← Magyarország

Kfv.35443/2011/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A

  1. évi kifizetési kérelem teljesítéséhez a támogatási kérelmet
  2. év június
  3. és július
  4. között kellett benyújtani. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.443/2011/6.szám A Kúria a személyesen eljárt felperesnek az Ügyvédi Iroda által képviselt Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
  5. április
  6. napján kelt 8.K.31.763/2010/
  7. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
  8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Bíróság hatályában fenntartja. 8.K.31.763/2010/
  9. számú ítéletét Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
  10. július
  11. napján benyújtott „KAT” támogatás iránti kérelmét az elsőfokú hatóság a
  12. február
  13. napján hozott 73/1301/34/5/
  14. szám alatti határozatával bírálta el, és a felperes
  15. évben benyújtott támogatás iránti kérelme ügyében a támogatási jogosultság megállapításától eltekintett. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a fellebbezést elutasítva az elsőfokú döntést helybenhagyta az indokolás megváltoztatás mellett -, kiemelve, hogy a felperes
  16. évben benyújtott „KAT” támogatási kérelemmel elnyerhető jogosultsággal
  17. évben vált volna jogosulttá kifizetési kérelem benyújtására, mely kérelmének a hatóság utóbb a
  18. iktatószámú határozatával helyt adott. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes nem az ügyben hatályos jogszabályi rendelkezések alapján járt el, mert azok alkalmazásával meg kellett volna állapítania a
  19. évi „KAT” támogatásra való felperesi jogosultságot, és a támogatást
  20. évben ki kellett volna fizetnie. Az alperes nyilatkozata a felperesi kereset elutasítására irányult, azzal érvelve, hogy a felperes ahhoz, hogy
  21. évre vonatkozóan támogatást igényelhessen, támogatási kérelmét már
  22. június
  23. napjáig, míg kifizetési kérelmét
  24. május 15-ig be kellett volna nyújtania. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, utalt a hatályon kívül helyezésre került Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK
  25. számú állásfoglalására és kifejtette, hogy a felperes
  26. évi támogatási kérelmét a 44/
  27. FVM rendelet
  28. § /3/ bekezdése alapján a kiírás alapjául szolgáló jogszabályok rendelkezései szerint kellett volna elbírálni. Hangsúlyozta, hogy a felperes szabályos támogatási igénylést nyújtott be határidőben az alperesi hatósághoz, amely azt közel 3 év eltelte után meghozott döntésével bírálta el, így azon hivatkozása, hogy a határozat meghozatalakor már nem volt hatályban a 151/
  29. /X. 13./ FVM rendelet és az azt felváltó 25/
  30. FVM rendelet megváltoztatta a támogatási rendszert
  31. április
  32. napjától, jogszabálysértő. Szerinte az alperes a felperes
  33. évre benyújtott támogatási kérelmének elutasítását olyan jogszabályra hivatkozással tette meg, mely sem a kérelem benyújtási, illetve sem annak elbírálási határideje időpontjában nem volt hatályos; csak jóval ezután, a határidők lejártát követően lépett életbe. Hangsúlyozta, hogy a felperes a
  34. évi „KAT” támogatási kérelmét csak az erre vonatkozó MBH közlemény megjelenése után nyújthatta be, azaz - az alperesi érveléssel ellentétben - semmiképpen sem
  35. június 30-ig. Miután az alperes a felperesnek
  36. gazdálkodási évre igényelt „KAT” támogatásáról döntött és fizette ki a támogatási összeget 2008-ban, de a felperes
  37. július
  38. napján benyújtott támogatási kérelmét nem bírálta el, jogszabálysértést követett el, és köteles azt az akkor hatályos és alkalmazandó jogszabályok alapján érdemben elbírálni. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt. Kifejtette, hogy a
  39. évben benyújtott támogatási kérelmével a felperes a következő évtől nyújthatott be kifizetési kérelmet, mely kifizetési kérelmének az alperes helyt is adott. Ahhoz, hogy
  40. évben a felperes kifizetési kérelmet nyújtson be és ez alapján támogatásra váljon jogosulttá,
  41. május
  42. és
  43. június
  44. napja között kellett volna a támogatási kérelmét benyújtania. A jogszabály-módosítással az öt éves támogatási jogosultság megszüntetésre került, és azt egy éves időtartamra kiterjedő pénzügyi kötelezettség-vállalásra módosította.
  45. április
  46. napjától már nem volt szükség külön támogatási kérelem, és annak helyt adó határozat birtokában kifizetési kérelem benyújtására; a kérelmet egységes kérelemként kellett benyújtani, és a támogatásra való jogosultságot és a támogatás összegét pedig évente megállapítani. Miután a 151/
  47. /X. 13./ FVM rendelet
  48. § /4/ bekezdése kimondta, hogy a
  49. évtől kezdődően benyújtott támogatási kérelem nem minősül az első évi kifizetési kérelemnek, ebből következően
  50. évtől a felperes csak azon évekre kérhette a kifizetést, mely évekre vonatkozóan támogatási kérelemmel rendelkezett. A felperesi felülvizsgálati helybenhagyására irányult. ellenkérelem az elsőfokú ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. Az alperes által is hivatkozott -
  51. április
  52. napjáig hatályban lévő - 151/
  53. /X. 13./ FVM rendelet
  54. § /6/ bekezdése szerint a gazdálkodási év szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-éig tartó időszak volt. Az
  55. pont szerint a támogatási időszak a támogatási kérelem benyújtásának évében kezdődő gazdálkodási évtől számított 5 éves időszak. A jogszabály azt is pontosan meghatározta, hogy a támogatás iránti kérelmeket az adott években mikor kellett benyújtani, így
  56. évre június
  57. és július
  58. közötti időszakot határozta meg a
  59. § /1/ bekezdés c) pontjában. A felperes kérelmét határidőben, a jogszabályban megadott időszakban benyújtotta. A támogatási időszak az akkor hatályos jogszabály értelmében a támogatási kérelem benyújtásának évében tehát 2006-ban - kezdődő gazdálkodási évtől számított 5 éves időszak volt. A fenti jogszabályhelyek helytálló egybevetése alapján helyezkedett az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy a felperes a
  60. évben kezdődő gazdálkodási évre támogatást nem kapott, kérelmét nem bírálták el. Kétségtelen, hogy az akkor hatályos jogszabály két lépcsőre bontotta a támogatást: egyrészről egy támogatási kérelem benyújtását igényelte, majd ennek pozitív elbírálása után egy kifizetési kérelmet kellett előterjeszteni. A kifizetési kérelmet minden évben április
  61. és május
  62. között nyújthatták be, és a
  63. § /4/ bekezdése szerint a
  64. évtől kezdődően benyújtott támogatási kérelem már nem minősült első évi kifizetési kérelemnek; vagyis
  65. évtől kezdődően megvalósult a kétlépcsős rendszer. Ha a felperes kérelme határidőben elbírálást nyert volna, úgy a támogatást a
  66. szeptember 1-jén kezdődő gazdálkodási évtől számított 5 éves időszakra kaphatta volna meg, vagyis
  67. szeptember 1-től jogosult volt a támogatásra. Helytelen az az alperesi álláspont, hogy a
  68. évre vonatkozó kifizetési kérelem megítéléséhez már
  69. április 1-jén be kellett volna azt nyújtania; a felhívott jogszabályhelyek egyértelműen cáfolják az alperesi álláspontot. Az elsőfokú bíróság nem követett el jogszabálysértést az alperesi határozat jogszerűtlenségének megítélése körében, ezért az alperesi felülvizsgálati kérelemben felhozottak a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére nem szolgálhattak alapul. Ennél fogva a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította, a támadott elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria a pervesztes alperest a Pp.
  70. § /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp.
  71. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a felperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a Kúria az illetékekről szóló
  72. évi XCIII. törvény
  73. § /1/ bekezdés c) pontja, és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
  74. /VI. 26./ IM rendelet
  75. §-a alapján rendelkezett. Budapest,
  76. május
  77. Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.