A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság …............ (…............ szám alatti) ügyvéd által képviselt …............ Kft. „f.a.” (…............ szám alatti) felperesnek-, a személyesen eljárt …............ (…............ szám alatti lakos) alperes ellen 15.247.000,- Ft kártérítés megfizetése iránt a Nógrád Megyei Bíróságon indult perében meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 15.247.000,- ( Tizenötmillió-kétszáznegyvenhétezer) forintot és ennek
- december 9-től kezdődően félévente számított, a megelőző félév utolsó napján irányadó jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatát és 500.000,- ( Ötszázezer) forint perköltséget. Köteles megfizetni az alperes az államnak külön felhívásra 900.000,- ( Kilencszázezer) forint le nem rótt illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet 3 példányban a Nógrád Megyei Bíróságon lehet írásban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. A fellebbező fél számára az Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a kamat, vagy a perköltség megfizetésére, az illeték viselésére vonatkozik, vagy az ítélet indokolása ellen irányul. Indokolás A megyei bíróság Fpk. …............ számú végzésével rendelte el a felperes Kft. felszámolását. A felszámolás közzététele
- október 12-én megtörtént. Ezt megelőzően a Cégbíróság a felperest megszűntnek nyilvánította, elrendelte a társaság kényszer végelszámolását. Ez időszakban a cég vezető tisztségviselője az alperes volt. A tevékenységet záró dokumentumok közül az egyszerűsített éves beszámoló mérlege 9-es tétele szerint a felszámolás alá került cégnek 15.247.000,- Ft pénzvagyona volt, az
- tételnél szereplő 81.050.000,- Ft értékű forgóeszközön kívül, valamint 65.803,- Ft követelést tartott nyilván. A pénzeszközzel az ügyvezető nem tudott elszámolni. A felszámolás során a kijelölt felszámoló büntető eljárást is indított …............ és …............ a társaság tagjai ellen. A felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a megyei bíróság kötelezze az alperest 15.247.000,- Ft tőke, ennek
- október 13-tól a kifizetésig számított késedelmi kamata és perköltség megfizetésére. A keresetének jogalapjaként a Cstv.
- §.
(1)bekezdés b.) valamint a Ptk. 479. §.
(2)bekezdését jelölte meg, figyelemmel a gazdasági társaságokról szóló törvény 22. §.
(2)bekezdésében foglaltakra is. Hivatkozott arra, hogy a fenti jogszabályok szerint a cég képviselője a cég iratanyaga mellett, a cég teljes vagyonát, tehát a készpénzként nyilvántartott vagyont is köteles a felszámoló felhívására átadni, ami többszöri felhívás ellenére nem történt meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy nem tudja, hogy volt-e a cégnek pénzvagyona, annak ellenére, hogy a mérleget maga írta alá. Ő ugyanis nem ért a könyveléshez és …............-ával a társaság egy másik tagjával közösen intézték az ügyeket, de az alperes inkább a munkások foglalkoztatásával foglalkozott, a pénzügyekkel pedig …............ tulajdonostárs. Előadta azt is, hogy munkaviszonyban állt a cégnél, de nem tudja pontosan, hogy a felszámoló hogyan szüntette meg a munkaviszonyát. Az alperes a bíróság tájékoztatása ellenére az általa aláírt okirati bizonyítékkal, az abban lévő készpénzre vonatkozó mérlegadattal szemben, annak meg nem létére, illetve eltérő pénzösszegre vonatkozóan bizonyítást nem tudott felajánlani, a könyvelő tanúkénti meghallgatását sem kérte. Azt sem igazolta munkaszerződéssel, hogy a felszámolás alatt álló felperesnek korábban munkaviszonyban álló alkalmazottja lett volna. A bíróság beszerezte a nyomozati eljárásból a könyvelő tanúvallomását, amely szerint …............ vagy …............ által átadott bizonylatok alapján végezte a könyvelést. Utalt arra is, hogy ha a kiadások nem voltak szabályosan dokumentálva, előfordulhatott a Kft. készpénzállományának megnövekedése a könyvelésben. Azt azonban a nyomozati eljárásban tett tanúvallomás nem igazolja, hogy a mérlegben feltüntetett készpénz maradvány nem volt meg a felszámolás kezdetén. A bizonyítás sikertelenségét a Pp. 164. §-a alapján az alperes terhére kellett értékelni, ezért a megyei bíróság a keresettel egyezően kötelezte az alperest tevékenységet záró mérlegben feltüntetett, de a felszámolónak át nem adott pénzösszeg megfizetésére a Cstv. 31. §.
(1)bekezdés b.) pontja és a Ptk. 479. §.
(2)bekezdése valamint a Gt. 26.§
(2)bekezdése alapján. Az alperes nem igazolta azt sem, hogy munkaviszonyban állt ügyvezetőként a felperesnél, ezért a megbízás szabályai szerint lett volna köteles elszámolni és a felszámolónak a maradvány pénzösszeget átadni. A hiányzó vagyonért helytállási kötelezettsége fennállt. A felperes által megjelölt bírói gyakorlat (BDT.
- 1767.) azonban nem a pénzkezelő felelősségére vonatkozó munkajogi szabályokra alapul, hanem a gazdasági társaságokról szóló törvény – lex speciális – a vezető tisztségviselők kárfelelősségére. Ebből kitűnően a megyei bíróság álláspontja szerint, a felperes álláspontjával szemben a munkaviszonyban álló ügyvezetőre sem a Munka Törvénykönyve pénz – és eszköz kezelőkre vonatkozó felelősségi szabályai alkalmazhatók, hanem a kártérítés szabályai a Gt.
- § és 26.§
(2)bekezdése együttes értelmezése alapján. Ennek azonban nincs jogi jelentősége a konkrét esetben, mivel az alperes nem bizonyította, hogy munkaviszonyban volt ügyvezető a felperesnél. Tekintve, hogy a kereset eredményre vezetett, a Pp. 78. §.
(1)bekezdése alapján köteles volt az alperes a felperes perköltségének megfizetésére, melyet ÁFA-val növelt összegben 500.000,- Ft-ban állapított meg a bíróság az alperesre méltányosabban, a perérték alapján számítható összegnél kisebb mértékben. A felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán nem rótt le illetéket, ezért az Illetéktörvény 74. §.
(3)bekezdésének utaló szabálya és a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §.
(2)bekezdése alapján annak viselésére a pervesztes alperes köteles. Balassagyarmat, 2011. december 5. Dr. Barsi József bíró