
- napjától szerződéses üzleti kapcsolat áll fenn. E szerződés alapján igénybe vett szolgáltatások kiegyenlítése utólagos fizetéssel történik az ügyfél részéről. A kezes kijelentette és elismerte, hogy a szerződések egy példányával rendelkezik, és azok tartalmát teljes egészében megismerte. A
- pont szerint a kezes a felperesi kft.-vel szembeni több, mint 10 napja lejárt számlákból adódó tartozás teljes tőkeösszeg és járulékai erejéig készfizető kezességet vállal. A felperes az elsőfokú bíróságra
- március 12-én benyújtott, fizetési meghagyásból ellentmondás folytán perré alakult eljárásban, módosított keresetében az alperest 122.876,59,- EUR, ennek
- október 12-től a kifizetés napjáig a 2000/35/EK Irányelv
- cikk
(1)bekezdés d) pontja szerinti mértékű késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Hivatkozott a
- szeptember 29-én kelt készfizető kezesi megállapodásra, továbbá arra, hogy a kezes az ... Kft. által felhalmozott tartozásokat többszöri felszólítás ellenére sem fizette ki. Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte, vitatva annak jogalapját és összegszerűségét is. Arra hivatkozott, hogy közte és a felperes között érvényes kezességvállalási szerződés nem jött létre, mivel a kezességvállalási szerződést nem az alperes írta alá. A Pest Megyei Bíróság a
- szeptember
- napján kelt 2.G.40.268/2010/
- számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.280.000,- Ft perköltséget. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a
- január 17-i tárgyaláson a feleket tájékoztatta a bizonyítandó tényekről. A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felperest terhelte a bizonyítás abban a tekintetben, hogy a
- szeptember 29-én kelt, a készfizető kezességvállalási szerződésen szereplő aláírás alperes neve alperestől származik. Dr. ... igazságügyi írásszakértő a szakvéleményében úgy foglalt állást, hogy ezen a szerződésen szereplő aláírás nem alperes neve alperestől származik. A szakvélemény részletesen kifejtette, hogy a vitatott aláírás grafikai ismérvei eltérnek az alperestől származó aláírásminták részletes sajátosságait kifejező mutatók halmazától. A szakvélemény szerint a vitatott aláírás az ún. utánzásos hamisítás tipikus jegyeit mutatja, az aláírás idegenkezűségre utal. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a készfizető kezességvállalási szerződést az alperes írta alá. A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a szakvéleményre tekintettel nem fogadta el bizonyítékként ... és ... tanúvallomását. Figyelemmel arra, hogy a Ptk. 272. §
(2)bekezdése szerint kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni, a szerződésen pedig nem az alperes aláírása szerepel, ezért a szerződés érvényesen nem jött létre a felek között, így a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását. Megjegyezte, hogy a szakvélemény nem áll a rendelkezésére, azt az elsőfokú bíróság nem küldte meg, így nem tudja, hogy a szakértő minta alapján vagy személyesen adott minta után adta meg a véleményét. Az alperestől rengeteg aláírással rendelkeznek, amelyet előttük tett, de azok még egy szerződésen belül is jelentősen eltérnek. Tájékoztatásul néhányat a fellebbezéséhez csatolt. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a két tanú egybehangzó nyilatkozatát sem, akik előtt valóban aláírta a szerződést az alperes. Álláspontja továbbra is az, hogy az alperes írta alá a készfizető kezességvállalási szerződést, ezért aggályosnak tartja az elsőfokú bíróság azon döntését, hogy az aláírás nem az alperestől származik. Hangsúlyozta, hogy a tartozás mértékének nagyságára folyamatos volt a kapcsolat az alperessel, több ízben kért a felperes biztosítékot is, több konstrukció is született a tartozás csökkentésére. Általában a szerződéskötéskor, de bizonyos esetekben az együttműködés során kérnek készfizető kezességet az ügyfelektől. Jelenleg az ügyfeleik már csak készfizető kezességvállalása mellett lehetnek a rendszer tagjai. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, annak helytálló indokaira tekintettel és a felperes másodfokú perköltség fizetésére történő kötelezését. Hangsúlyozta, hogy a kezességvállalási szerződésen szereplő aláírás nem tőle származik, az okiratot nem ő írta alá, ezért írásbeli kezességvállalási szerződés érvényesen nem jött létre. Ezt a 2010. április 8-án előterjesztett ellentmondásban is előadta. A kirendelt igazságügyi írásszakértő aláírásmintaként azt a hat oldal terjedelmű, vételi jog alapítására vonatkozó megállapodás minden oldalán szereplő eredeti aláírásokat használta, amely aláírásokat a magáénak ismert el, továbbá a személyi igazolványon lévő, évekkel korábbi aláírását és azokat egymással, valamint a vitatott aláírással összevetve jutott meggyőző érveléssel arra a véleményre, hogy a kezességvállalási szerződésen lévő aláírás nem tőle származik. A felperes a szakértői véleményre az elsőfokú eljárásban nem tett észrevételt, azt nem kifogásolta, annak ellenére, hogy azt az iratokban lévő tértivevény szerint a felperesi képviselő átvette. Az elsőfokú bíróság az igen részletes és meggyőző elemzéssel ellátott, illetve azon alapuló aggálytalan szakértői véleményre alapítottan hozott ítéletet, amelynek a jogi indokai is mindenben helytállóak. Eleget tett azon indokolási kötelezettségének is, hogy miért nem fogadta el a szakvéleményre figyelemmel a két meghallgatott tanú vallomását, a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján, mérlegelve a bizonyítékokat. Álláspontja szerint a hatályon kívül helyezésre jelen eljárásban nincs ok. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és megalapozott jogi indokolással utasította el a felperesnek az alperes készfizető kezesi felelősségére alapított igényét. A másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán teljes terjedelmében osztotta az alperes fellebbezési ellenkérelmében foglaltakat. Helyesen hivatkozott arra az alperes, hogy a felperes jogi képviselője alaptalanul sérelmezte, hogy a szakértői vélemény a részére nem került kézbesítésre, mivel a rendelkezésre álló iratokból a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes jogi képviselője
- július 5-én átvette a
- sorszámú szakértői díjat megállapító végzést, a
- sorszámú idéző végzést, valamint az írásszakértői véleményt a díjjegyzékkel együtt. Az elsőfokú bíróság a döntését az aggálytalan igazságügyi írásszakértői szakvéleményre alapította, ezzel kapcsolatban a felperes jogi képviselőjének bizonyítási indítványa nem volt, a szakvélemény benyújtását követően kitűzött tárgyaláson nem jelent meg, nyilatkozatot nem tett. A felperes állításával szemben az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása teljes egészében megfelel a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak, azt a másodfokú bíróság kiegészíteni nem kívánja. Az elsőfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést, ezért az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs ok. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §
(2)bekezdése alapján - helytálló indokaira tekintettel - helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kell az alperes részére a másodfokú eljárásban felmerült költségét megfizetnie. A másodfokú bíróság az ügyvédi munkadíj mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján mérlegeléssel állapította meg, és figyelembe vette azt is, hogy az alperesi jogi képviselő áfa fizetésére nem köteles. Budapest,
- év június hó
- napján Dr. Mika Ágnes sk. a tanács elnöke . Kurucz Zsuzsánna sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Tibold Ágnes sk. bíró