DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf. II. 20.146/2012/3. szám A Debreceni Ítélőtábla az előbb személyesen eljáró, majd Dr. Czikray Tamás ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve m.-i (cím) lakos felperesnek, az előbb B. J. elnök, majd Dr. Boschánszky Iván ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 23.P.21.414/2011/10. számú ítélete ellen a felperes által 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 5 400 (Ötezer-négyszáz) forint általános forgalmi adót tartalmazó 25 400 (Huszonötezer-négyszáz) forint fellebbezési eljárási költséget és rójon le az iratoknál 8 nap alatt, leletezés terhével 12 000 (Tizenkettőezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az alperest a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1989. május 2-án kelt Pk. 60.263/1989/2. számú határozatával vette nyilvántartásba társadalmi szervezetként. A felperes korábban a vadásztársaság - és az ügyintéző és képviselő szervként nevesített intézőbizottság - elnöke volt. A szervezet alapszabálya II.5.1.
- b)pontja szerint a tagsági viszony megszűnésének egyik formája a törlés. A II.5.3.
- d)pontja értelmében a vadásztársaság a nyilvántartásból törli azt a tagot, aki, illetve amely az anyagi kötelezettségének önhibájából - írásbeli felszólításban közölt felhívás és határidő megjelölése ellenére - 30 napon belül nem tett eleget. A III.2.5.
- a)pont szerint az intézőbizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik a törlés. A IV.1.2. pont alapján a tagdíjat havonta minden intézőbizottsági ülésen személyesen, vagy negyedévente kell fizetni, de a tagdíj elmaradása nem haladhatja meg a három hónapot. Az első felszólítás után 1 000 Ft késedelmi díjat köteles fizetni a késedelembe esett tag. Az alperes 2006. május 20-i közgyűlésén úgy döntött, hogy az az 5-6 fő vadásztárs, aki legnagyobb erőfeszítéssel, munkával kiveszi részét a vadászterület megszerzésében, megújításában, 2007-2008. évre vonatkozóan tagdíjmentességben részesüljön. Az alperes 2011. január 20-án kelt levelében értesítette a felperest, hogy 2007. évre 32 000 Ft tagdíjhátraléka keletkezett. 2011. február 13-án az intézőbizottság határozatával a felperest felhívta, hogy 2011. március 20-ig a 32 000 Ft tagdíjhátralékot, illetőleg az 1 000 Ft pótdíjat fizesse meg. A határozat szerint a címzettnek tagdíjmentessége nem áll fenn. Tájékoztatta arról is, hogy a döntés ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. A felperes bejelentette, hogy a fellebbezés lehetőségével él, mert 2005. évtől kezdődően az intézőbizottság tagjai és egy további vadásztársasági tag tagdíjmentességben részesült. 2011. május 28-án tartott közgyűlésen a vadásztársaság 19/2011.(V.28.) számú határozata értelmében a felperes levelét fellebbezésnek tekintette, azt elutasította és utasította az intézőbizottságot, hogy a felperest a tagdíjtartozására tekintettel törölje a társaság tagjai sorából. 2011. május 28-án hozott döntésével az intézőbizottság a felperest törölte a tagok sorából azzal az indokolással, hogy 2007. évi több mint háromhavi tagdíjtartozását nem egyenlítette ki. Utalt a határozat arra, hogy a 19/2011.(V.28.) számú határozatával a közgyűlés is döntött a törlés tekintetében. A vadásztársaság egy tagja keresetet terjesztett elő a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon a vadásztársasággal szemben, kérve a 2011. május 28-i közgyűlés összes határozatának megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a közgyűlés összehívására B. J., az alperes elnöke nem volt jogosult. Az eljárás a Miskolci Törvényszék előtt G.40.001/2012. szám alatt folyik. A felperes keresetében kérte a 19/2011.(V.28.) határozat megsemmisítését, azzal érvelve, hogy 2005-2007. évekre tagdíjmentességben részesült. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy az alperes részére 35 000 Ft perköltséget fizessen meg. A határozat indokolásában rámutatott, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt (a továbbiakban: Etv.) 2012. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLXXV. törvény, melynek következtében a felek jogviszonyát a Ptk. 2012. január 1-től módosított szabályai alapján kell elbírálni. Hangsúlyozta, hogy a közgyűlési határozat felülvizsgálata iránti keresetlevelét a felperes határidőn belül terjesztette elő. A felperes által hivatkozott tagdíjmentesség kapcsán kiemelte, hogy a felperes nyilatkozata ellentmondásos volt, mert előbb arra hivatkozott, hogy a mentesség 2005-2007. évre illette meg, majd a mentesség jogalapjaként a vadásztársaság közgyűlésének 2006. május 20-i határozatát hívta fel. Ezzel összefüggésben a törvényszék rámutatott, hogy e határozat nem nevesítette azokat a tagokat, akik tagdíjmentességben részesülnek, ebből következően pedig a felperes nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének, nem igazolta azt, hogy a vitatott 2007. évre ilyen kedvezményben részesült volna. Az alperes felperessel szemben folytatott eljárását az alapszabállyal összhangban állónak, így törvényesnek minősítette, megjegyezve, hogy a felperes tagsági viszonya az intézőbizottság május 28-i törlésről szóló határozata következtében szűnt meg, s e határozattal szemben a felperes bírósághoz nem fordult. Indokolatlannak találta a felperes azon indítványát, hogy a bíróság függessze fel a per tárgyalását az előtte G.40.001/2012. számon folyó per jogerős befejezéséig, mert „azon kereseti kérelem más indokok alapján támadja a közgyűlésnek a döntését". Nem adott helyt a felperes bizonyítási indítványának, s a 2006. május 20-i közgyűlésen elhangzottak kapcsán nem idézte meg a közgyűlésen jelenlévő tagokat, mert álláspontja szerint vallomásuk alapján nem lenne megállapítható, hogy az alperes legfelsőbb szerve kiknek biztosított 2007-re tagdíjmentességet. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a keresete szerinti határozat hozatalát és az alperes költségben való marasztalását indítványozta. Álláspontja szerint a törvényszék megsértette a Pp. 3. §
(3)bekezdését, 206. §
(3)bekezdését és
- §-át. Hangsúlyozta, hogy a törvényszék terhére rótta, hogy az intézőbizottság törlésről szóló határozata ellen nem terjesztett elő kereseti kérelmet, minek kapcsán kiemelte, hogy a jogorvoslati jogról való tájékoztatás mellőzhetetlen egy jogszerű határozatban. Megismételte az elsőfokú eljárásban kifejtett érvelését, mely szerint a közgyűlés tagdíjmentességről szóló határozata nem volt névre szóló, a tagdíjmentesség érdekében a tagoknak tenni kellett, és aki tevékenyen részt vett a vadászterület megszerzésében, megújításában, azt jutalmazta a szervezet tagdíjmentességgel. Azt pedig az alperes sem vitatta, hogy ő sokat tett a vadásztársaság működése feltételeinek biztosítása érdekében. Álláspontja szerint az, hogy a vadásztársaság ilyen tartalmú határozatot hozott, terhére nem értékelhető. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság elutasította bizonyítási indítványát, holott a tényállást fel kellett volna deríteni. Megítélése szerint a május 28-i közgyűlés határozatait támadó per e per elbírálása során nem hagyható figyelmen kívül. Kifejtette, hogy az alperest korábban képviselő B. J. elnök nem legitim képviselője a vadásztársaságnak. Becsatolta a fellebbezése mellékleteként az intézőbizottság
- május 2-i ülésének jegyzőkönyvét, illetve
- december 29-i üléséről készült feljegyzést, amely név szerint felsorolta azokat a tagokat - köztük őt is -, akik 2007-
- évre tagdíjmentességben részesülnek. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet indokai alapján történő helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, s érdemben is helytálló döntést hozott, ám indokolásának egyes részeivel az ítélőtábla nem ért egyet, azt az alábbiak szerint helyesbíti: A felperes a közgyűlési határozat felülvizsgálata iránti keresetlevelét
- június 29-én terjesztette elő, ezért a felek jogviszonyát az Etv. rendelkezései alapján kell elbírálni, a törvényszék ezzel ellentétes álláspontja téves. Azzal kapcsolatban, hogy a felperesnek keresetében az intézőbizottság vagy a közgyűlés határozatának bírósági felülvizsgálatát kellett volna kezdeményezni, az ítélőtábla megjegyzi, hogy az intézőbizottság
- május 28-i, a felperest a tagok sorából törlő határozata ellen maga a határozat biztosított jogorvoslati lehetőséget (5/A/7 alatt csatolt irat), így a fellebbezés ennek hiányát sérelmező fejtegetése alaptalan. A vadásztársaság alapszabálya III.1.
- pontja értelmében a közgyűlés bármely, a vadásztársaságot érintő ügyben magához vonhatja a döntési jogot. Ebből következően alapszabályszerű és törvényes volt a vadásztársaság eljárása, amikor az intézőbizottság
- február 13-i határozatával szemben előterjesztett levelet fellebbezésnek tekintette, azt elbírálta és döntött a felperes tagsági viszonya törléssel való megszüntetéséről. Erre figyelemmel az intézőbizottság ugyanezen napon kelt határozata tulajdonképpen csupán egy adminisztratív határozat volt a közgyűlés érdemi határozatának végrehajtásáról. Nem tévedett mindezekre tekintettel a felperes, amikor keresetében az őt ért sérelem orvoslása érdekében a közgyűlés határozatának bírósági felülvizsgálatát és megsemmisítését indítványozta. Az ügy érdemében az elsőfokú bíróság helytállóan döntött. A
- május 20-i közgyűlés az intézőbizottság május 2-i állásfoglalására tekintettel döntött úgy, hogy azon 5-6 fő részére, akik legtöbbet tesznek a vadászterület megszerzése, megújítása érdekében, 2007-
- évre tagdíjmentességet biztosít. E közgyűlési határozat értelemszerűen nem nevezhette néven a kedvezményben részesítetteket, hiszen a kedvezmény megszerzése érdekében csak ezt követően kellett meghatározott tevékenységet kifejteni. A közgyűlés határozatából azonban nem következik, hogy felhatalmazta volna az intézőbizottságot, hogy majdan ő döntse el, kik lesznek e kedvezményben részesítettek. A felperes által a fellebbezéshez becsatolt
- december 29-i intézőbizottsági ülésről szóló feljegyzés szerint pedig az ügyintéző és képviseleti szerv határozott a következő két évben tagdíjmentességben részesülő személyekről, ám az ítélőtábla álláspontja szerint erre vonatkozó felhatalmazás nélkül a jogszerű eljárás az lett volna, ha - figyelemmel a
- május 20-i közgyűlési határozatra, - maga a közgyűlés nevesíti a tagdíjkedvezményben részesülő személyeket. Ilyen határozat azonban nem született, erre maga a felperes sem hivatkozott, így az ítélőtábla a törvényszék álláspontjával ellentétben azt állapította meg, tényszerűen nem részesült a felperes 2007-re tagdíjmentességben, s nem azt, hogy e kedvezmény fennálltát nem tudta bizonyítani. Erre tekintettel nem tévedett a törvényszék, amikor nem foganatosította a felperes tanúbizonyítás iránti indítványát, mert a
- május 20-i közgyűlésen résztvevők legfeljebb az ott elhangzottakról számolhattak volna be, ám az akkor történteket a becsatolt jegyzőkönyv hitelesen tanúsítja, melyhez képest a jelenlévők előadása többletinformációt nem szolgáltathatott volna. Nem tévedett a törvényszék akkor sem, amikor a per tárgyalását nem függesztette fel az előtte G.40.001/
- szám alatt folyó eljárás jogerős befejezéséig. A Pp.
- §-a értelmében a tárgyalás felfüggesztésére általában akkor kerül sor, ha a per eldöntése valamely prejudiciális jellegű (vagyis a perben meghozandó határozat tartalmára kiható), előzetes kérdés elbírálásától függ. A jelen per lényegi kérdése az, hogy a felperes
- évre részesült-e tagdíjmentességben, vagy ennek hiányában - fennálló tagdíjtartozásra tekintettel - jogszerűen szüntették meg tagsági viszonyát törléssel. E kérdés elbírálása szempontjából nem minősül előzetes kérdésnek, hogy B. J. jogosult volt-e összehívni a
- május 28-i közgyűlést, azaz a per tárgyalása felfüggesztésének törvényi feltétele nem áll fenn. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy amennyiben a G.40.001/
- számú perben eljáró bíróság a vadásztársaság
- május 28-i közgyűlésének határozatait - így a 19/2011.(V.28.) számút is - megsemmisítené, a törvényes működés - beleértve a felperes tagsági viszonyát - helyreállításáról az alperesnek kell gondoskodnia. Alaptalanul sérelmezte a fellebbezés, hogy az alperest a per első szakában önállóan képviselő B. J. nem elnöke a vadásztársaságnak, ekként képviseleti joggal sem rendelkezik. A társadalmi szervezet, így a vadásztársaság törvényes képviselőjének az tekintendő, aki a bírósági nyilvántartásban erre hivatottként fel van tüntetve. A Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.679/2010/
- számú -
- október 19-én kelt - határozatával helybenhagyta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 11.Pk.60.263/1989/
- számú végzését, mellyel az elsőfokú bíróság a nyilvántartásból törölte felperes - e per felperese nevét és lakcímét, megszüntetve ezzel a képviseleti jogosultságát, s nyilvántartásba vette B. J.-et a vadásztársaság elnökeként. A nyilvántartás jelenleg is őt tünteti fel a vadásztársaság képviselőjeként, így a felperes B. J. képviseleti jogát alaptalanul vitatja. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés alaptalannal bizonyult, ezért a felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében köteles az alperes részére fellebbezési eljárási költség megfizetésére. E címen az ítélőtábla az alperes képviselőjének munkadíját számolta el, melynek összegét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. A felperes fellebbezésére 36 000 Ft illetéket rótt le, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2012. január 1-től hatályos 46. §
(1)bekezdése szerint azonban az ítélet elleni fellebbezés esetében az illeték mértéke 8 %, amely az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti 600 000 Ft-os illetékalap után 48 000 Ft. Erre tekintettel a felperes köteles 8 napon belül, leletezés terhével további 12 000 Ft illeték lerovására. D e b r e c e n,
- június hó
- Dr. Csiki Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Kocsis Ottília s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő