Pfv.IV.22.202/2011/5.szám A Kúria a személyesen eljárt felperesnek a... jogtanácsos által képviselt Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala alperes ellen közérdekű adatok kiadása iránt a Budakörnyéki Bíróság előtt 9.P.20.987/
- számon megindított és a Pest Megyei Bíróság 5.Pf.22.874/2011/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja, és az alperes
- január
- napjától a
- július
- napjáig terjedő időszakra vonatkozó, 100.000 (százezer) forintot meghaladó kifizetéseinek kiadása iránti keresetet elutasítja. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A peres felek felülvizsgálati eljárási költségeiket maguk viselik. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az ügyben releváns tényállás szerint a felperes
- július 25-én közérdekű adatok kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. Az alperes részben eleget tett a felperes adatkiadási kérelmének, ezért a felperes pontosított kereseti kérelmében arra kérte kötelezni az alperest, hogy közölje a
- január 1-től
- július
- napjáig tanácsadási szerződéseket kötő cégek, illetve magánszemélyek nevét, valamint a
- január 1-től
- július 25-ig terjedő időszakra a polgármesteri hivatal 100.000 forintot meghaladó kifizetéseinek címzettjeit, teljes körűen. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a megismerni kért adatok nem minősülnek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
- évi LXIII. törvény (Avtv.) szerinti közérdekű illetve közérdekből nyilvános adatoknak. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül hozza a felperes tudomására az önkormányzat által kötött
- január
- napjától
- július
- napjáig terjedő időszakban kötött tanácsadási szerződéseket kötő cégek, magánszemélyek neveit, valamint a
- január
- napjától
- július
- napjáig terjedő időszakra vonatkozóan a polgármesteri hivatal 100.000 forintot meghaladó kifizetéseit, megjelölve a kifizetések címzettjeit. Úgy rendelkezett, hogy a peres felek költségeiket maguk viselik. Kifejtette, hogy a tanácsadási szerződéseket kötő felek neve az Avtv.
- §
(4)bekezdésének hatálya alá tartozik, így e rendelkezéstől eltérő rendelkezést nem lehet hozni az adatok megismerése vonatkozásában, ezért az alperes által hivatkozott, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 15/B. §
(1)bekezdése nem alkalmazható a perbeli ügyben. Erre tekintettel az alperes a cégek és magánszemélyek nevét az Avtv. 19. §
(4)bekezdése és a
- §
- pontja alapján köteles kiadni a felperes részére. Megítélése szerint a 100.000 forintot meghaladó kifizetések esetében a felperes által előterjesztett igényben a kifizetések címzettjei is benne foglaltatnak, így azok kiadását az alperes nem tagadhatja meg. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy az Avtv.
- §
(4)bekezdése és a 19. §
(1)bekezdése alapján a személyes adatokat közérdekből nyilvános személyes adatként köteles az alperes kiadni a felperesnek. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel rámutatott, hogy a felperes keresetében nem szűkítette le a kiadni kért adatokat a magánszemélyekre, ezért az alperes súlytalanul hivatkozik arra, hogy a kereseten a bíróság túlterjeszkedett. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a felperes keresetének az elutasítását, másodlagosan pedig az elsővagy másodfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Kifejtette, hogy a felperes adatigénylésének teljes körűen eleget tett, megküldte valamennyi kért cég nevét és azoknak a természetes személyeknek a nevét, amelyek közérdekből nyilvánosak. A ki nem adott természetes személyek nevei esetén pedig nincs olyan törvényi rendelkezés, amely az adatkör kifejezett megjelölésével elrendelné ezeknek a neveknek a nyilvánosságra hozatalát. Amennyiben eleget tenne az adatkérésnek az alperes, azzal személyiségi jogokat sértene. Az Avtv. 4. §-a alapján ugyanis a személyes adatok védelméhez való jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik, ha a törvény kivételt nem tesz. Az alperesnek nincs jogosultsága a felperes rendelkezésére bocsátott természetes személyek nevén túl a felperes által kért további természetes személyek nevének kiadására, arra a bíróság sem kötelezheti az alperest, mert ezek az adatok nem közérdekből nyilvános adatok, az érintettek pedig nem járultak hozzá adataik nyilvánosságra hozatalához. Mindemellett álláspontja szerint az Avtv. 21. §
(7)bekezdésébe is ütközik a jogerős ítélet. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Kifejtette, hogy nem az Áht. 15/B. §-a alapján közérdekű adatok az 5.000.000 forint feletti kifizetések adatai, hanem az Avtv. szerint minden kifizetés közérdekű adat. E közérdekű adatokat külön igénylés nélkül kötelesek nyilvánosságra hozni e szervek, de nem a közzétételtől válik az adat közérdekű adattá. Álláspontja szerint a 100.000 forintos kifizetések is megismerhetőek, a jogszabály nem tesz különbséget a megismerhetőség vonatkozásában abból a szempontból sem, hogy a közpénz kifizetése cégnek vagy magánszemélynek történt. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos. Az Avtv. 19. §
(1)bekezdése kimondja, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Az Avtv. 19.§
(2)bekezdése alapján az önkormányzati költségvetést érintő szerződést kötő fél gazdasági tevékenysége körében e szerződésekre vonatkozó adatok nyilvánosak. Az Avtv. 19.§
(4)bekezdése szerint ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az
(1)bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezések alapján megállapítható, hogy a tanácsadási szerződéseket kötő cégek, illetve magánszemélyek esetében nem az Avtv. 19. §
(4)bekezdésében meghatározott, közérdekből nyilvános adatokról, hanem az Avtv.
(1)bekezdése szerinti közérdekű adatokról van szó, figyelemmel arra, hogy nem az állami, illetve önkormányzati szervek feladat- és hatáskörében eljáró személyek feladatkörével összefüggő személyes adatának kiadását kérte a felperes, hanem az önkormányzat polgármesteri hivatalán kívülálló magánszemélyek, illetve cégek adatait, akik szerződést kötöttek az önkormányzattal. A fentiekből következően azok a magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek, akik illetve amelyek üzleti kapcsolatba kerülnek az önkormányzattal, a közvagyonnal való gazdálkodás, közpénzek felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében kötelesek eltűrni, hogy az önkormányzattal kötött szerződésük ténye nyilvánosságra kerül, mivel az közérdekű adatnak minősül. A nyilvános adatkörbe tartozik a szerződő fél megnevezése, függetlenül attól, hogy magánszemély vagy gazdálkodó szervezet, illetve hogy milyen értékben kötöttek szerződést az önkormányzattal. Ezért téves az alperes álláspontja, miszerint kizárólag az Áht. 15/B.§-ában meghatározott szerződéses adatok nyilvánosak. Az adatkezelőnek a közérdekű adatok megismerése iránt előterjesztett egyedi adatigénylés esetén nem az Áht., hanem az Avtv. rendelkezései szerint kell eljárnia. Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest ezen adatok kiadására. A felperes ezen túlmenően az alperes 100.000 forintot meghaladó „kifizetéseinek" kiadását kérte. A Legfelsőbb Bíróság több döntésében rámutatott, hogy a közérdekű adatok kiadása iránti kérelemben pontosan és az adatkezelő által beazonosíthatóan kell a megismerni kívánt közérdekű adatokat megjelölni. Amennyiben a kiadni kért adatok meghatározása nem egyértelmű vagy a kérelem az adatkezelő számára nem értelmezhető, a közérdekű adatok kezelője megalapozottan utasítja el a kérelmet ( Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.22.096/2007/5.,Pfv.IV.20.962/2009/4., Pfv.IV.21.679/2011/4.). Ennek figyelembe vételével az alperes jelen esetben a kérelemnek azzal is eleget tett, hogy a kifizetéseket felsorolja. Azonban az alperes az összegszerűség mellett közölte azok jogcímét, és azokban az esetekben, amikor közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokról volt szó, a kifizetések címzettjeinek nevét is. Ezért további adatok kiadására az alperes nem kötelezhető. Alappal hivatkozott a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a 100.000 forintot meghaladó kifizetések tekintetében a magánszemélyek neve, mint személyes adat nem tartozik a közérdekből nyilvános adatok körébe. Tény az, hogy az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatok, azonban ezek közül a törvényben külön meghatározott adatok (Avtv. 19.§
(3)bekezdés) és a személyes adatok nem ismerhetők meg. Ez utóbbi körbe tartozik azon magánszemélyek neve, mint személyes adat, akik nem gazdasági tevékenységük keretében kerülnek kapcsolatba az önkormányzattal, hanem például szociális segélyt folyósítanak részükre, munkavégzéshez kapcsolódó egyéb juttatásban részesülnek stb. Helytállóan érvelt tehát az alperes azzal, hogy a magánszemélyek személyes adatai - hozzájárulásuk és törvény erre vonatkozó rendelkezésének hiányában - nem adhatók ki a felperes részére. Ennek megfelelően a Kúria a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítélet e rendelkezését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdésének megfelelő alkalmazásával részben megváltoztatta, és a felperes keresetét e körben elutasította. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet a Pp.275.§
(3)bekezdésének megfelelően hatályában fenntartotta. A Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján első-, másodfokú, illetve a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján az eljárás illetékmentes, így annak viseléséről rendelkezni nem kellett. Budapest,
- március
- Dr. Baka András sk. a tanács elnöke, Böszörményiné Katalin sk. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. bíró dr. A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő Kovács