A határozat elvi tartalma:

adómentes tevékenységhez kapcsolódó beszerzések adótartama nem vonható le. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.812/2011/10.szám A Kúria a Dr. Temesvári Zoltán ügyvéd (...) által képviselt felperes neve (...) felperesnek a Dr. Dweik Ádám jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága (....) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2011. március 24. napján kelt 3.K.20.180/2011/7. számú ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárva nyilvános tárgyaláson - meghozta

alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Csongrád Megyei Bíróság ítéletét hatályában fenntartja. 3.K.20.180/2011/7. sorszámú Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg

alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg

államnak 163.000 (százhatvanháromezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes

1. május 26-án tevékenysége saját tulajdonú üzemeltetése. kezdte bérelt meg tevékenységét, fő ingatlan bérbeadása, A felperes
2. július 9-én kötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a ..., .... szám alatti üzlethelyiséget (a továbbiakban: ingatlan). A
3. I. negyedévi általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) bevallásában a felperes 1.300.000 Ft adómentes értékesítést szerepeltetett. Analitikus nyilvántartásában és áfa bevallásában adólevonással járó adómentes belföldi értékesítésként tüntette fel

ingatlan bérleti díjáról kiállított AJ7S-..., .. számú számlákat. Nem szerepeltette bevallásában és analitikus nyilvántartásában a 2010. március 5-i teljesítési időponttal ingatlan bérleti díjról kiállított AJ7S-... számú számlát. A beszerzést terhelő adót

.../72 számú számla alapján 6.000 Ft-ban, határozta meg,

előző időszakról beszámítható csökkentő tételt 2.712.000 Ft-ban, és 2.718.000 Ft visszaigényelhető adót vallott.

adóhatóság a felperesnél 2010. I. negyedévre áfa adónemre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban a felperes terhére a bevalláshoz képest 2.718.000 Ft áfa adókülönbözetet állapított meg, amit jogosulatlan visszaigénylésnek minősített, és ez után 1.359.000 Ft adóbírságot szabott ki.

adóhatóság

adómentes értékesítés összegét

AJ7S-... számú számla tartalmával megnövelve 1.950.000 Ft összegben határozta meg, nem fogadta el

.../72 számú számla szerinti adót levonhatóként. A 2009. III.-IV. negyedévre lefolytatott ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatok alapján a következő időszakra átvihető követelés összegét 0 Ft-ban állapította meg, és a felperes bevallásában szereplő 2.712.000 Ft előző időszakról beszámítható csökkentő tételt is 0 Ft-ra módosította,

elszámolandó adó összegét 0 Ft-ban határozta meg. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes - a 2010. december 13. napján hozott ... számú határozatban -

elsőfokú határozatot - helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. Érdemi döntését

általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa.tv.) 55.§

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
2. §

zal indokolta, hogy

adómentes tevékenységhez kapcsolódó beszerzések adótartamát

adózó nem vonhatja le. A felperes tevékenységének megkezdésével egyidejűleg a cégbírósághoz történő bejelentkezése során nem nyilatkozott arra, hogy

ingatlan bérbeadása kapcsán speciális adózási módot,

az

adókötelessé tételt választja, ezért

ingatlan bérbeadása

1. és
2. évben is adómentes tevékenység.

Art. nem teszi lehetővé

adózási mód választásának elmulasztása esetén annak utólagos pótlását. A felperes 2009. évben nem adott be olyan változás bejelentőlapot

adóhatósághoz, mely szerint 2010. évben ingatlan bérbeadás tekintetében adómentesség helyett

adókötelessé tételt választaná.

1. szeptember
2. napján adóhatósághoz érkezett adatlapján
3. május 16-ra visszamenő hatállyal jelentette be, hogy

adómentesség helyett

általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választja. Ezt a kérelmét

onban

adóhatóság

1. október
2. napján kelt határozatában elutasította, és e határozat első fokon jogerőre emelkedett. A felperes
3. évben sem adott be olyan változás bejelentőlapot

adóhatóságnak, mely szerint adómentesség helyett

adókötelessé tételt választaná. 2010. június 14-én benyújtott változásbejelentőlap, amelyben a felperes

t közli, hogy 2009. szeptember 28-ára visszamenőleges hatállyal adómentesség helyett

általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választja, ugyanolyan tartalmi hibában szenved, mint a korábbi változást bejelentő lap, és

adóhatóság korábbi határozatában már tájékoztatta a felperest arról, hogy 2009. évben

ingatlan bérbeadás csak adómentesen számlázható.

elsőfokú adóhatóság ezért jogszerűen járt el akkor, amikor megállapította, hogy a felperesnek árbevétele kizárólag ingatlan bérbeadásból származott, amely adómentes szolgáltatásnyújtás, mivel nem választotta

adókötelessé tételt, illetve ezt nem jelentette be

adóhatósághoz

adóévet megelőző év utolsó napjáig.

adómentes tevékenységéhez kapcsolódóan a felperes a beszerzések adótartalmát ezért nem vonhatja le, adólevonási jogát nem gyakorolhatja.

elsőfokú adóhatóság jogszerűen és megalapozottan határozta meg a beszerzést terhelő adó összegét 0 Ft-ban. A felperes esetében nem állapíthatók meg olyan körülmények, amelyek

adóbírság kiszabásának mellőzésére, vagy

összeg mértékének csökkentésére alapot adhatnának. A felperes keresetében elsődlegesen

adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését, 2.718.000 Ft áfa kiutalását, másodlagosan

adóbírság mellőzését vagy mérséklését kérte.

zal érvelt, hogy

adóhatóság tévesen értékelte és alkalmazta

Áfa tv. és

Art. rendelkezéseit, mivel adóév közben is választhat

adózó adókötelezettséget, ha

egyéb ingatlan bérbeadási tevékenységét ténylegesen ekkor kezdi meg.

alperes ellenkérelmében a felperes keresetének kérte, határozatában foglaltakat fenntartotta. elutasítását A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt:

alperes határozata megalapozott és jogszerű döntést tartalmaz. A felperes változás bejelentéseit nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tette meg, ezért 2009. évre

ingatlan bérbeadásával kapcsolatos tevékenysége adómentes tevékenységnek minősül, amely után

áfa levonási jog nem alkalmazható.

Art. 22. §

adóköteles tevékenység megkezdésekor van lehetőség. Ez nemcsak

adóalanykénti gazdasági tevékenység kezdetét jelenti, hanem

egyéb ingatlan bérbeadásra irányuló tevékenység kezdetét is. A felperes

onban

1. szeptember 17-én nem a
2. szeptembertől megkezdendő ingatlan bérbeadási tevékenységre vonatkozó adózási mód választását jelentette be, hanem
3. május 26-ára visszamenőlegesen tett bejelentést. A felperes már megalakulásakor is jelezte, hogy bérbeadási tevékenységet folytat, és
4. szeptemberében nem

t nyilatkozta, hogy ekkor kezdi meg tevékenységét. Ugyanezt a hibát követte el a felperes 2010. június 14-én is, amikor ugyancsak visszamenőleges hatállyal nyújtott be

adóhatósághoz bejelentést. Mindezek miatt a felperes esetében

ingatlan bérbeadás vonatkozásában

általános szabályok

irányadók. A felperes előtt ismertek voltak

adózással kapcsolatos rendelkezések, ezért alaptalanul hivatkozott arra, hogy vele szemben olyan különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely miatt

adóbírság mérsékelhető lenne.

adóbírság kapcsán egyébként is csak

vizsgálható, hogy a mérlegelés szempontjait

alperes helyesen tárta-e fel, ezeket okszerűen értékelte-e, és e tekintetben jogszabálysértés nem állapítható meg.

alperes tehát

adóbírság tekintetében is jogszerűen járt el, határozata nem sért eljárási és anyagi jogszabályt. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte ennek hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát.

zal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg

Art. 22. §

eszköz beszerzése, tehát nem

ingatlan megvásárlása, és nem is a bérleti szerződés megkötésének időpontja számít, hanem

a nap, amikor a bérlő birtokba lép. Ez utóbbira pedig a bejelentését

1. szeptember 17-én megtette. Ez a bejelentés „minden tekintetben érvényes", mert a keresettel támadott határozatok
2. I. negyedévére vonatkoznak, tehát a
3. szeptember 17-i bejelentését
4. I. negyedévre, mint "jövőbeli, perbeli időszakra" vonatkozót figyelembe kellett volna venni.

alperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Mindenek előtt rámutat a Kúria arra, hogy felülvizsgálati eljárás során nincs helye bizonyítás feltételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a rendkívüli eljárás során a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet. (Pp.

1. §, BH2002.29.). Jelen ügyben a jogerős ítéletben helyesen okszerű bizonyítékértékeléssel megállapított releváns tények a következők: A felperes
2. május 20-án alakult meg, ekkor kezdte meg tevékenységét, amely bejelentése szerint is saját tulajdonú bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése volt.
3. szeptember 17-én a felperes nem

t jelezte, hogy ekkor kezdte meg tevékenységét, hanem visszamenőlegesen, a megalakulás időpontjára nézve tett bejelentést, tehát nem a 2009. szeptemberétől megkezdett ingatlan bérbeadási tevékenységre vonatkozó adózási mód változását jelentette be.

adóhatóság pedig a jogerős elsőfokú határozatban elutasította a felperes adózási mód megváltoztatására vonatkozó 2009. szeptember 17-i kérelmét. E határozat jelen ügyben nem vitatható, érdemben nem bírálható felül, és nem hagyható figyelmen kívül.(Art. 143.§

adóhatóságnak, amely szerint 2010. adóévben

ingatlan bérbeadás tekintetében

adómentesség helyett

adókötelessé tételt választaná. A

1. június 14-i bejelentése is - ugyancsak tévesen -
2. szeptember 28-i visszamenőleges tartalmú, tehát nem következő adóévre szóló. Nem hagyható továbbá figyelmen kívül -

előző időszakról áthozható tételek - miatt

sem, hogy a felperesnél

adóhatóság 2009. III-IV. negyedévére is végzett ellenőrzést, és

ennek eredményeként hozott- e perbelivel

onos ténybeli és jogi megítélésű - alperesi határozatok ellen előterjesztett felperesi keresetet a bíróság 3.K.20.179/2011/7. számú jogerős ítéletében elutasította,

ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet pedig a Legfelsőbb Bíróság Kfv.V.35.452/2011/4. számon - hivatalból - elutasította.

Art. 22. §

áfa adóalanynak

adóköteles tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg kell nyilatkoznia arról, hogy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén

adókötelessé tételt választja-e.

Art. 22. §

t is, mégpedig kogens (kötelezően alkalmazandó) szabályként, hogy ezt a bejelentést, a nyilatkozat megváltoztatást a változást megelőző adóév utolsó napjáig kell megtenni, addig kell a bejelentést eszközölni.

pedig nem volt vitatott a felperes által sem, hogy

Áfa tv. 86. §

adó alól

ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása, és

Áfa tv. 88. §

állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentés alapján dönthet úgy is, hogy a 86. §

Áfa tv. 120. § a) pontja szerint abban a mértékben, amilyen mértékben

adóalany ilyen minőségben a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatás nyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy

általa fizetendő adóból levonja

t

adót, amelyet a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybe vételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított.

Áfa tv. 123. §

előzetesen felszámított adó kizárólag

adólevonásra jogosító termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak betudható részében vonható le. A jogvita eldöntése szempontjából releváns tényállásnak és

előzőekben ismertetett jogszabályi rendelkezéseknek

egybevetése alapján kizárólag

a jogkövetkeztetés vonható le, hogy

alperes határozata és a jogerős ítélet helyes jogi értelmezéssel meghozott törvényes döntést tartalmaz. 2009. évben, 2010. I negyedévében a felperes

ingatlan bérbeadást csak adómentesen számlázhatta. Osztja a Kúria a megyei bíróság jogi álláspontját a tekintetben is, hogy

Art. nem teszi lehetővé

adózási mód választás elmulasztása esetén annak utólagos pótlását, a visszamenőleges hatályú bejelentéseket. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria

t állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben jogszerű döntést tartalmaz, nem sért eljárási szabályt, és megfelel

Art 22.§

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. §