A határozat elvi tartalma: Felperesek a Képzőművészeti Egyetem tanárai voltak, és azt sérelmezték, hogy az alperes munkáltató jogellenesen szüntette meg jogviszonyukat. A Kúria a felperesek keresetét elutasította, minthogy a felperesek felmentése az arra jogosulttól, a rektortól származott. Mfv.I.10.735/2011/12.szám A Kúria a dr. Trinn Gábor ügyvéd által képviselt I.r., II.r., III.r. felpereseknek a dr. Mihály Katalin ügyvéd által képviselt alperes ellen közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt - amely perbe a dr. Hildebrand Katalin ügyvéd által képviselt az alperes érdekében beavatkozott - a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 16.M.4673/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 55.Mf.632.527/2010/
- számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Bíróság 55.Mf.632.527/2010/
- számú közbenső ítéletét hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 16.M.4673/2009/
- számú közbenső ítéletét megváltoztatja és a felperesek keresetét elutasítja.Kötelezi az I.r. felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint és 54.000 (ötvennégyezer) forint áfa, valamint a beavatkozónak 30.000 (harmincezer) forint, a II.r. felperest az alperesnek 300.000 (háromszázezer) forint és 81.000 (nyolcvanegyezer) forint áfa, a beavatkozónak 40.000 (negyvenezer) forint, a III.r. felperest az alperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint és 54.000 (ötvennégyezer) forint áfa, a beavatkozónak 30.000 (harmincezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget tizenöt nap alatt.Kötelezi az I.r. felperest, hogy fizessen meg az államnak 354.000 (háromszázötvennégyezer) forint elsőfokú, 354.000 (háromszázötvennégyezer) forint másodfokú, 354.000 (háromszázötvennégyezer) forint felülvizsgálati eljárási , a II.r. felperest, hogy fizessen meg az államnak 479.800 (négyszázhetvenkilencezer-nyolcszáz) forint elsőfokú, 479.800 (négyszázhetvenkilencezer-nyolcszáz) forint másodfokú, 479.800 (négyszázhetvenkilencezernyolcszáz)forint felülvizsgálati eljárási, a III.r. felperest 344.900 (háromszáznegyvennégyezerkilencszáz) forint elsőfokú, 344.900 (háromszáznegyvennégyezer kilencszáz) forint másodfokú, és 344.900 (háromszáznegyvennégyezer - kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperesek egyetemi tanárként álltak az alperes alkalmazásában. A közalkalmazotti jogviszonyukat az alperes rektora
- szeptemberében felmentéssel megszüntette arra hivatkozással, hogy nyugdíjasnak minősülnek.A felperesek a keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyukat, és ennek jogkövetkezményeként 36 havi átlagkeresetük megfizetésére kérték az alperest kötelezni. Hivatkozásuk szerint az egyetemi tanár felmentése a köztársasági elnök kizárólagos hatásköre. Az alperes ellenkérelme szerint az egyetemi tanárok esetében a foglalkoztatási jogviszony és a munkaköri cím használatának joga egymástól elkülönül. E kettősség a felmentésre is vonatkozik: a jogviszony megszüntetésére a rektor, a cím megvonására a köztársasági elnök jogosult.A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 16.M.4673/2009/
- számú közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperesek jogviszonyát jogellenesen szüntette meg.Álláspontja szerint a felsőoktatásról szóló
- évi CXXXIX. törvény (Ftv.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján a felperesek tekintetében az egyetemi tanárokra vonatkozó speciális rendelkezések az irányadóak. Kifejtette, hogy az Ftv. 100. §
- b)pontjában foglaltakkal összhangban áll a törvény 91. §
(3)bekezdése, amely szerint a törvény erejénél fogva megszűnik az egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatás, ha a köztársasági elnök az egyetemi tanárt felmentette. Mindebből az is következik, hogy az egyetemi tanár esetében csak a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja az intézmény vezetője a munkáltatói jogkört. A jogviszony pedig a munkáltató külön intézkedése nélkül is megszűnik a köztársasági elnök általi felmentéssel. Az egyetemi tanár addig jogosult a cím viselésére, amíg a kinevezésre jogosult e cím alól fel nem menti. A munkaköri cím visszavonása nem azonos a jogviszony megszüntetésére való jogosultsággal. Tekintettel arra, hogy a felperesek közalkalmazotti jogviszonyát az alperes rektora szüntette meg, aki csupán javaslattételi joggal rendelkezik e tárgyban, így az alperes által kiadott felmentések jogellenesek.Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 55.Mf.632.527/2010/
- számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta azzal a kiegészítéssel, hogy a felperesek közalkalmazotti jogviszonyát a közbenső ítélet jogerőre emelkedése napján,
- március 25-én szűnik meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást akként pontosította, hogy az alperes rektora az I. és a II.r. felperes közalkalmazotti jogviszonya
- szeptember 18-án, míg a III.r. felperesét
- szeptember 28-án kelt felmentéssel szüntette meg.A tényállást azzal egészítette ki, hogy az alperes rektora a
- augusztus 26-án kelt levelével megküldte a beavatkozónak a felperesek felmentésére vonatkozó tervezetet és kezdeményezte az iratoknak a köztársasági elnök részére való felterjesztését. A felterjesztés ugyanezen a napon keltezett irattal az alperes rektora részéről megtörtént.A beavatkozó
- szeptember 11-én arról tájékoztatta az alperes rektorát, hogy az előterjesztést tudomásul veszik, de azt nincs módjukban felterjeszteni a köztársasági elnök részére az Ftv.
- §
(2)bekezdés, 86. §
(4)és
(5)bekezdés, 91. §
(3)bekezdése, illetve a Kjt. 30. §
(1)bekezdés b) pontja alapján. A Köztársasági Elnöki Hivatal a
- szeptember 10-én kelt levelében arról tájékoztatta a rektort, hogy a felperesek felmentésére vonatkozó javaslatát áttette az intézmény fenntartójához. A másodfokú bíróság az így kiegészített tényállás alapján is egyetértett az elsőfokú bíróság érdemi döntésével. Rámutatott arra, hogy a felsőoktatási törvény időközbeni változásának azért nincs jelentősége, mert a bíróságnak a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor hatályos jogszabályi rendelkezést kell alkalmazni a perbeli jogvita elbírálása során.Az elsőfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.504/2008/
- számú határozatában kifejtett jogszabály értelmezéssel bírálta el a felperesek keresetét. A határozatból kitűnően téves az Ftv.
- §
(5)bekezdésben foglaltak akkénti értelmezése, miszerint az alkalmazás megszüntetésével az egyetemi tanári cím kivételével megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. Ezen jogszabályi előírásból csupán az állapítható meg, hogy az egyetemi tanár - más munkaköri címekkel ellentétben - addig jogosult a cím viselésére, amíg a kinevezésre jogosult a cím alól fel nem menti. A munkaköri cím visszavonása nem azonos a jogviszony megszüntetésére való jogosultsággal, amit kizárólag a köztársasági elnök jogosult gyakorolni. A másodfokú bíróság egyezően az elsőfokú bírósággal a Legfelsőbb Bíróság azonos tényálláson alapuló határozatát - amely a felperesek közalkalmazotti jogviszonya megszűnése időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezéseken alapul - iránymutatónak tekintette, és ítélkezését arra alapította. Ezen döntés a joggyakorlat egységesítését szolgálja, mely ítélet az Ftv. és a Kjt. együttes alkalmazásából indult ki, és az így kialakított jogszabályértelmezést a másodfokú bíróság is elfogadta. Ezen oknál fogva szükségtelennek találta az alperes fellebbezésében hivatkozott értelmezési módszerek elemzését. A Fővárosi Bíróság nem tulajdonított annak jelentőséget, hogy a beavatkozó téves jogi álláspontja folytán nem terjesztette fel a felperesek felmentését a köztársasági elnökhöz, a felperesek ugyanis az alperessel álltak jogviszonyban.Nem volt jelentősége a felsőoktatásban érintett intézmények jogértelmezésének sem, figyelemmel az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatára, amelyben kifejtésre került, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó állásfoglalásokhoz nem fűződik joghatás, arra bíróság vagy más más hatóság előtt nem lehet hivatkozni.A másodfokú bíróság észlelte, hogy a felperesek a keresetükben az átalánykártérítés megfizetése mellett a Kjt. 34. §
(2)bekezdése alapján a felmentés jogellenességét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az őket megillető elmaradt munkabér megfizetését is kérték. Ezért az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét a Kjt. 34. §
(3)bekezdése alapján kiegészítette, és megállapította, hogy a felperesek közalkalmazotti jogviszonya a másodfokú közbenső ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezésére, a felperesek keresetének elutasítására irányult. Az
- évi LXVI. törvény (Bszi.)
- §-a alapján jogegységi eljárás megindítását, valamint a külön okiraton előterjesztett jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti kérelmét az
- évi XXXII. törvény (Abtv.)
- §
(2)bekezdés alapján az Alkotmánybírósághoz felterjesztését kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok az Ftv. 100. § b) pontját tévesen értelmezték, mivel a jogalkotói akarat és a felmentésekre irányadó Ftv. és Kjt. vonatkozó rendelkezéseinek összevetéséből eredő nyelvtani, logikai , rendszertani értelmezés alapján - azonosan a felsőoktatás résztvevői által kialakított joggyakorlathoz - megállapítható, hogy a köztársasági elnök jogköre nem a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére, hanem csupán az egyetemi tanári munkakörhöz kapcsolódó egyetemi tanári cím megszüntetésére vonatkozik. Ez azonban a jelen ügyben nem merül fel, hiszen a felperesek egyetemi tanári címét a felmentés nem érintette. Az eljárt bíróságok téves jogértelmezése folytán a jogerős ítélettel megállapított államfői hatáskör a felülvizsgálati kérelem szerint nincs összhangban a köztársasági elnöknek az Alkotmány 30/A. §
(1)bekezdés
- i)pontjában szabályozott kinevezési jogköre terjedelmével. Sérti mind az Alkotmány rendelkezését, mind az ezen alapuló Ftv. rendelkezéseket [Ftv. 100. §
- b)pontja, 86. §, 88. §
(1)bekezdés, 89. §
(1)bekezdés, 90. §
(1)bekezdés, 91. §
(3)bekezdés], és a Kjt. közalkalmazotti jogviszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó szabályait.A jogerős ítélet nem tér ki teljes körűen a vonatkozó jogszabályi rendelkezések elemzésére, és nem részletezi, hogy az alperesi beadványokban kifejtett értelmezést miért nem tartja elfogadhatónak, tehát a Pp. 221. §
(1)bekezdésbe ütközik, a mérlegelés körébe vont érveket pedig kirívóan okszerűtlenül értékelte, jogértelmezése önmagával logikai ellentmondásban áll. Az alperes hivatkozása szerint az Mfv.I.10.504/2008/
- számú részítélet nem alkalmazható, mert az nem elvi határozat, így alkalmazása az alsóbb bíróságok számára nem kötelező, a két eset tényállása nem teljesen azonos, a meghozatalát követően a Ftv. módosításáról
- január 1-jétől rendelkező
- évi CXXXVIII. törvény 18-
- §-aihoz fűzött jogalkotói indokolás a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésével ellentétes jogértelmezést tartalmaz. Az alperes az Ftv.
- § b) pontjában szereplő „felment", „kinevez" kifejezések nyelvtani értelmezésével az Ftv.
- §
(3),
(4),
(5)bekezdése, 90. §
(1)bekezdése és a 91. §
(3)bekezdése, valamint az Ftv.
- §-ához fűzött miniszteri indokolás alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem felelnek meg a Kjtben foglalt „kinevezés", „felmentés" kifejezéseknek. Az Ftv-ben ugyanis a köztársasági elnök személyi döntésén alapuló, másik fél közreműködését nem igénylő címadományozási, illetve címvisszavonási aktusát takarja, szemben a Kjt. munkajogi értelemben vett szóhasználatával, ahol ezen intézkedések az intézmény vezetőjének a jogviszony létesítésére, megszüntetésére vonatkozó jogkörét jelentik. Ugyanerre a következtetésre lehet jutni a logikai értelmezéssel is. Az egyetemi tanári kinevezés ugyanis nem konkrét egyetemre szól, mint ahogy ezt a felperesek által becsatolt kinevezési okmányok is alátámasztják. Az Ftv.
- §
(3)bekezdésének logikai értelmezése szerint is a rektor felmentésre vonatkozó kezdeményezési joga csak az egyetemi tanári címre vonatkozhat, miután az itt felsorolt esetek között az elbocsátás fegyelmi büntetés is szerepel, azonban a fegyelmi büntetés kiszabásával megszűnik a közalkalmazotti jogviszony. A Kjt-vel pedig összeegyeztethetetlen, hogy egy jogviszonyt kétszer vagy több, más jogcímen lehessen megszüntetni.A rendszertani értelmezés alapján megállapítható, hogy a köztársasági elnök által aláírt egyetemi tanári kinevezésekből hiányoznak a közalkalmazotti jogviszonyt létrehozó kinevezés munkajog által megkövetelt kellékei, és azt a pályázó nem írja alá, nem fogadja el.Ha a köztársasági elnök felmentési jogköre a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére vonatkozna, akkor nem lenne szükség az Ftv-ben is párhuzamos szabályozással ugyanazt kimondani. Ha az alkalmazáshoz szükséges feltétel, az egyetemi tanári cím megszűnik, akkor a törvény erejénél fogva az egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatás is megszűnik. A felperesek érvrendszerét követve a felsőoktatási intézmények Ftv-ben garantált autonómiája is súlyosan sérülne figyelemmel az Alkotmány 30/A. §
(1)bekezdés i) pontjára és az ahhoz fűzött indokolásra, valamint az ezzel összhangban lévő Ftv. 86. §
(4)bekezdése rendelkezéseire. Erre tekintettel az Ftv.
- § b) pontjában használt „kinevezés" és „felmentés" fogalma az Alkotmány szóhasználata szerint értendő.Az alperes szerint az eljáró bíróságok jogellenesen nem vették figyelembe az eset minden körülményének mérlegelése során az Ftv. módosításáról szóló
- évi CXXXVIII. törvény 18-
- §-ához fűzött indokolást, amely történeti értelmezés keretében a jogalkotó történeti akaratának vizsgálata érdekében lett volna szükséges. A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint a jogerős közbenső ítélet jogszabálysértően alkalmazta a Kjt.
- §
(3)bekezdését, mivel a felperesek a Kjt. 34. §
(4)bekezdés alapján kérték az alperes marasztalását, amelynek értelmében a jogellenes megszüntetésről szóló jognyilatkozat az abban megjelölt időpontban szünteti meg a közalkalmazotti jogviszonyt. A felperesek az elmaradt illetmény tekintetében csak jogfenntartó nyilatkozatot tettek, konkrét kérelmet nem nyújtottak be. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme elsődlegesen a jogerős közbenső ítélet hatályában történő fenntartására irányult. Álláspontjuk szerint sem az Ftv., sem a Kjt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a rektornak az egyetemi tanári munkakör jogviszony létesítésére és/vagy megszüntetésére vonatkozóan jogosítványt biztosított volna. Az kizárólag a köztársasági elnökhöz van telepítve. Tekintettel arra, hogy a munkáltató nem címet kívánt megszüntetni, hanem a felperesek közalkalmazotti jogviszonyát, így azt jogellenesen tette.A felperesek szerint a Legfelsőbb Bíróság hivatkozott eseti döntésében a tényállás a jelentős tények vonatkozásában azonos. Az a körülmény, hogy kiegészítő többlettényállási elem is szerepel abban az ügyben, a határozat alkalmazhatóságát nem érinti. A jelen per alperese is az SzMSz-ébe ütköző munkáltatói intézkedést hozott ( amely az Ftv-vel egyezően szabályozza a rektor kezdeményezési, és nem önálló felmentési jogát). Az eljáró bíróságok a jelen ügyben nem vizsgálták azon tényt sem, hogy a III.r. felperes, mint a közalkalmazotti tanács tagja esetében az egyetértést a munkáltató a felmentéshez beszerezte-e. A felperesek álláspontja szerint nincs olyan körülmény, amely a Legfelsőbb Bíróság döntésétől az eltérést indokolná, jogegységi eljárás nem szükséges.Az alperes alaptalanul hivatkozik az időközbeni jogszabályváltozásra. A munkáltatói jogkör gyakorlása vonatkozásában ezen módosítás sem ruházza a rektorra a jogviszony megszüntetésére irányuló jogosítványokat. Hivatkozásuk szerint az utólagos normakontroll feltételei sem állnak fenn, azt csak hatályos jogszabály esetén lehet kérni az Alkotmánybíróságtól, jelen esetben pedig az Ftv. vonatkozó rendelkezései módosultak. A felperesek előkészítő iratukban nem vitatták, hogy a jogerős közbenső ítélet tévesen rendelkezik a közalkalmazotti jogviszonyok megszűnéséről. A keresetüket ugyanis a Kjt. 34. §
(4)bekezdésére alapították, ezért a Kjt. 34. §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezés nem volt alkalmazható. Az elmaradt illetményre vonatkozóan kötelezést nem kértek. E körben tehát a felek között nincs eltérő jog-, illetve ténybeli előadás, és maguk is kérik a jogerős közbenső ítélet e rendelkezései megváltoztatását.A beavatkozó álláspontja szerint az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozott. Hivatkozása szerint a Kjt. 21. §
(1)bekezdése, az Ftv. 86. §
(1)és
(4)bekezdése helyes értelmezése alapján az állapítható meg, hogy a köztársasági elnök általi cím-adományozás, címre történő kinevezés az egyetemi tanári oktatói munkakör betöltéséhez szükséges alkalmazási feltétel. Az Ftv. tehát a „kinevezés" fogalma alatt nem a Kjt. szerinti „kinevezést", hanem az egyetemi tanári cím „adományozását", a „felmentés" alatt pedig nem a Kjt. szerinti „felmentést", hanem az egyetemi tanári címtől való „megfosztást" érti. Ezt támasztja alá az Ftv. 91. §
(3)bekezdés utolsó mondata is, melyből megállapítható, hogy az egyetemi tanári cím egyetemi tanári oktatói munkakör ellátására vonatkozó közalkalmazotti jogviszony hiányában is viselhető, figyelemmel az Ftv. 90. §
(1)és
(2)bekezdésére, valamint az Ftv. 92. §
(1)bekezdésére. A felülvizsgálati kérelem alapos. A felülvizsgálati eljárásban olyan új tényre, körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya, nem lehet hivatkozni (Pp.270.§
(1)bekezdés, 275.§.
(1)bekezdés,EBH.2002.653). A felperesek először a felülvizsgálati eljárásban utaltak az alperes SZMSZ-ére és a III.r. felperes közalkalmazotti tanács tagságára, amely körülmények a fentiek szerint már nem voltak a felülvizsgálat tárgyává tehetőek.Az Ftv. 10. §
(2)bekezdés alapján a költségvetési szervként működő alperesi felsőoktatási intézményre a Kjt. rendelkezéseit a törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A felsőoktatásban történő foglalkoztatás általános szabályai körében rendelkező Ftv. 80. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a felsőoktatási intézményben az oktatással összefüggő feladatokat oktatói munkakörökben foglalkoztatottak - többek között egyetemi tanárok - látják el. Az Ftv. az „Oktatói munkakörök, munkaköri címek" cím alatt a 83. §
(1)bekezdésében akként rendelkezik, miszerint az oktatói feladat költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményben oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban, más felsőoktatási intézményekben pedig ilyen munkakörre létesített munkaviszonyban látható el. Az Ftv. 81. §
(1)bekezdése rendelkezik a felsőoktatásban történő alkalmazás főbb, e törvényben meghatározott feltételeiről azzal, hogy az alkalmazottak foglalkoztatására költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a Kjt. szabályait kell alkalmazni. Ezen rendelkezések az egyetemi tanár oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra, a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos kinevezésre illetve annak megszüntetésére nem írnak elő a rektor munkáltatói jogkörének gyakorlásától eltérő szabályozást.Az Ftv. 86. §-a szabályozza általában az oktatói munkakör (tehát nem a közalkalmazotti jogviszony) létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos szabályokat. Az
(1)bekezdés d) pontja szerint felsőoktatási intézményben többek között egyetemi tanári oktatói munkakör létesíthető, mégpedig a
(2)bekezdés alapján közalkalmazotti jogviszonyban azzal, aki megfelel az előírt követelményeknek, amely többek között a
(4)bekezdés alapján a köztársasági elnök által történő egyetemi tanárrá való kinevezés. A
(3)bekezdés szerint az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. Ezen egyetemi tanári cím használatára a kinevezett addig jogosult, amíg a köztársasági elnök az Ftv. 91. §
(3)bekezdésében írt okból a cím használata alól - az Ftv. 89. §-ban meghatározott rektor által kezdeményezett eljárásban - az Ftv. 100. §
- b)pontja alapján nem menti fel. A köztársasági elnöknek tehát az Ftv. 100. §
- b)pontjában foglalt egyetemi tanár kinevezésével és felmentésével kapcsolatos jogosultsága az egyetemi tanári munkaköri cím juttatására, illetve megvonására terjed ki, nem pedig a munkáltatóval fennálló közalkalmazotti jogviszony létesítésére, illetve megszüntetésére, amelyek az egyetem rektora hatáskörébe tartoznak. Ez a jogkövetkeztetés vonható le a fenti rendelkezések egybevetéséből. Az Ftv. az oktatói munkakörben történő közalkalmazotti jogviszony létesítésére vonatkozóan speciális rendelkezést csak annyiban tartalmaz, hogy a munkakör betöltésének feltételéül egyetemi tanári „kinevezést" ír elő. Az Ftv. 10. §
(2)bekezdés szerint a jogviszony létesítésére vonatkozó jognyilatkozatok megtételére az általános szabályok, a Kjt. 21. §
(1)bekezdésében foglaltak, megszüntetésére a Kjt. 25. §
(2)bekezdésében foglaltak alkalmazandóak. A köztársasági elnök Ftv.
- § b) pontjában foglalt jogosultságai ezért egyetemi tanári oktatói munkakörben történő alkalmazási feltételt jelentő, egyetemi tanári cím adományozására és megvonására vonatkozhat. A fogalomhasználat kettőssége következik az Ftv.
- §
(1)bekezdéséből is, mely szerint az, aki jogosult a főiskolai tanári vagy az egyetemi tanári cím használatára, másik munkáltatónál is létesíthet oktatói munkakört újabb kinevezés nélkül. Ezt támasztja alá az is, hogy az Ftv. 91. §
(3)bekezdés utolsó mondata szerint „ha az egyetemi tanár cím viselésére jogosult nem áll felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban, a felmentés kezdeményezésére a miniszter jogosult". A köztársasági elnök által történő egyetemi tanári „kinevezés" nem konkrét egyetemre szól (mint ahogy az a felperesek által becsatolt államfői kinevezési okmányokból is kitűnik), és foglalkoztatási jogviszony hiányában is felmenthető, amely ebben az esetben csak a munkaköri cím alóli megvonást jelentheti függetlenül a „felmentés" kifejezés használatától. A kettősségre utal az Ftv. 91. §
(3)bekezdésének azon rendelkezése is, mely szerint a rektor akkor is köteles kezdeményezni az egyetemi tanár felmentését, ha vele szemben jogerősen elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki. Miután e fegyelmi büntetés a közalkalmazotti jogviszonyt megszünteti, így ebben a szövegkörnyezetben a „felmentés" szóhasználat nem a közalkalmazotti jogviszony e címen történő megszüntetésére, hanem az egyetemi tanári címtől való megfosztásra vonatkozik.A felmentés kiadásakor hatályos Ftv. 86. § rendelkezéseiből önmagában a törvény kettős szóhasználatára következtetés nem vonható le, és ezt a jogszabály indokolása sem emeli ki. Nem utal arra sem, hogy az 1993. évi LXXX. (régi Ftv.) 22. §
(1)bekezdés alapján kialakult gyakorlat a rektor általi jogviszony létesítésre és megszüntetésre vonatkozóan megváltozott volna. Ezért a felmentést követően hatályba lépett, a 2005. évi CXXXIX. törvénnyel 2010. évi január 1jétől módosított Ftv. 86. §
(4)bekezdés, 88. §
(1)bekezdés és 91. §
(3)bekezdés módosításához fűzött miniszteri indokolásnak is jelentősége van a rendelkezések értelmezésekor. A módosítás kezdeményezését azért tartotta szükségesnek a jogalkotó, hogy a hatályos rendelkezések pontosabb megfogalmazását eredményezze, azok érdemi módosítása nélkül. Kiemeli továbbá, hogy a felsőoktatási intézményben történő foglalkoztatás megszüntetése nem jelenti a munkaköri cím jogának elvesztését. Ugyanakkor a munkaviszony megszüntetése és a munkaköri címhez való jogosultság megvonása elválik egymástól: az előbbi a rektor, az utóbbi az arra jogosított közjogi szereplő hatáskörébe tartozik. A fentiekre tekintettel a felperesek Kjt. 30. §
(1)bekezdés e) pontjára alapított felmentése az arra jogosult munkáltatói jogkör gyakorlótól, a rektortól származott, ezért azok jogszerűek voltak. Az eljáró bíróságok által hivatkozott eltérő tényállás mellett meghozott Legfelsőbb Bírósági döntés nem minősült a 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. §
(1)bekezdése alapján - figyelemmel a 12/
- (V.14.) AB és 40/
- (VI.20.) AB határozatra is - a bírósági jogalkalmazás egységét biztosító alkotmányos eszköznek, amelytől tiltott lenne az eltérés. Az említett eseti döntéstől a Legfelsőbb Bíróság ugyanezen eljáró tanácsa az Mfv.I.10.056/2011/
- számú ítéletével eltérő döntést hozott a kialakult ítélkezési gyakorlatnak megfelelően. Miután a fentiek alapján nem álltak fenn a jogegységi eljárás feltételei, így annak kezdeményezését a Kúria nem tartotta szükségesnek. A
- évi CLI. törvény
- § alapján az alperes által indítványozott normakontroll kezdeményezését sem látta szükségesnek. Alappal hivatkoztak a felek a felülvizsgálati kérelemben és ellenkérelemben arra, hogy a másodfokú bíróság a Kjt.
- §
(3)bekezdését jogellenesen, erre irányuló felperesi kérelem nélkül alkalmazta, és állapította meg a közalkalmazotti jogviszonyok megszűnésének időpontjait. Miután azonban a Kúria a fentiek alapján a Pp. 275. §
(3)bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a felperesek teljes keresetét elutasította, ezzel ezen jogerős ítéleti rendelkezéseket is hatályon kívül helyezte.A Kúria kötelezte a felpereseket a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján az alperes, a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a beavatkozó együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.A felpereseket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 15. §
(1)bekezdés alapján kötelezte egyenként a le nem rótt első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- április
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke,Dr. Hajdu Edit s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő