A határozat elvi tartalma: A rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye a bizonyítékok felülmérlegelésének. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.574/2011/8.szám A Kúria a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bárándy Péter ügyvéd ) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és IV.rendű felperes neve (IV.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek, a dr. Tóth Tímea jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága (...) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
- június
- napján kelt 14.K.22.146/2010/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 14.K.22.146/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon felpereseknek 400.000 (négyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget. belül fizessen meg a 400.000 (négyszázezer) A felülvizsgálati eljárási illetékeket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes - a megismételt eljárásban hozott - elsőfokú határozatot a
- július 19-én kelt ... számú határozatában megváltoztatta, és az I. rendű felperest kötelezte személyi jövedelem adónemben
- évre 13.673.443 Ft,
- évre pedig 29.693.193 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet megfizetésére, adóbírsággal sújtotta és késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes - ugyancsak megismételt eljárásban hozott - elsőfokú adóhatósági határozatot a
- július 19-én kelt ... számú határozatában megváltoztatta, kötelezte a II. rendű felperest személyi jövedelem adónemben
- évre 20.189.796 Ft,
- évre pedig 40.404.669 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet megfizetésére, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Az adóhatóság mindkét felperes esetében az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
- §-ára alapítottan becslést alkalmazott. Jogi álláspontja szerint a felperesek nem bizonyították hitelt érdemlően, hogy
- december 29-én - kölcsönszerződés alapján az ....gazdasági társaság (ügyvezető L. N. G.) részére 160.000.000, illetve 112.000.000 Ft összegű kölcsönt nyújtottak volna, amely
- január 2-án,
- január 2-án, illetve
- január 3-án kelt átvételi elismervények szerint az I. rendű felperes részére 210.000.000 Ft összegben, az ugyancsak e napokon kelt átvételi elismervényeknek megfelelően a II. rendű felperes részére pedig összesen 148.400.000 Ft összegben kerültek volna visszafizetésre, és ezek az összegek szolgáltak volna fedezetként, illetve forrásként a vizsgált időszaki kiadásokra. A határozatok megállapítása szerint a felperesek nem bizonyították hitelt érdemlően, hogy a kölcsönnyújtás időpontjában rendelkeztek volna olyan összegű megtakarítással, amely lehetővé tette a kölcsönadást, ezért a 2003.,
- és
- évi fedezethiányok időpontjában történő visszafizetés sem fogadható el készpénzbevételnek. A felperesek keresetei alapján indult ügyeket a megyei bíróság egyesítette. A felperesek keresetükben az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérték. A megyei bíróság a perben a felperesek indítványára bizonyítási eljárást folytatott le, ennek keretében meghallgatta személyesen a felpereseket, G. J., A. G. Z., L.N. G., és Dr. U. J. ügyvédet tanúként. A bizonyítási eljárás alapján azt állapította meg, hogy a tanúvallomások alátámasztják a keresetekben előadottakat, alkalmasak annak hitelt érdemlő igazolására, hogy a kölcsönszerződések ténylegesen létrejöttek. A 112.000.000 és 160.000.000 Ft az orosz állampolgárnak átadásra került, és a kölcsönvevő ezeket az összegeket kamatokkal együtt vissza is fizette. Ezen nem változtat az tény sem, hogy az orosz állampolgár gazdasági társaság nevében vette fel a kölcsönt, és ez könyvelésében nem jelent meg. Az alperesi határozatoktól eltérően a tanúvallomások és perben felmutatott, becsatolt okiratok is azt igazolják, hogy a kölcsönvevő az ügyletek alkalmával Magyarországon tartózkodott, ezért a felperesek a perben hitelt érdemlően bizonyították az Art.
- §
(3)bekezdése alapján eljárva, hogy az általuk hivatkozott kölcsönügyletek valósak voltak, tehát az ügyletek folytán visszafizetett összegeket a felperesek vagyonmérlegében fel kell tüntetni, és ezzel a módosítással kell a felperesek terhére megállapítható fedezethiányt, illetve adókötelezettséget ennek figyelembe vételével kell előírni. A megyei bíróság ezért az alperes határozatait hatályon kívül helyezte, és az alperest mindkét felperes esetén új eljárásra kötelezte. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte ennek hatályon kívül helyezését, a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, a felperesek keresetének elutasítását, vagy a megyei bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Érvelése szerint a megyei bíróság eljárása, és a jogerős ítéletben foglalt érdemi döntés nem felel meg az Art. 109. §
(3)bekezdésében, a Pp. 196. §
(1)bekezdésében,
- §-ában foglaltaknak. Álláspontja szerint a felperesek a bírósági eljárás során sem tudták hitelt érdemlően igazolni a különösen jelentős összegű kölcsönök forrását, a szerződések biztosítékaként megjelölt gyémánt elhelyezését, a visszafizetett összegek megszerzést követő rendelkezésre állását. A tanúvallomások nem alkalmasak a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérés hitelt érdemlő igazolására, különös tekintettel arra, hogy az...cég könyveiben nem tartotta nyilván a kölcsönösszegeket és az orosz állampolgár Magyarországi tartózkodása a kölcsönügylet időpontjában nem igazolt. Hivatkozott arra is, hogy a kölcsönszerződéseket ellenjegyző ügyvéd, Dr. U. J. meghallgatására jogszabálysértően került sor, mivel a felperesek részére személyesen, teljes bizonyító erejű okirat formájában nem adtak felmentést az ügyvédi titoktartás alól. Hangsúlyozta, hogy e személynek a közigazgatási és a bírósági eljárás során tett nyilatkozatai nem egyezőek. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben hatályában fenntartását kérték. a jogerős ítélet Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Kúria már több határozatában rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati eljárás során nincs helye bizonyítás feltételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati eljárás során a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet.(Pp.
- §, BH2002.29.). Ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés pedig csak akkor állapítható meg, ha az hiányos, iratellenes avagy téves, okszerűtlen, a logika szabályainak ellentmondó tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a fél álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárás során nincs lehetőség. Utal a Kúria arra is, hogy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, eljárási jogszabálysértésre alapítottan csak akkor kerülhet sor, ha az az ügy érdemi elbírálására is lényeges kihatással volt. (Pp.
- §
(3)és
(4)bekezdése). Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy az Art. 109. §
(3)bekezdése értelmében az adózó a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést csak hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. Hitelt érdemlőnek pedig az olyan adat minősül, amely ellenőrizhető, egyértelműen azonosítható, valóságtartalma kellően alátámasztott, tartalmánál, jellegénél fogva, önmagában és/vagy más adatokkal is egybevetve alkalmas a vele igazolni kívánt konkrét tény alátámasztására, kétséget kizáró bizonyítására. Nem vitás, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirat csupán alaki bizonyító erővel rendelkezik, és a kölcsönszerződés írásba foglalása deklaratív jellegű. (BH2005.113.,BDT 2006.1474.). Utal ugyanakkor a Kúria arra is, hogy a bíróságnak valamennyi bizonyítékot egyenként és egymással egybevetve is meg kell vizsgálnia, a bizonyítékok értékelését teljes körűen, hiánytalanul, okszerűen és a logika szabályai szerint kell elvégeznie, és minderről számot is kell adnia. Jelen ügyben az iratokból megállapíthatóan a megyei bíróság teljes körűen eleget tett a Pp. 206. §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségének és a bizonyítékok értékelésének figyelemmel volt az Art. 109. §
(3)bekezdése, továbbá a Pp. 164. §
(1)bekezdése szerinti szabályozásra is. Az alperes felülvizsgálati kérelme lényegében - tartalmát tekintve - a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárás során az előzőekben ismertetettekre figyelemmel nem kerülhetett sor. Azt az eljárási jogszabálysértést pedig, hogy az okiratokat szerkesztő ügyvéd nyilatkozatát a titoktartási kötelezettség alóli felmentés hiányában tette meg a Kúria nem tekintette az ügy érdemi eldöntésére is kiható lényeges, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezés alapot adó eljárási jogszabálysértésnek. Ennek indoka pedig az, hogy az egyéb perben feltárt bizonyítékok, és már a közigazgatási eljárás során is szolgáltatott dokumentumok - ahogyan arra a megyei bíróság is ítéletének indokolásában helytállóan utalt - alátámasztják a felperesek által hivatkozott kölcsönügyletek tényleges megtörténtét, valóságtartalmát. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria csak azt állapíthatta meg, hogy a jogerős ítélet a jogszabályoknak megfelel, olyan eljárási jogszabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényes kihatással lett volna. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg olyan törvényhelyet, amely megsértését a Kúria az ügy érdemi elbírálására is kihatóan megállapíthatta volna. A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-ában foglaltakon alapul. Budapest,
- május
- Dr. Lomnici Zoltán sk.a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró