B.4/2010/35 – Balassagyarmati Törvényszék

(2)bekezdés h) pont, Btk.

1. §/. Ezért őt a bíróság, mint különös visszaesőt 8 (Nyolc) év fegyházbüntetésre és 10 (Tíz) év közügyektől eltiltásra ítéli. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság elrendeli a Nógrád Megyei Bíróság B. 33/2001/
2. számú ítélete kapcsán alkalmazott feltételes szabadság megszüntetését. ... II. rendű vádlott b ű n ö s: testi sértés bűntettének kísérletében. /Btk.
3. §

(2)bekezdés, Btk.

1. §/. Ezért őt a bíróság, mint különös és többszörös visszaesőt 2 (Kettő) év 6 (Hat) hónap börtönbüntetésre és 3 (Három) év közügyektől eltiltásra ítéli. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyúttal a Salgótarjáni Városi Bíróság B. 465/2006/
2. számú ítélete kapcsán alkalmazott feltételes szabadságot megszünteti. Az eljárás során lefoglalt és a Nógrád Megyei Bíróságon B. 4/
3. számon kezelt bűnjelek közül a
4. sorszámú, törött élű, 11 cm pengehosszúságú kék nyelű kést, valamint
5. sorszám alatti fekete, törött, műanyag nyelű, 10 cm nyélhosszúságú kést elkobozza, az
6. sorszám alatti krémszínű, barna férfi pulóvert az iratoknál rendeli kezelni, a 3., 4., 5.,
7. és
8. sorszám alatti bűnjelek vonatkozásában a lefoglalást megszünteti és elrendeli azok megsemmisítését. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből I. rendű vádlott 290.711.(Kettőszázkilencvenezer-hétszáztizenegy) Ft-ot, II. rendű vádlott 123.526.(Egyszázhuszonháromezer-ötszázhuszonhat) Ft-ot, míg a két vádlott egyetemlegesen 45.440.- (Negyvenötezer-négyszáznegyven) Ft-ot köteles az államnak a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala felhívására megfizetni. Indokolás: A Nógrád Megyei Főügyészség B. 1234/2009/
9. BTÖ. szám alatt emelt vádat ... ellen a Btk.
10. §

(1)bekezdésébe ütköző és eszerint minősülő emberölés bűntettének a Btk.

1. §-a szerinti kísérlete miatt, azzal, hogy ... különös visszaeső. ... II. rendű vádlottat a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő, a Btk.

1. §-a szerinti súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolta, melyet mint különös és többszörös visszaeső követett el. Az ügyész végindítványában I. rendű vádlott esetében a minősítést a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés h) pontja szerint minősülő, különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettében tartotta fent. A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg: l l l ... I. rendű vádlott elvált családi állapotú, egy kiskorú gyermeke van, akit nevelő szülők nevelnek. 8 általánost végzett, csipkekészítő szakképzettséggel rendelkezik. Előzetes letartóztatását megelőzően munkahellyel nem rendelkezett. 28.500.- Ft szociális segélyt kapott, alkalmi munkából 40.000-50.000.- Ft jövedelemre tett szert. Vagyontalan. Büntetve volt: A Miskolci Városi Bíróság

1. B. 2675/1988/
2. számú
3. szeptember hó
4. napján jogerős összbüntetési határozatával 2 év 8 hónap fiatalkorúak börtönbüntetését állapította meg. (összbüntetésbe foglalt alapítéletek Balassagyarmati Városi Bíróság Fk. 472/1986/
5. szám, Balassagyarmati Városi Bíróság Fk. 635/1986/
6. szám, Miskolci Városi Bíróság B. 1211/
7. szám). A Nógrád Megyei Bíróság B. 138/1996/
8. számú
9. február 12-én jogerős határozatával testi sértés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. A Nógrád Megyei Bíróság B. 33/2001/
10. számú határozatával, mely
11. január 08- án jogerős, emberölés bűntette miatt 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyúttal elrendelte a korábban 5 év próbaidőre felfüggesztett 2 év börtönbüntetés végrehajtását. ... a 8 év börtönbüntetésből
12. június 26-án szabadult feltételes kedvezménnyel. Ezt követően kezdte el tölteni a 2 év börtönbüntetést, melyből feltételes szabadságra nem volt bocsátható, így ezen büntetésből azt teljesen kitöltve
13. június
14. napján szabadult. l l ... II. rendű vádlott nőtlen családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs. Ipari iskolát végzett, vendéglátó szakképzettséget szerzett. Vagyontalan. Körülbelül egy éve dialízis kezelésre szorul veseelégtelenség miatt. Büntetve volt:
15. augusztus
16. napjától a vádirat benyújtásáig 16 alkalommal volt büntetve. Utolsó összebüntetési ítéletét a Salgótarjáni Városi Bíróság B. 61/2004/
17. szám alatt
18. június
19. napján jogerős határozatával hozta. Eszerint a többszörös visszaeső vádlottat 11 hó 20 nap börtönbüntetésre ítélte. Ezen büntetését
20. június 30-án töltötte le. A Salgótarjáni Városi Bíróság B. 63/2005/
21. számú
22. június 12-én jogerős határozatával, mint többszörös visszaesőt 25 nap közérdekű munka büntetésre ítélte, melyet szabadságvesztésre változtattak át. A Salgótarjáni Városi Bíróság B. 465/2006/
23. számú határozatával, mely
24. október
25. napján jogerős testi sértés bűntettének kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt 10 hónap börtönbüntetésre, valamint 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ezen büntetéséből kedvezménnyel
26. július
27. napján szabadult. ... I. rendű vádlott elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban sem a cselekmény elkövetésekor, sem az elbíráláskor nem szenvedett. Ugyanakkor hangulati esékenységre, túlérzékenységre, aszociális, antiszociális gondolkodásra jellemző személyiségzavar található meg nála, mely a cselekmény idején is megvolt. Azonban ezen állapota az elbírált cselekmény vonatkozásában sem korlátozó, sem kizáró mértékkel nem bír. A tényállásban szereplő cselekmény idején ... ittas állapotban volt, mely nála szokványos ittassághoz vezetett, kóros részegségre vagy annak abortív formájára utaló adat nem merült fel. A cselekmény idején is rendszeresen szedett nyugtató, hangulatemelő szívgyógyszereknek nem volt olyan tudatmódosító hatásuk, amelyek még alkoholfogyasztással együtt is akár korlátozó, akár kizáró mértékű lett volna. A két vádlott
28. augusztusában létesített élettársi kapcsolatot. Élettársként ... szám alatt éltek. Az ingatlanhoz kettő épület tartozik, melyből a nagyobb épületben a tényállásbeli időben az I. rendű vádlott fia ... és annak barátnője, ... míg a kisebbik épületben a két vádlott lakott. Kettőjük kapcsolata az alkohol fogyasztásuk miatt többször megromlott, több esetben bántalmazásra is sor került.
29. március 04-én a vádlottak lakóhelyükről ...ba utaztak és ott a délelőtt folyamán fogyasztottak szeszes italt. Körülbelül 14 óra tájban értek ...ra, ahol a ... Presszóba tértek be. Ekkor már társaságukban volt I. rendű vádlott fia ... és annak barátnője, ... Itt tovább folytatták az italozást, az I. rendű vádlott fiának születésnapját ünnepelték. A ... Presszóban való tartózkodásuk során a vádlottak garázda magatartást tanúsítottak, emiatt a presszó vezetője rendőri intézkedést kért. Innen a vádlottak és hozzátartozóik hazatértek. Az I. rendű vádlott fia és barátnője az általuk lakott lakrészbe mentek, majd betért hozzájuk az I. rendű vádlott is. Őt rövid idő múlva követte a II. rendű vádlott. ... lefeküdt egy kanapéra és mellé az ágy szélére ült a II. rendű vádlott ... . Négyük között beszélgetés alakult ki, melynek során szóba került az I. rendű vádlott korábbi élete is. Emiatt a II. rendű vádlott haragra gerjedt és nagy erővel ököllel az orra környékén megütötte az I. rendű vádlottat. ... ekkor eltávolította ... et az I. rendű vádlottól, azonban rövid idő múlva ismét veszekedni kezdett a két vádlott, majd a II. rendű vádlott ... a kanapé szélén ülő ... t a fején megrúgta. Miközben ... ismét megpróbálta megakadályozni, hogy a II. rendű vádlott tovább bántalmazza édesanyját, a két vádlott összeverekedett. Ennek során az I. rendű vádlott a földre is került. ... ekkor ... vádlottat kirángatta a házból, majd édesanyját is felszólította, hogy menjenek át a saját lakrészükre. A két ház közötti udvar részen a vádlottak tovább folytatták egymás szidalmazását. Ezalatt ... a nagyobb házból átment a kis házba. Míg ő ott tartózkodott ... I. rendű vádlott is bement a kis házba és az ott található asztalról felvett egy fekete műanyag nyelű kést, melyet jobb kezébe fogva úgy állt meg az ajtó mögött, hogy a kést tartó kezét az ajtó mögé dugta el. Amikor a II. rendű vádlott is be akart menni a kis házba és fellépett a lépcsőre, ... I. rendű vádlott a jobb kezében lévő kést felemelve a feje magasságáig, ... II. rendű vádlott irányába szúrt. A szúrást észlelő II. rendű vádlott valamelyest elhajolt a szúrás elől, de az így is a száját érte. Emiatt a II. rendű vádlott megütötte az I. rendű vádlottat ököllel, körülbelül közepes erővel. Erre válaszként az I. rendű vádlott ismét felemelte a jobb kezét és egy lendületes szúrással a II. rendű vádlott irányába szúrt. Ekkor ... a kezét emelte védekezésképpen maga elé körülbelül mellmagasságba, így az I. rendű vádlott szúrása a bal kezét érte el. Ekkor a II. rendű vádlott megfordult és el akart szaladni, de még ezt megelőzően az I. rendű vádlott ismételten megszúrta és a szúrás a II. rendű vádlottat a bal lapockája környékén érte. A tovább menekülő II. rendű vádlott az udvaron elesett és az őt követő I. rendű vádlott ismét meg akarta szúrni. Ezt azonban ... , aki a nagy házból szaladt ki, megakadályozta. A szúrások közben az I. rendű vádlott folyamatosan azt kiabálta a II. rendű vádlottnak, hogy "most megdöglesz, most megöllek". Miközben ... az I. rendű vádlottat lefogta, ... kiszaladt az utcára. Később ... követte az utcára ... et, de nem érte utól. A kést az utcán eldobta és visszatért az udvarukba. Mindeközben ... ... nevű szomszédnak jelezte, hogy rendőri segítséget kérnek, majd pedig ... is telefonált a rendőrségre és a mentőknek. ... észlelte, hogy már ... nem követi őt, ezért visszatért az ingatlanuk udvarára. ... ekkor a kis házban tartózkodott, ahová ... II. rendű vádlott is betérni készült, kezében egy fél téglával. Ekkor azt látta, hogy az I. rendű vádlott kezében ismét van egy kés, ezért felszólította az I. rendű vádlottat, hogy tegye le azt, ellenkező esetben agyon üti a téglával. ... I. rendű vádlott ezalatt a kezében lévő kék nyelű késsel kijött az udvarra. Miközben a két vádlott egymással kiabált, a II. rendű vádlott kirúgta az I. rendű vádlott kezéből a kést, majd pedig ököllel többször megütötte az I. rendű vádlottat és fejbe is rúgta. ... ekkor elesett, fejét a betonszegélybe ütötte és a földön fekvő I. rendű vádlottat ... II. rendű vádlott tovább rugdosta. Ekkor a kiérkező rendőrautók hangját meghallva ... II. rendű vádlott, felhagyott az I. rendű vádlott bántalmazásával és leült a nagy ház mellett lévő ülőalkalmatosságra. Az I. rendű vádlott pedig felkelve a földről, visszatért a kis házba. Az odaérkező ..nak ... és ... elmondta a történteket és ... a földről felvett kék nyelű kést átadta a tanúnak. Az időközben helyszínre érkező mentők mindkét vádlottat a kórházba szállították. ... II. rendű vádlott az alsó ajak bal oldalán áthatoló szúrt sérülést, a bal kéz harmadik ujj hajlító felszínén szúrt jellegűnek leírt sérülést, valamint a bal lapocka feletti szúrt sérülést szenvedte el. A bal lapocka feletti szúrt seb 6 cm-es szúrcsatornával rendelkezett, lefutása a lapocka csont síkjával közel párhuzamos volt. Iránya a középvonal felé lefelé mutatott. A szúrások testüreget nem nyitottak meg, azokat elsődlegesen látták el (összevarrták). Ha a szúrás nem a lapocka csont által fedett területen, hanem a mellkas egyéb helyén, a testfelszínre közel merőlegesen érte volna a II. rendű vádlottat, akkor 6 cm hosszú szúrcsatorna esetén a mellüreg megnyílásával járó életveszélyes sérülés is keletkezhetett volna. Jelen esetben azonban, az elszenvedett sérülések gyógytartama külön-külön és együttesen is 8 napon belüli. ... I. rendű vádlott az orr, a bal szemöldök és a jobb halánték-tájék zúzódását a jobb fülcimpa kisebb felületes repesztett sérülését szenvedte el. Ezen sérülések 8 napon belül gyógyulóak, azonban az orvosszakértői vélemény szerint ezek a sérülések nem pofonütésre, hanem ökölütésre utalnak, ebből következően pedig az arc területére mért ökölütések alkalmasak voltak a tényállásbelinél súlyosabb, 8 napon túl gyógyuló, esetleg csonttöréses sérülés létrehozására. --- ○ --- A tényállásbeli cselekmény távolabbi és aznapi előzményeit a megyei bíróság a két vádlott, valamint ... és ... döntően egybehangzó előadása alapján állapította meg. A lényeget illetően valamennyien azt hangoztatták, hogy a két vádlott közötti kapcsolat amennyiben nem voltak ittas állapotban, akkor elfogadható volt, amint ittas állapotba kerültek, különösen a II. rendű vádlott, kötekedővé váltak. Így történt ez a bűncselekmény napján is, azaz mindkét vádlott jócskán fogyasztott szeszes italt és ennek hatására a II. rendű vádlott különösen agresszívvá vált, szóváltás alakult ki közöttük, melynek eredményeként kölcsönösen szidalmazták egymást. Először a ...i ... presszóban, majd pedig a vádlottak által lakott ingatlanban alakult ki vita közöttük. Mivel az I. rendű vádlott vonatkozásában az ítélet első fokon jogerőre emelkedett, az ő vonatkozásában a részletes indokolást a bíróság mellőzte és azt csak annyiban érinti, amennyiben a II. rendű vádlott cselekményéhez kapcsolódik. /Be.
30. §

(2)/ ... II. rendű vádlott gyakorlatilag a tényállásban foglaltakat elismerte, bűnösnek is érezte magát. Úgy nyilatkozott, hogy "nem csak egy-két pofon csattant ott végülis el, hanem jobban megvertem még őt". A II. rendű vádlott a nyomozás során még viszonylag részletes vallomást tudott tenni a tényállásbeli eseményekről, mind az általa elkövetett cselekmény, mind az őt ért bántalmazás vonatkozásában. A tárgyaláson már nem emlékezett a történtekre, mint egy összefoglalva ismerte el a felelősségét, amikor úgy nyilatkozott, hogy "jobban megvertem őt". Az I. rendű vádlott, aki a II. rendű vádlott cselekményei vonatkozásában a sértett, a tényállásbeli napon történtekre egészen odáig emlékezett, hogy mind a ... Presszóban, mind a fia által lakott lakrészben a II. rendű vádlott többször bántalmazta őt. Ezt követően emlékképe már csak arra van, hogy a II. rendű vádlott pulóvere véres, valamelyik testrésze vérzett, majd pedig a mentősök őt is kórházba szállították. ... az I. rendű vádlott fia csak a tárgyaláson tett tanúvallomást. Határozottan állította, hogy ... II. rendű vádlott először az ő általuk lakott lakrészben fekvő édesanyját fejbe rúgta, majd bele verte a fejét az asztalba. ... az I. rendű vádlott fiának barátnője nyomozati tanúvallomásában életszerű, részletes nyilatkozatot tett több alkalommal is az eseményekről. Első meghallgatása a tényállásbeli nap estéjén történt, amikor is határozottan állította, hogy II. rendű vádlott több alkalommal megütötte az I. rendű vádlottat ököllel a szeme alatt, illetve az arc csontját, majd pedig még fejbe is rúgta. A II. rendű vádlott cselekvősége vonatkozásában ugyancsak ezen a meghallgatáson nyilatkozta azt, hogy a már megszúrt II. rendű vádlott visszatért az utcáról az udvarba, ekkor az I. rendű vádlott kezében egy másik kés volt, amit a II. rendű vádlott kirúgott a kezéből, majd ezt követően "neki ment ...nak és megrugdosta, ütötte ahol érte, aminek következtében ... elesett és beverte a fejét a két lakás közti elválasztó betonba". A tanú későbbi meghallgatásai alkalmával még részletesebb, pontosabb nyilatkozatokat tett az eseményekről. A tárgyalási szakaszban

1. június 18-án történt meghallgatásakor azonban a nyomozati vallomásával szemben azt állította, hogy azokat csak ... II. rendű vádlott felszólítására mondta az ott leírtak szerint. Valójában nem volt a helyszínen, hanem a nagy házban tartózkodott és nem látta, hogy I. rendű vádlott megszúrta volna a II. rendű vádlottat. Nyomozati vallomásainak azon részét azonban, mely ... re terhelő, a tárgyaláson is fenntartotta. Többek között úgy nyilatkozott "amikor ... kijött, akkor meg össze-vissza rugdosta és van ott egy választófal és abba beleverte a fejét". (
2. számú jegyzőkönyv
3. oldal) Vallomás módosítást a bíróság nem fogadta el, mert ... nyomozati vallomását támasztotta alá ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., .... és ... vallomása. Vallomásának azon részét, mely ... cselekvőségére vonatkozik, nem változtatta meg és azt gyakorlatilag a II. rendű vádlott is elismerte. A bíróság összevetve a különböző tanúvallomásokat és a II. rendű vádlott vallomását, valamint az eset egyéb bizonyítékait, annak eredményeként hitelt érdemlőnek fogadta el ... nyomozati vallomását, ... nyilatkozatát, ... II. rendű vádlott vallomását, s ennek alapján állapította meg a történeti tényállást. A hosszan elhúzódó cselekmény miatt pontosan nem volt beazonosítható, hogy a II. rendű vádlott mely ütése, rúgása hol érte el az I. rendű vádlottat. Csak annyi a kétséget kizáróan megállapítható, hogy többször ököllel a fején megütötte, megrúgta. A II. rendű vádlott által okozott sérülések vonatkozásában az orvosszakértő első szakvéleményében az ambuláns értesítő adatai alapján azt állapította meg, hogy az egyéb sérülések mellett ... orrcsont-törés sérülést is szenvedett. A nyomozás további adatai alapján kiegészítő orvosszakértői vélemény készült, amikor is a szakértő a salgótarjáni kórház röntgen osztályának röntgen főorvosával együtt megvizsgálta a
4. október 29-én, október 30-án, valamint a
5. március 04-én készült röntgen és CT-vizsgálatok eredményeit. Ennek alapján kiegészítő szakvéleményében azt állapította meg, hogy a
6. március 04-ei leleten leírt orrcsont-törés sérülés nem friss jellegű, az a
7. októberi törésnek felel meg. Szakvéleményének kiegészítésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel az egyéb sérülései ... nek nem pofonütésre, hanem ökölütésre utalnak, ebből következően az arc területére mért ökölütések alkalmasnak tekinthetők a jelenleginél súlyosabb, 8 napon túl gyógyuló csonttöréses sérülés létrehozására is. ... tudata ... bántalmazásakor átfogta azt, hogy a sértettnek az arcra, fejre mért ökölütésekkel a ténylegesnél súlyosabb, azaz 8 napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket is okozhat. A tényállásból a megyei bíróság a vádlottak bűnösségére vont le következtetést és cselekményeiket az alábbiak szerint minősítette: ... I. rendű vádlott emberölés bűntettének kísérletét követte el /Btk. 166.

(2)bek. h) pont, Btk.

1. §/. ... II. rendű vádlott testi sértés bűntettének kísérletét követte el /Btk.
2. §

(2)bek., Btk.

1. §/. ... II. rendű vádlott vonatkozásában a bíróság a büntetés-kiszabási tényezők körében az alábbiakat értékelte: Súlyosító körülményként vette figyelembe nagy nyomatékkal a testi épség elleni cselekmények országos és megyei gyakoriságát, különös tekintettel a családon belüli erőszakra, a II. rendű vádlott többszörös büntetettségét, azt, hogy feltételes szabadság próbaideje alatt követte el a cselekményét és alkoholista életmódját. Enyhítő körülményként vette figyelembe a büntetés kiszabása során a bíróság azt, hogy a vádlott a cselekmény lényegét tekintve beismerő vallomást tett, sajnálatát fejezte ki, valamint azt a tényt, hogy súlyos beteg. A bűncselekmény tárgyi súlyát és a fenti értékelt bűnösségi körülményeket összevetve a megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy még súlyos betegsége ellenére is a II. rendű vádlott esetében a rendelkező részben megjelölt szabadságvesztés szükséges a büntetési célok valóra váltása érdekében. A megyei bíróság a II. rendű vádlottat tehát az elkövetés idején hatályban lévő Btk. alapján 2 (Kettő) év 6 (Hat) hónap börtönbüntetésre ítélte. Mivel méltatlan a közügyekben való részvételre, ezért 3 (Három) évre eltiltotta a vádlottat a közügyek gyakorlásától. Btk.
2. §

(1)bek. 1) pont,

(2)bek. 1) pont, Btk. 40. §

(2)bek., Btk. 41. §

(1)bek., Btk. 53-

1. §. A bíróság a Salgótarjáni Városi Bíróság B. 465/2006/
2. számú ítélete kapcsán alkalmazott feltételes szabadságot a Btk.
3. §

(4)bekezdése alapján megszüntette. ... I. rendű vádlott vonatkozásában alkalmazott jogszabályok: Btk. 38. §

(1)bek. 1) pont

(2)bek. 1) pont, Btk. 40. §

(2)bek, Btk. 41. §

(1)bek., Btk. 42. §

(2)bek. 2) pont, Btk. 47. §

(4)bek. a) pont, Btk. 48. §

(4)bek. A bíróság az eljárás során lefoglalt bűnjelek közül a Btk. 77. §

(1)bek. a) pontja alapján a

1. és
2. sorszám alatt lefoglalt késeket elkobozta, az
3. sorszám alatti férfi pulóvert, melyet ... viselt és azon vérnyomok találhatóak, az iratoknál rendelte kezelni, míg a 3., 4., 5.,
4. és
5. szám alatti bűnjeleket a Be.
6. §

(1)bek. alapján a lefoglalást megszüntette és annak megsemmisítését rendelte el. A Be. 338. § alapján figyelemmel a

(3)bekezdésre a bűnügyi költségek azon része vonatkozásában, mely vádlottak szerint elkülöníthető, külön-külön kötelezte a vádlottakat, míg egyéb részére egyetemleges fizetési kötelezettséget állapított meg. Balassagyarmat,

1. év január hó
2. napján. Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács elnöke Az aláírásban akadályozott Csörge Zoltán és Szendrődy György ülnökök helyett is. Záradék: Az ítélet ... I. rendű vádlott vonatkozásában
3. év január hó
4. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Balassagyarmat,
5. év január hó
6. napján. Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács elnöke