A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú bíróság a Pp. 163. §
(2)bekezdése alkalmazásával jogszerűen állapíthatta meg a tényállást. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.516/2011/5.szám A Kúria a dr. Berényi Tamás ügyvéd /..../ által képviselt felperes neve /felperes címe/ felperesnek a dr. Hoffer Ákos jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság /..../ alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság
- június
- napján kelt 1.K.20.177/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárva alulírott napon és helyen - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Vas Megyei Bíróság 1.K.20.177/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nyugat-dunántúli Regionlás Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2003.-
- évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó /szja/, 2004.
- évekre százalékos egészségüyi hozzájárulás /eho/ adónemekben lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a
- április
- napján kelt ... számú határozatával a felperest összesen 1.880.511 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 940.254 Ft adóbírság, 663.357 Ft késedelmi pótlék és 60.000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. Indokolásában /egyebek mellett/ rögzítette, hogy az ellenőrzés során átadott igazolások alapján a revízió bevételként figyelembe vette az adózónak kifizetett külföldi családi pótlék összegét. „A Magyarországon
- évben kapott családi pótlékot az adózó az ...-nél vezetett bankszámlájára kapta, bevételként akkor számolt vele a revízió, amikor a bankszámlájáról felvette.". A rendelkezésre álló adatok alapján a revízió a vizsgált időszak egyes éveire határozta meg az adózó bevételeit és kiadásait, a határozat mellékletét képező kimutatás szerint az elsőfokú hatóság
- évre az OTP folyószámláról bevételek között számolt. készpénzfelvét tétellel a A fellebbezés folytán eljárt alperes a
- augusztus
- napján kelt ... iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az adóhatározatoknak elsődlegesen a megváltoztatását és az adóhiányok törlését, másodlagosan a hatályon kívül helyezésüket és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta, a felperes által fizetendő adóhiánynak minősülő adókülönbözet összegét 948.529 Ft-ra, az adóbírságot 474.265 Ft-ra, a késedelmi pótlékot az adóhiányhoz kapcsolódó összegre szállította le, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolásában /egyebek mellett/ rögzítette, hogy a felperes először a
- számú jegyzőkönyvvel dokumentált tárgyaláson hivatkozott arra, hogy a vizsgált években Magyarországon családi pótlékban, gyermekgondozási segélyben /gyes/ részesült, valamint anyatejet adott le, és ezért ellenértéket kapott. Mindezeket igazolta az ..., a ... által kiállított okiratokkal. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az igazolásokban megjelölt összegek a felperes bevételei között elszámolandók. Az alperes a
- sorszámú irata mellékletében a perben igazolt bevételek elszámolásával módosította a vizsgált évek kiadásait és bevételeit, figyelemmel arra, hogy a
- évi családi pótlékot már a közigazgatási eljárásban beállította a bevételek közé. E szerint a fedezet hiányok az alábbiak szerint alakultak: 2003-ban maradt a 2.890.580 Ft, 2004-ben 1.303.988 Ft, 2006-ban 719.734 Ft, 2007-ben pedig 1.677.538 Ft, összesen: 6.276.252 Ft. Az elsőfokú bíróság, értékelve, hogy felperes a
- sorszám alatti alperesi elszámolást nem vitatta, ebben a körben a keresetnek helyt adott és az elszámolás alapján az anyatej kifizetés, a családipótlék, valamint a gyes jogcímén kapott összegeket a bevételi oldalon elszámolta. Az elsőfokú bíróság rögzítette még ítéletében, hogy az adóhatóság az egyes évekre vonatkozóan határozta meg a kiadás többleteket, mint adóalapot, amelynek következményeként állapította meg az szja és eho adóhiánynak minősülő adókülönbözetet. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását kérte a kérelmében foglaltak alapján. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a hitelt érdemlő módon bizonyított, rendelkezésre állott bevételeket nem megfelelően számolta el, ezért az ítélet sérti az Art. 108.§ /1/ és /9/ bekezdéseit. Az elsőfokú bíróság ítéletében összegezte az alperes
- számú irata alapján azt, hogy az elfogadott anyatej kifizetés, az elszámolható családi pótlék és gyes miatt mennyivel módosulnak az egyes adóévekben a fedezethiányok. A
- számú irathoz tartozó táblázatban azonban nem lett feltüntetve az a sor, ahol a jelölt összegeknek az ...-ből való felvétele megtörtént, az ítélet
- oldalának első bekezdésében hivatkozottak szerint. A
- évnél adódott 315.588 Ft-os pozitív módosított egyenleget az elsőfokú bíróság nem helyezte levonásba a
- évnél. A felperes a számszaki kihatások eredményét felülvizsgálati kérelmében kimunkálta. Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Elsődlegesen rögzíti a Kúria, hogy az anyatej kifizetés, a családi pótlék, valamint a gyes jogcímén kapott összegeket - amelyekkel, mint adózói bevételekkel számolva az alperes éves bontásban, a bevételek és kiadások tételes feltüntetésével módosította kimutatását, és amely módosított kimutatást ekörben a felperes elfogadta - az elsőfokú bíróság, mint a felperes által a perben hivatkozott forrásokat igazoltságuk okán bizonyított bevételnek minősítette, és helyt adva e keresetrésznek az alperes határozatát megváltoztatta. Az alperes
- sorszámú, illetve a felperesnek a felülvizsgálati kérelméhez csatolt kimutatásában „az anyatej, a magyar családi pótlék és gyes" tételek alatt ugyanazok az összegek szerepelnek a bevételek között, ami azt jelenti, hogy e tételekre vonatkozóan a felek álláspontja azonos. Az ítélet
- oldalán az első bekezdésben az elsőfokú bíróság az alperes
- sorszámú beadványában foglaltakból idézett. A
- év elszámolásra vonatkozik az az alperesi nyilatkozat, hogy az adóhatóság „bevételként akkor számolt a családi pótlékkal, amikor ezen összegeket a felperes a bankszámlájáról felvette". Az elsőfokú határozat, illetve a
- sorszámú beadvány mellékletét képező kimutatásban, ahogyan felperesnek a felülvizsgálati kérelméhez mellékelt kimutatásában is szerepel
- évre az „... folyószámlájáról készpénz felvét" tétel, és a felperes nem vitatta, hogy abban benne van a Magyarországon
- évben kapott családi pótléka, amelyet az ...-nél vezetett bankszámlájára utaltak, és amely összeg ezért a felek kimutatásainak „családi pótlék magyar" tételsorában
- évben nem szerepelt. A felperes azt sem vitatta, hogy az adóhatóság a Magyarországon
- évben kapott családi pótlékkal bevételként az ... folyószámlájáról történt kézpénzfelvételekor számolt. Az anyatej kifizetés, a családi pótlék, valamint a gyes jogcímén a további /a
- éven túli/ vizsgált években kapott összegek pedig az alperes
- sorszámú beadványa mellékletét képező kimutatásában, ahogyan felperesnek a felülvizsgálati kérelméhez mellékelt kimutatásában is a jogcím szerinti megnevezéseken szerepelnek külön-külön tételben, és ekként is számolt velük bevételként mindkét fél, és az elsőfokú bíróság is azonosan. Miután ezen összegek a juttatás jogcímein bevételként a jogerős ítéletben elszámolásra kerültek, így más, további megnevezéssel bevételként többszörösen nem tüntethetők fel, és vonatkozásukban felperes az „...-ből történő felvételük megtörtént" rovat hiányára tévesen hivatkozott. Az elsőfokú bíróság rögzítette ítéletének
- oldalán az első bekezdésben, hogy: „az alperes a
- számú iratában az igazolt bevételek elszámolását nem ellenezte", továbbá negyedik bekezdésben, hogy „a felperes a fenti alperesi elszámolást nem vitatta". A felperes az ítélet e részeit felülvizsgálati kérelmében nem támadta, a Kúria pedig a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 275.§ /2/ bekezdés/. A Pp. 163.§ /2/ bekezdése alapján a bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel. Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú irat mellékleteként csatolt kimutatásra vonatkozó felperesi és alperesi előadás /
- és
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvek/ alapján, e jogszabályhely megfelelő alkalmazásával állapította meg a tényállást az alperesi kimutatás szerint, és rendelkezett a jogkövetkezményekről /határozat megváltoztatása/. Az elsőfokú bíróság a Pp. bizonyítási eljárásra vonatkozó jogszabályhelyeinek mindenben megfelelő, rendkívül széleskörű bizonyítást folytatott, a perben biztosítva a feleknek jogaik teljes körű gyakorlását. A Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében logikusan és okszerű értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta az alperes határozatát megváltoztató döntését. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Az elsőfokú bíróság a Pp. 163.§ /2/ bekezdésének helytálló alkalmazásával megállapított tényállás alapján hozta meg ítéletét, amelynek hatályon kívül helyezését a felülvizsgálati kérelemben foglaltak nem alapozták meg. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
- március
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró