FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.K.27.262/2012/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Szabó Edit Édua Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Edit Édua ügyvéd által képviselt Jobbik Magyarországért Mozgalom (1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19.) felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes oldalán a Ferenczi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Ferenczi Mónika ügyvéd által képviselt beavatkozott, meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az alperes 732/
- (IV.18.) számú határozatát megváltoztatja, megállapítja, hogy az alperesi beavatkozó a
- március 15-én 18 óra 30 perckor sugárzott „…" című műsorában megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét azzal, hogy az ünnepi megemlékezések sorában nem tudósított a Jobbik Magyarországért Mozgalom rendezvényéről. Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően sugárzott „…" című műsorszámában értékelő magyarázat nélkül tegye közzé a Fővárosi Ítélőtábla döntését, vagy adjon lehetőséget a felperesnek az álláspontja megjelenítésére. Kötelezi az alperest és az alperes beavatkozót, hogy 15 napon belül külön-külön fizessenek meg a felperesnek 50.000-50.000 (ötvenezer-ötvenezer) forint elsőfokú perköltséget. A kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál kell 4 példányban a Kúriához címezve előterjeszteni. I n d o k o l á s Az alperesi beavatkozó a
- március 15-én 18 óra 30 perckor sugárzott „…" című műsorszámában összeállítást közölt a március 15-i ünnepségekről. Ennek során beszámolt a Kormány által tartott Kossuth téri ünnepségről, idézett Orbán Viktor miniszterelnök beszédéből, és megemlítette az ünnepséghez csatlakozó lengyel és litván szimpátia tüntetőket is. Beszámolt az „Egy millióan a magyar sajtószabadságért" mozgalom tüntetéséről, annak helyéről, a résztvevők számáról, megszólaltatta a tüntetésen alternatív köztársasági elnöknek beiktatott Pityinger Lászlót, valamint Majtényi Lászlót. Utalt másik két párt - a Lehet Más a Politika és a Demokratikus Koalíció - tüntetésen való részvételére is. Ezt követően összeállítást sugárzott a március 15-i ünnepi beszédekről, melynek keretében Gyurcsány Ferenctől, az LMP-s Vágó Gábortól, valamint Mesterházy Attilától idézett egy-egy mondatot, illetve Mesterházy Attila beszédének egy részét be is játszotta. A felperes március 15-i ünnepi megemlékezéséről nem adott tájékoztatást. A felperes eredménytelen kifogást követően
- március 21-én panasszal fordult az alpereshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
- évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.)
- §
(2)bekezdésére, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
- §-ában foglalt sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség alapelvi követelményének megsértése miatt, melyet arra alapított, hogy az alperesi beavatkozó a
- március 15-én 18 óra 30 perckor sugárzott „…" című műsorban nem tájékoztatott a Jobbik Magyarországért Mozgalom ünnepi megemlékezéséről. A felperes a jogsértés megállapítását, a Jobbik által rendezett eseményről készült anyag alperesi beavatkozó általi közlését, vagy a Médiatanács által meghatározott marasztaló közlemény közzétételére kötelezését kérte. Az alperes 732/
- (IV.18.) sz. határozatával elutasította a felperes kérelmét. Az Smtv.
- §-a, a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét előíró korábban hatályos, a rádiózásról és televíziózásról szóló
- évi I. törvény rendelkezései, a kialakult bírói gyakorlat alapján kifejtette, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a médiaszolgáltatók számára azt írja elő, hogy a közösséget érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak meg kell jelenítenie a szemben álló nézeteket, be kell mutatni egy adott üggyel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat, lehetővé téve a vitatott kérdésben történő megalapozott döntés hozatalát, szolgálva a demokrácia eszményét. Az Mttv.
- §-ában foglalt szerkesztési szabadságra hivatkozással - figyelemmel az Smtv.
- §-ához fűzött indokolásra is -, azzal érvelt, hogy senkinek nincs alanyi joga a médiában való szereplésre, illetve véleményének közzétételére. A kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását, a műsorszolgáltató saját belátása szerint döntheti el, hogy mely események a közérdeklődésre számot tartónak, melyekről számol be, kiket szólaltat meg. A szerkesztői szabadság elvéből nem következik, hogy az alperesi beavatkozónak a felperes rendezvényéről is be kellett volna számolnia. A felperes március 15-i rendezvénye és a közzétett híradások egymással nem kapcsolhatók össze, azok nem függnek össze egymással. A három önálló egységet képező tudósítás kapcsán ellentétes álláspont hiánya fel sem merülhetett, a felperes sem azt, hanem a tájékoztatás elmaradását kifogásolta. A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását, az alperesi beavatkozó terhére a jogsértés megállapítását, és az alperesi beavatkozónak a Jobbik Magyarországért Mozgalom által rendezett esemény közlésére, valamint az alperes által meghatározott marasztaló közlemény közzétételére kötelezését kérte és perköltséget igényelt. Kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy az Smtv.
- §-a alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a jelentőséggel bíró eseményekre is kiterjed, a részletes szabályozásra nézve a törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosításának követelményét is előírja. Abban az esetben, ha a médiaszolgáltató műsorában az összes fővárosban megrendezett március 15-i ünnepségről beszámol, akkor az arányosság és demokratikus közvélemény követelményének akkor tesz eleget, ha az ország második legnagyobb pártjának központi ünnepségéről is tudósít. Az Smtv.
- §-ában megfogalmazott, a közönség megfelelő tájékozódáshoz való jogát kimondó rendelkezéssel együtt értelmezendők a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályai. Az, hogy az alperesi beavatkozó egyedül a felperes ünnepi megemlékezéséről nem számolt be, a nézőben azt az érzést kelthette, mintha a felperes nem is rendezett volna központi ünnepséget, ezáltal pedig sérült a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, a nézők megfelelő tájékoztatásához fűződő joga, amely túlmutat mind az alperes, mind a médiaszolgáltató által is hivatkozott szerkesztői szabadságon és sérti az arányosság és demokratikus közvélemény biztosításának a követelményét. Az alperes a felperes keresetének elutasítását és perköltséget kért. Határozati álláspontja fenntartásával azt emelte ki, hogy ellentétes álláspontok hiányában nem merült fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése. Tájékoztatási kötelezettség a műsorszolgáltatót a szerkesztői szabadság okán nem terheli. Az alperesi beavatkozó a felperes keresetének elutasítását és költséget kért. Kifejtette, hogy a felperes keresete nem a sokoldalú tájékoztatásra, hanem arra irányult, hogy kikényszerítse saját médiaszereplését. Cáfolta, hogy valamennyi fővárosi ünnepségről beszámolt volna. A felperes keresete az alábbiak szerint alapos. Az Mttv.
- §-a a műsorszolgáltatók tájékoztatási tevékenységével szemben követelményként az Smtv.
- §-a szerinti kötelezettségnek való megfelelést írja elő. Az Smtv. IV. Címében a
- §
(1)bekezdése fogalmazza meg a közönség jogait a következők szerint: mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről. Ami az Smtv. 10. §-ában a közönség jogosítványa, az a 13. §
(1)bekezdésében a műsorszolgáltató kötelessége, mert ez a rendelkezés határozza meg, hogy milyen módon kell a sajtónak eleget tennie kötelezettségének annak érdekében, hogy a közönséget megillető jogokat kielégítse, tájékoztatási kötelezettségének eleget tegyen. Ezt fogalmazza meg a törvényhez fűzött indokolás is. A sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye - mint azt a Fővárosi Ítélőtábla jelen ügyben is irányadónak tekintett 3.K.27.629/2011/
- számú ítéletében kifejtette - a megváltozott jogszabályi környezetben is irányadó, kialakult alkotmánybírósági és bírósági jogértelmezés szerint egyebek mellett azt is jelenti, hogy biztosítani kell a közzétett hírrel összefüggő, az abban érintettek részérő létező, releváns vélemények, ellentétes álláspontok megismertetését, annak érdekében, hogy a közönség a műsorszolgáltató által közreadásra érdemesnek tartott hírhez kapcsolódó információkhoz hozzájusson, arról szabadon véleményt alkothasson. Ebből következően a tájékoztatás akkor kiegyensúlyozott, ha az adott eseménnyel, vagy jelenséggel kapcsolatban valamennyi releváns információt, illetve nézetet megjelenít. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének az esetben is meg kell felelni, ha a közreadottakra nézve az ellentétes álláspontok megjelenítése nem értelmezhető. Tévesen állítja az alperes, hogy nem sérülhetett a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye ellentétes álláspont hiányában, mert az adott eseményről készült tudósításban közzétettek kiegészítése lényegében azonos információt tartalmazó esemény közreadását jelentette volna. A műsorszám központi témája a március 15-i rendezvénysorozat volt, amelyről három önálló részben adott tudósítást az alperesi beavatkozó maga is fontosnak ítélve a nap ünnepi eseményeit. Ezek sorából közérdeklődésre számot tartónak értelemszerűen azokat a rendezvényeket tartotta, melyek tömegeket mozgattak meg, illetve parlamenti pártokhoz kapcsolódtak. Így számolt be a Kormány által rendezett központi rendezvényről és a Kormánnyal szembenálló „Egy millióan a magyar sajtószabadság mozgalom" tüntetéséről, külön kiemelve az ott elhangzott beszédekből, illetve egy-egy gondolatot idézett különböző pártok vezető politikusaitól. Kétségtelenül valamennyi közölt hír az ünnepi megemlékezés apropóján született gondolatokat, eseményeket tárta a nézők elé, ekként azonos információnak tekinthető. Különbözőségüket az adott ünnepséget szervező pártok, mozgalmak eltérő eszmeisége, és az ennek nyomán keletkező egyedi ünnepi gondolatok adják. A Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti párt, alappal hivatkozott arra a felperes, hogy parlamenti létszámát - ekként a párt jelentőségét tekintve nem lett volna megkerülhető, hogy az általa tartott megemlékezésről is említést tegyen az alperesi beavatkozó az ünnepi megemlékezések között. Sérült az Smtv.
- §-ában megfogalmazott, a közönség felé fennálló tájékoztatási kötelezettség, a tényszerű, sokoldalú, tárgyilagos kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye ezért azzal, hogy míg a többi parlamenti párt megemlékezéséről az alperesi beavatkozó beszámolt, a felperesét nem említette meg semmilyen módon, ezzel pedig megakadályozta, hogy az általa közreadásra érdemesnek tartott hírhez kapcsolódó fontos információkhoz az érdeklődők korlátozás nélkül hozzájussanak. Téves az az alperesi és alperesi beavatkozói álláspont, hogy a szerkesztési szabadság korlátozását jelentené, ha a műsorszolgáltató köteles lenne beszámolni valamennyi azonos információt tartalmazó eseményről. Egyfelől a fentiek szerint a téma azonosság nem jelent hír, illetve információ azonosságot, így nem releváns az az alperesi beavatkozói érvelés sem, hogy a műsorszolgáltató nem számolt be az összes fővárosi rendezvényről, másfelől a szerkesztési szabadság alapelvéből következően a műsorszolgáltató szabadon dönthet, melyek azok a közérdeklődésre számot tartható események, amelyekről tudósítani kíván. Ha erről döntött, és a március 15-i megemlékezéseket ilyen eseménynek tekintette, ezen belül pedig a parlamenti pártok vezetőinek vagy vezető beosztású munkatársainak legalább egyegy főbb gondolatát, vagy más megnyilvánulását közreadta, nem hagyhatta volna figyelmen kívül a negyedik parlamenti párt rendezvényét sem. Az Mttv.
- §-a az alapelvi rendelkezések között fogalmazza meg, hogy Magyarországon a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért. A tájékoztatás módja, annak terjedelme a szerkesztési szabadság kérdése, de az a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértését jelenti és nem tartozik a szerkesztési szabadság körébe, ha adott szempontok szerint kiválasztott hír valamennyi követelménynek - sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos együttesen nem felel meg, mert ezek az elemek egymástól elválaszthatatlanul alkotják a közösség jogai kielégítésének, a befolyásmentes, semleges közlésnek a biztosítékait, az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményének megvalósítását. A fentiekre figyelemmel az Mttv.
- §
(1)és
(2)bekezdése értelmében a Médiatanács határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla az Mttv. 164. §
(3)bekezdése értelmében az alperes határozatát megváltoztatta, az alperesi beavatkozó által az Smtv. 13. §-ában, és az Mttv. 12. §
(2)bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértését megállapította, és az Mttv. 181. §
(5)bekezdésének megfelelő alkalmazásával kötelezte az alperesi beavatkozót értékelő magyarázat nélkül az ítéleti rendelkezése közzétételére, vagy a felperesi álláspont megjelenítésére. Az alperest és az alperesi beavatkozót a Pp. 78. §
(1);
(2)és 79. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a pernyertes felperes perköltségének megfizetésére. A perköltség összegének meghatározásánál figyelemmel volt a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(1)és
(2)bekezdésére, a per tárgy értékére, és a jogi képviselő tevékenységének színvonalára. A közigazgatási hatósági eljárás az Mttv. 181. §
(6)bekezdése értelmében illetékmentes. Ez a kedvezmény a bírósági eljárásra nem vonatkozik. A pervesztes alperes illetékmentességére figyelemmel a feljegyzett kereseti illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- június
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró,