A Győri Ítélőtábla Pf.I.20.294/2011/3.szám A Győri Ítélőtábla a Born és Gál Ügyvédi Iroda és a dr.Kende Péter ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr.Zsirai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen 9.765.547 forint és járulékai megfizetése iránt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt folyamatba tett perében Győrött, 2011.évi március hó
- napján P.21.054/2010/
- szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 14.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles az alperes 15 napon belül megfizetni (egyszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget. a felperes részére 150.000 Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 9.765.547 forintot és 9.675.000 forint tőkeösszeg után 2009.november 30.napjától, 90.547 forint tőkeösszeg után 2010.január 28.napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát és 890.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Ítéletének jogi indokolása szerint a felperes az alperes nagykorú gyermeke. A felperes és az alperes 2009.november 27.napján az "A" Rt. ... Fiókjában betétszámlán 2 hónapos futamidőre - az "A" Rt. ... Fiókjában a felperes nevén szereplő gyámhatósági fenntartásos folyószámlán lévő és a felperes tulajdonát képező - 9.675.000 forintot un.prémium betétként elhelyezték, amely tőkeösszeg után a várható nettó kamat 90.547 forint volt. Az "A" Rt-vel ugyanekkor létrejött bankszámla szerződés szerint a felperesi bankszámla felett a felperes mellett az alperesnek is önálló rendelkezési joga volt. Az alperes a fenti pénzösszeget 2009.november 30.napján az "B" Nyrt-nél vezetett saját számlájára utalta át. Az alperes a felperes többszöri felszólítására sem fizette vissza a 9.675.000 forintot. Az elsőfokú bíróság a felperes kártérítésre alapított másodlagos keresetét megalapozottnak találta. Álláspontja szerint a Ptk.318.§./1/ bekezdése, a 339.§./1/ bekezdés és a 355.§./4/ bekezdése értelmében kár összetevő elem a 9.675.000 forint vonatkozásában a vagyonban beállott értékcsökkenés, míg a 90.547 forint pedig az elmaradt vagyoni előny. Álláspontja szerint az alperes jogellenesen járt el és kárt okozott a felperesnek azzal, hogy a felperes tudta és hozzájárulása, illetve a felperes jóváhagyása nélkül - élve az alperes számára az "A" Nyrt. és a felperes viszonylatában nyitott bankszámla felett meglévő rendelkezési joggal - egy olyan, a "B" Nyrt-nél vezetett bankszámlára utaltatta át a felperes pénzét, amely bankszámlához a felperesnek nincs rendelkezési jogosultsága. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján tényként állapította meg, hogy a felperes kiskorúsága alatt a felperes vagyoni ügyében a ... Megyei Jogú Város Gyámhivatala előtt volt eljárás, de a felperes testvére, kiskorú "C" vagyoni ügyében eljárás nem indult és nem is volt. Mivel a felperes nagykorúvá vált, így a gyámhatósági határozat értelmében a felperes nevén szereplő gyámhatósági fenntartásos folyószámlán szereplő összeg felett a nagykorúvá vált felperes rendelkezik. A tanúként kihallgatott "C" vallomása szerint a banki számlán nem az ő pénze volt, és ezt a vallomását az alperessel történt szembesítését követően is fenntartotta. Az alperes azon állítását, hogy a bankszámlán lévő pénz kiskorú "C" tulajdona lenne, a gyámhivatali irat és kiskorú "C" perbeli tanúvallomása, illetve "D" tanúvallomása is cáfolta. Az elsőfokú bíróság "E" alperesi testvér tanúvallomását az érdekeltségi kapcsolatra figyelemmel nem fogadta el. A felperes banki nyilatkozattal igazolta azt a várható nettó kamatot, amit az alperesi átutalás miatt elveszített, így ez a kamat a felperes elmaradt haszna. Az ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az eljárás lefolytatására más bíróság kijelölését. Fellebbezésének indokolásául előadta, a Győri Ítélőtábla a Pkk.II.25.195/2011/
- sorszámú végzésében az általa felperesi perbeli pozícióban kezdeményezett polgári peres eljárásban a Vas Megyei Bíróságot jelölte ki. A kijelölés indoka az volt, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt P.20.066/2011.szám alatt általa felperesként kezdeményezett perben a Győr-MosonSopron Megyei Bíróság polgári ügyszakba beosztott bírái úgy nyilatkoztak, tőlük az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, mivel ő a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvédként velük rendszeres munkakapcsolatban áll. Erre tekintettel 2011.március 7.napján a Győri Ítélőtábla meghozta a fenti határozatát a Pp.13.§./1/ bekezdés e/pontjára és a Pp.18.§./2/ bekezdésére hivatkozással. Az elsőfokú bíróság a P.21.054/2010/13.sorszámú ítéletét 2011.március 9.napján hozta meg. Az eljáró bíróság - ... bíró - a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság polgári ügyszakba beosztott bírája. A T. bíró úr a P.20.066/2011.számú perben bejelentette elfogultságát, ennek ellenére az elfogultság bejelentését követően 2011.március 9.napján jelen ügyben eljárt, ítéletet hozott. Az elfogultság bejelentése 2011.március 31.napján jutott a tudomására, amikor a Vas Megyei Bíróságtól az idéző végzéssel együtt a Győri Ítélőtábla fentebb hivatkozott végzését megkapta. A Pp.19.§./1/ bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a kizárás iránti bejelentés a bíró eljárási jogát korlátozza, illetve kizárja. A korlátozás terjedelme attól függ, hogy ki és milyen okból élt bejelentéssel. Ha a kizárási okot maga a bíró jelentette be, annak elintézéséig a perben nem járhat el. Álláspontja szerint olyan bíró járt el a perben és hozott ítéletet, aki saját maga jelentette be a személyére vonatkozó kizárási okot, így a perben nem járhatott el, ítéletet nem hozhatott. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az ítélet megalapozott, az irányadó jogszabályoknak megfelel. Az eljárási szabálysértéssel kapcsolatban előadta, álláspontja szerint nem történt eljárási szabálysértés, hiszen az ügyben első fokon eljárt bíró egy a jelen per alperese és házastársa között folyamatban lévő perben valóban tett elfogultsági nyilatkozatot, de ez erre az adott ügyre vonatkozik, nem pedig általánosságban. Nem vonatkoztatható valamennyi olyan ügyre, melyben a jelen per alperese félként vesz részt. Abban az ügyben az elfogultsági nyilatkozatot tevő elsőfokú bíróság kizárására sor is került. Jelen ügyben az első fokon eljárt bíró ilyen nyilatkozatot nem tett. Az alperes fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos. A Pp.13.§./1/ bekezdésének e/pontja kimondja, az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). A fenti jogszabályhelyre alapított kizárás iránti bejelentés a törvény értelmében a bíró belátásától függ, hogy bármely indokból elfogultnak tekinti-e magát. Ha igen, akkor a Pp.16.§./2/ bekezdése értelmében ezt köteles haladéktalanul bejelenteni. Ezen időponttól kezdve pedig a Pp.19.§./1/ bekezdése értelmében a bejelentésének elintézéséig a perben nem járhat el. Ilyen bírói nyilatkozat hiányában elfogulatlanságának kell kétségessé válnia ahhoz, hogy ezen kizárási ok, illetve a kizárás iránti bejelentés alapossága megállapítható legyen. Az esetleges elfogultság kérdése pedig mindig és minden felhozott indok tekintetében csak konkrét és valóságos tények alapján az adott ügyhöz kötötten vizsgálandó. Az elsőfokú eljárás adatai alapján tényként állapítható meg, hogy az eljáró bíró - ... a jelen perben nem terjesztett elő elfogultsági kifogást. Az elfogultság bejelentésére egy másik perben, a Győri Törvényszék előtt P.20.066/
- szám alatt indított perben került sor. Egyértelmű a bírói gyakorlat abban, hogy az elfogultság bejelentésénél jelentősége az ügyhöz kötöttségnek van. Ez nem csak azt jelenti, hogy mindig adott ügyből kizárt a bíró, hanem azt is, hogy a Pp.13.§./1/ bekezdés e/pontja szerinti relatív elfogultsági ok esetében nem általában az eljárás valamely résztvevője viszonyában, hanem a konkrét ügyhöz kötötten kizárt a bíró. Így a bejelentett elfogultsági kifogás a konkrét ügyhöz kötötten vizsgálandó, esetileg tisztázandó. Ha a bíró valamely ügyben önmagával szemben elfogultságot jelentett be, akkor kétségtelen, hogy abból az ügyből kizárja magát. Ez azonban nem jelenti, hogy az ügy résztvevőjének más ügyéből is kizárta magát. Ilyen - megdönthetetlen vélelmen alapuló objektív okot a polgári eljárásjogi törvény nem tartalmaz. A fentiek alapján tehát az eljáró bíró elfogultsága kizárólag a P.20.066/2011.számú perben áll fenn, az jelen perre automatikusan nem terjed ki. Ezért eljárási szabálysértés nélkül hozott a perben ítéletet az elsőfokú bíróság. Az alperes más elfogultsági kifogást nem terjesztett elő, illetve érdemben egyéb fellebbezési érvelése nem volt, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§./2/ bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban az alperes pervesztes lett, ezért a Pp.78.§./1/ bekezdése értelmében a felperes felmerült másodfokú perköltségét ő köteles megfizetni. Győr, 2012.évi május hó 3.napján Dr.Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr.Vass Mária sk. előadó bíró Dr.Szalay Róbert sk. bíró