← Magyarország

Gf.40014/2012/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.014/2012/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Pivarnyikné Dr. Juhász Emőke Ügyvédi Iroda (............) által képviselt felperes neve (.............) felperesnek a Enczi és Társa Ügyvédi Iroda (...............) által képviselt ..............(.............) alperes ellen, taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti perében a Fővárosi Bíróság
  2. október 7-én kelt, 11.G.41.404/2010/
  3. számú ítélete ellen, az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (egyszázezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltségét. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperest a ..............cégjegyzékszámon tartja nyilván a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága. Fő tevékenysége éttermi, mozgó vendéglátás, a cég képviseletére ............ügyvezető önállóan jogosult
  4. május 14-től. Ez időtől a társaságnak három tagja van, köztük a felperes 1.110.000 forint, ..........1.200.000 forint, ...............pedig 690.000 forintos névértékű üzletrésszel. Az üzletrészek minden 10.000 forint után egy szavazatra jogosítanak. Felperes korábbi, cégjegyzékbe is bejegyzett lakcíme ........ Felperes bejelentett új lakcíme
  5. május 21-től ................................... A felperes által a Fővárosi Bíróságon, ugyanezen alperes ellen indított másik perben a
  6. szeptember 1-jén kelt 11.G.41.198/2009/
  7. számú végzés már a felperes új ................lakcímét tartalmazta. A .............. cégjegyzékszámon nyilvántartott ..........ügyvezetője szintén ............, aki a felperes részére
  8. szeptember 23-án kiadott munkáltatói igazolásban már a felperes új címét tűntette fel. A
  9. január 29-én tartott bírósági tárgyaláson a 11.G.41.198/2009/
  10. számú jegyzőkönyvben az elsőfokú bíróság szintén rögzítette a felperes jelenlegi helyes lakcímét. Ezen a tárgyaláson jelen volt az alperes jogi képviselője. Alperes ügyvezetője a
  11. május 10-én kelt meghívóval taggyűlést hívott össze
  12. június
  13. napjára, amit ajánlott küldeményként feladott a felperes korábbi lakcímére, a
  14. június 3-án kelt meghívóval alperes ügyvezetője
  15. június
  16. napjára hívott össze taggyűlést, amit ajánlott küldeményként ugyancsak felperes korábbi lakcímére adott fel. A Magyar Posta az első ajánlott küldeményt
  17. május 13-án „ismeretlen helyre költözött" jelzéssel, a második ajánlott küldeményt
  18. június 4-én szintén „ismeretlen helyre költözött" jelzéssel küldte vissza a feladónak.
  19. június
  20. napján az alperes taggyűlést tartott, melyen felperes nem volt jelen. Jelen volt .........23% üzletrésszel 69 darab szavazattal,...........40% üzletrésszel 120 darab szavazattal. A 4/
  21. számú határozattal „a társaság tagjai elhatározták, hogy a társaság törzstőkéjét felemelik 2.000.000 forint pénzbeli hozzájárulással, törzsbetéteik arányában." .............tag úgy nyilatkozott, elsőbbségi jogával kíván élni. A társasági szerződés III. pontját új 6.) ponttal egészítették ki, az 5/
  22. számú határozattal pótbefizetés elrendelhetőségéről, meghatározva, annak legmagasabb összege 40.000.000 forint, a pótbefizetési kötelezettség a tagokat törzsbetéteik arányában terheli. Pótbefizetés gyakorisága: a pótbefizetés legfeljebb üzleti évenként két alkalommal írható elő. A pótbefizetés azonnali teljesítési kötelezettséggel írható elő. A pótbefizetés visszafizetése készpénzben történik.
  23. június 28-án alperes ismét taggyűlést tartott, melyen felperes szintén nem jelent meg. ............69, ............120 szavazattal vették figyelembe. A 8/
  24. számú határozat szerint a társaság tagjai egyhangúlag 24.000.000 forint összegű pótbefizetést határoztak el, melynek teljesítésére a társaság tagjai 8 napon belül törzsbetéteik arányában kötelesek pénzbeli hozzájárulásként az alábbiak szerint: „............ tag 9.600.000 forint, ...........tag 5.520.000 forint, felperes neve tag 8.880.000 forint pótbefizetés teljesítésére köteles." A 9/
  25. számú határozat szerint „a társaság tagjai elhatározzák, hogy a társaság törzstőkéjét felemelik 2.000.000 forint pénzbeli hozzájárulással oly módon, hogy ............. tag 1.260.000 forint, .............tag 740.000 forint pénzbeli hozzájárulással járul hozzá a társaság törzstőkéjének felemeléséhez. Ezáltal a társaság törzstőkéje 5.000.000 forint készpénzre emelkedik, .............tag törzsbetétje 2.460.000 forintra, ............tag törzsbetétje 1.430.000 forintra, felperes neve tag törzsbetétje változatlan marad". A felperes kereseti kérelmében alperes
  26. június 3-ai taggyűlésén hozott 4/
  27. és 5/
  28. számú, valamint a
  29. június
  30. napján tartott taggyűlésen hozott 8/
  31. és 9/
  32. számú taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését, alperes perköltségben marasztalását kérte. Egyebek mellett előadta, több alkalommal alperes tudomására hozta a lakcímváltozását, a jelenlegi ............... alatti új címét. Ezt alperes nem vette tudomásul, új lakcímét nem vezette át a tagjegyzéken és egyéb cégiratokon, a cégbíróságnak sem jelentette be. Több okiratot küldött az alperes ügyvezetőinek, illetve másik tagjának, melyek tartalmazták az új lakcímét. Alperesnek több hivatalos eljárás során is a tudomására jutott új lakcíme. Az általa bejelentett új lakcímére nem kapott meghívót a taggyűlésekre, nem volt tudomása azokról. Állította, a taggyűlések nem voltak szabályszerűen összehívva, a határozatok a Gt. 144.§

(2)bekezdése rendelkezéseibe ütköznek. A határozatokat sem kapta meg, azokat a régi címére próbálták meg elküldeni. A pótbefizetésre vonatkozó határozatok a Gt. és a létesítő okirat azon rendelkezéseibe is ütköznek, mely szerint új kötelezettséget megállapító határozatok hozatalához egyhangúság szükséges, ami jelen esetben nem volt meg. Nem igazolt alperes ügyvezetőjének azon állítása sem, hogy a cég veszteségesen működik és ezért szükséges a pótbefizetés. Alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, felperes elmulasztotta lakóhelye megváltozását bejelenteni, amire köteles lett volna a Gt. 12.§ és 150.§-a alapján. Nem közölte sem alperessel, sem az ügyvezetővel a lakcímváltozást, nem kezdeményezte a társasági szerződés, illetve a tagjegyzékben szereplő lakcímének módosítását. Az általa hivatkozott bizonyítékok nem igazolják, hogy bejelentette volna az új lakhelyét az alperesnek. Kiemelte, megküldte mind a két taggyűlésre szóló meghívót a felperesnek, a tagjegyzékben, illetve létesítő okiratban szereplő címre, így eleget tett a Gt. vonatkozó rendelkezéseinek. Téves a felperes érvelése az 5/2010. és 8/2010. számú taggyűlési határozatok, és a Gt. 120.§
(2)bekezdése vonatkozásában. Tájékoztatta a felperest arról, hogy a taggyűlés a 4/
  1. számú határozattal elhatározta a törzstőke felemelését, felhívta az ügyvezető arra is, 15 napon belül nyilatkozzon, elsőbbségi jogával kíván-e élni. A meghívókat, a jegyzőkönyvet, a felszólító levelet, a mérlegbeszámolót a felperes - általa ismert lakcímére megküldte. A felperes csatolta a Magyar Posta Zrt. igazolását arról, hogy a
  2. május 11., június
  3. és június
  4. napján feladott küldemények „ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkeztek vissza alpereshez. Csatolta továbbá a Fővárosi Bíróság 11.G.41.198/2009/
  5. számú jegyzőkönyvét, a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság ............ számú végzését. Alperes az eljárás során a
  6. június 3-án megtartott taggyűlésre szóló, majd június 28-án megtartott taggyűlésre szóló meghívó és a felperesnek korábbi címére küldött küldemény ajánlott szelvénye másolatával kívánta igazolni a felperes szabályszerű meghívását, utalva arra, a meghívót az ajánlott küldemény feladásától számított
  7. munkanapon belül a Gt. 7.§
(2)bekezdése szerint kézbesítettnek kellett tekinteni. Az elsőfokú bíróság a
  1. október 7-én kelt 11.G.41.404/2010/
  2. számú ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes
  3. június 3-i taggyűlésének 4/
  4. és 5/2010., valamint a
  5. június 28-i taggyűlésének a 8/
  6. és 9/
  7. számú határozatát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 375.000 forint perköltséget. A határozat indokolása szerint felperes bizonyította az általa csatolt iratokkal, hogy alperesnek, illetve ügyvezetőjének többször megkísérelte bejelenteni új lakcímét, illetve a részükre küldött hivatalos okiratokon az új lakcíme került feltűntetésre, de e küldeményeket nem vették át. A másik cég vonatkozásában keletkezett iratok, amelyek a perbeli taggyűlések összehívása előtt keletkeztek, egyértelműen, pontosan tartalmazták a felperes új lakcímét, így erről alperes ügyvezetőjének hivatalos tudomása volt, mivel a .............. is ő volt az ügyvezetője és ő írta alá ezen dokumentumokat. A felek közti másik perben keletkezett iratok is felperes új lakcímét tartalmazták, ezek is előbb keletkeztek, mint a perbeli taggyűlési meghívó. A Magyar Posta által kiadott igazolások igazolják, nem volt szabályszerű a meghívók kézbesítése a perbeli taggyűlésekre vonatkozóan és erről alperes tudott. A Gt. 144.§
(2)bekezdésében írt kötelezettségének alperes nem tett eleget. A Gt. 20.§
(4)bekezdése alapján a napirendi pontokat csak akkor tárgyalhatták volna meg, ha a taggyűlésen valamennyi tag jelen van, azonban felperes egyiken sem volt jelen, így a taggyűlések megtartásához sem járult hozzá. Ezért a Gt. 46.§
(2)bekezdése alapján a határozatok hatályon kívül helyezésének volt helye. Utalt továbbá az elsőfokú bíróság arra is, felperes megalapozottan hivatkozott a Gt. 153.§-ára is, azaz a tagok új kötelezettségének megállapításához a taggyűlés egyhangú határozatára lett volna szükség, erre figyelemmel a pótbefizetés lehetővé tételére vonatkozó határozat ezért is jogszabálysértő volt, s az is, mellyel konkrétan elrendelte a pótbefizetés teljesítését. Az elsőfokú bíróság a Pp. 78.§-a alapján kötelezte alperest a perköltség viselésére, melynek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)és
(2)bekezdése felhívása mellett mérsékelte, a pertárgy értékre és a ténylegesen elvégzett tevékenységre figyelemmel határozta meg. A perköltség a felperes által lerótt 54.000 forint kereseti illetéket, illetve az ügyvédi munkadíjat és az általános forgalmi adót is tartalmazta. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a kereset elutasítását, valamint felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, a tényállást helytelenül állapította meg, téves jogi következtetéseket vont le. Megismételte azon hivatkozását, a társasági szerződésben, illetve a cégnyilvántartásban is felperes korábbi címe szerepelt, ő nem közölte, hogy a lakcíme megváltozott, kizárólag az általa ismert címre küldhette a meghívókat. Ebben a körben eseti döntésre is hivatkozott. Állította, valótlan volt felperesi állítás arról, hogy tudott a címváltozásról, felperes állítólagos bejelentései „nem kereste" jelzéssel érkeztek vissza, nem ismerte meg felperes címét. Felperes jogi képviselője is írt olyan levelet, melyben felperes címeként a korábbit jelölte meg. A Gt. 12.§
(1)bekezdés b) pontja, 150.§
(2)bekezdés a) pontja, és a Ctv. 27.§
(3)bekezdés a) pontja előírásaira hivatkozva utalt arra, a cégjegyzéknek a természetes személy lakóhelyét kellett tartalmaznia, az 1966. évi XI. Tvr. 50.§
(1)bekezdése alapján ez a bejelentett lakás. Felperes
  1. május 21-től van hivatalosan bejelentve új lakcímén, míg ezt megelőző címe a ............ Irrelevánsnak tartotta, hogy a felperes által csatolt, a ............ származtatott
  2. évi adatlap másolat az új címet tartalmazza, a lakcímkártyáját felperes nem mutatta be, nem bizonyította, hogy kezdeményezte volna a társasági szerződés módosítását, a lakóhely adatának módosítását. Nem volt kötelezettsége további tudakozódást végezni felperes lakcíme iránt, felperes a lakcíme megváltozását nem jelentette be, téves volt a Gt. 20.§
(4)bekezdésére, a Gt. 4.§
(4)bekezdésére hivatkozás. Nem volt jelen alperesi ügyvezető az elsőfokú bíróság által felhívott tárgyaláson, és a jelen eljárásban eljáró jogi képviselő a határozatokkal összefüggő változásbejegyzési eljárásokban sem látta el alperes jogi képviseletét. A taggyűlések előkészítését, az okiratszerkesztést egy másik ügyvédi iroda látta el, így téves volt az az elsőfokú bírósági álláspont, hogy az alperes több hivatalos eljárás során tudomást szerzett a felperes új lakcíméről. A Gt. 153.§ és a társasági szerződés 4.1/4. pontja akként értelmezendő, hogy az egyhangúságot a jelen lévő és nem az összes tagokhoz kell viszonyítani. A két taggyűlés összehívása, a pótbefizetésre kötelezés is szabályszerűen történt, és valamennyi határozat érvényes volt. Másodlagosan hivatkozott arra is, a felperes részére megállapított perköltség eltúlzott, az nem áll arányban az elvégzett ügyvédi tevékenységgel, így másodlagosan - amennyiben az elsőfokú ítélet megalapozott - abban az esetben is indokolt az ügyvédi megbízási díj mérséklése 21.875 forint összegre, erre nézve egy másik ügyben hozott határozatot csatolt. Felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását, és alperes perköltségben marasztalását kérte. Az előzményi tényállás és korábbi álláspontjának megismétlése után a fellebbezésben foglaltakra utalva előadta, a Gt. 26.§
(1)bekezdése szerint a cégjegyzékbe bejegyzett adatok változásának a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselő kötelezettsége. Hangsúlyozta, a lakcímváltozás bejelentése érdekében eljárt, megkísérelte a társaságot értesíteni a lakcímváltozásról, s erről az ügyvezetőnek több forrásból tudomása volt. Utalt az elsőfokú ítéletben is szereplő eljárásokra, illetve arra, hogy a leveleit alperes nem volt hajlandó átvenni. A 11.G.41.198/
  1. számú perben alperes ügyvezetőjének észlelnie kellett a társasági jegyzőkönyvben és az egyéb iratanyagokban a felperes címének megváltozását, a ...........nek már
  2. évben tudomása volt a lakcímváltozásról, a két társaságban az ügyvezető azonos. Helytálló volt az elsőfokú bíróság hivatkozása a Gt. 153.§, és 20.§
(4)bekezdése vonatkozásában is. A taggyűlések összehívása nem volt szabályszerű, azokon nem volt jelen, ott szabályszerű határozatot nem lehetett hozni, így a pótbefizetés lehetőségének beemelése, illetve a pótbefizetés előírása sem szabályszerű. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 144.§
(1)bekezdése szerint a taggyűlést - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a társaság székhelyére vagy telephelyére kell összehívni, ettől eltérni csak a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulásával lehet. A
(2)bekezdés akként rendelkezik, a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább tizenöt napnak kell lennie. A Gt. 45.§
(1)bekezdése kimondja, a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A 46.§
(2)bekezdése azt is kimondja, a jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi. A fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, a felperest a megtartott 2010. június 3-ai és június 28-i taggyűlésre nem hívták meg szabályszerűen. A jóhiszemű joggyakorlás következményéből adódóan alperesi ügyvezetőnek a felperes - más eljárásokból már korábban megismert - új lakcímére is ki kellett volna küldenie a meghívókat. Az a körülmény, hogy felperes megkísérelte új lakcímét bejelenteni alperes ügyvezetőjének és tagjának, alperesi előadásból is igazolt, mely szerint „nem kereste" jelzéssel érkeztek vissza felperes bejelentései. (A taggyűlések utáni „értesítések" a jelen per szempontjából nem relevánsak.) Az elsőfokú bíróság helytállóan sorolta fel azon okiratokat, mely alapján megállapíthatóan felperes új lakcíméről alperesi ügyvezető, illetve alperes jogi képviselője tudomást szerzett a perbeli taggyűlések időpontját jóval megelőzően. Alperes ügyvezetője jobb tudomása ellenére küldte a felperes régi lakcímére a meghívókat, s a perben azokra az ajánlott küldeményekre vonatkozó feladóvevényekre hivatkozott, melyek ténylegesen a meghívók átvételét nem igazolták, hiszen a posta igazolása szerint a küldemények alperesi ügyvezető részére „ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkeztek vissza, így azok kézbesítetlenségéről tudomása volt. Mindezen körülmények folytán a taggyűlések összehívása nem volt szabályszerű, így azokon érvényes határozatot sem hozhattak, ezen alaki okok miatt az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyező határozata helytálló, a taggyűlési határozatok tartalmi vizsgálatát, a határozatok érdemére vonatkozó első fokú ítéleti megállapításokat a Fővárosi Ítélőtábla mellőzte. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság helytálló ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és a Pp. 239.§-a alapján az eredménytelenül fellebbező alperes a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült költségeit maga viseli, és köteles a felperes javára a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült ügyvédi munkadíjat a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja alapján megfizetni. Annak összegét a Fővárosi Ítélőtábla a felperes és alperes által becsatolt megbízási szerződések alapján, azok összevetése mellett nem találta eltúlzottnak, s a pervesztes alperest kötelezte annak megfizetésére a felperes javára. Budapest, 2012. június 15. . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana írnok Dr. Rutkai Éva s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.