Kfv.37381/2011/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Hulladék tulajdonosának kötelezése a hulladék összegyűjtésére, elszállítására. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.381/2011/10.szám A Kúria a Bősze-Magyar Ügyvédi Iroda dr.Bősze Ferenc ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a dr.Mattingné dr.Perger Gyöngyi jogtanácsos által képviselt Veszprém Megyei Kormányhivatal (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.)alperes elleni hulladékgazdálkodás tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben - amely perbe az alperes oldalán pernyertessége előmozdítása érdekében beavatkozott a dr.Bors Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr.Bors István ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. beavatkozó - a Veszprém Megyei Bíróság

1. március
2. napján kelt 2.K.20.245/2011/
3. számú ítélete ellen a felperesek által
4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Veszprém Megyei Bíróság 2.K.20.245/2011/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint, míg a beavatkozók együttes kezeihez 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye I n d o k o l á s A felperesek és a beavatkozók osztatlan közös tulajdonában álló helyrajzi számú, szám alatt található ingatlanon beavatkozói bejelentést követően az elsőfokú hatóság helyszíni ellenőrzést tartott, amely során megállapította, hogy az ingatlan udvarán engedély nélkül 10 m3-nyi hulladékot helyeztek el. Az elsőfokú hatóság megismételt eljárás keretében - kötelezte felpereseket, hogy a helyrajzi számú ingatlanon található 3 3 tulajdonukat képező 8 m fa, 1 m építési és bontási, valamint 1 m3 fémhulladékot gyűjtsék össze, szállítsák hulladéklerakóba, továbbá annak átadását igazolják. A felperesi fellebbezés folytán eljárt alperesi jogelőd
6. december
7. napján meghozott 23/963-6/
8. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint az ingatlan tulajdonosainak nyilatkozatai, a helyszíni szemle megállapításai, valamint a helyszínen készült fényképfelvételek alapján egyértelműen azonosítható volt a hulladék tulajdonosa, annak mennyisége és összetétele. A hulladékgazdálkodásról szóló
9. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.)
10. § /1/ bekezdése és /3/ bekezdés a/ pontja alapulvételével az elsőfokú hatóság jogszerűen kötelezte a felpereseket az elhagyott hulladék elszállítására. A felperesek keresetét a megyei bíróság jogerős ítéletével elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
11. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
12. § /1/ és /4/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően a hatóság a szükséges bizonyítás lefolytatása, a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése mellett a tényállást megfelelően tisztázta. Egyértelműen megállapítható volt, hogy milyen mennyiségű és összetételű hulladék található az udvaron. Annak nincs jelentősége, hogy azt korábban oda ki helyezte el, tekintettel arra, hogy a Hgt.
13. § /1/ bekezdése és /3/ bekezdés a/ pontja mentén kizárólag azt kellett tisztázni, található-e az ingatlanon elhagyott hulladék. Ez esetben elsődlegesen a hulladék, másodsorban az ingatlan tulajdonosát kell elszállításra kötelezni. A közigazgatási eljárás során a felperes egyértelműen tulajdonukban állónak ismerték el a hulladékot, így kötelezésük a jogszabályi előírásoknak megfelelt. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak felülvizsgálatát, eredményeképpen annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmüknek történő helyt adást. Álláspontjuk szerint a helyesen megállapított tényállásból a megyei bíróság a Hgt.
14. §-ába ütköző téves következtetést vont le, ugyanis a perbeli esetre ezen jogszabályhely nem alkalmazható. Az eljárás tárgyát képező anyag a beavatkozók közrehatása miatt vált hulladékká. Az alperes és a beavatkozók felülvizsgálati ellenkérelmükben jogerős ítélet hatályában fenntartására tettek indítványt. a A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
15. § /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria előrebocsátja, hogy a megyei bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le, azt mindenben osztja. A felülvizsgálati kérelem kapcsán a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes, mint a hulladék tulajdonosa kötelezhető-e a 4536 helyrajzi számú ingatlan közös udvari részén található hulladék összegyűjtésére, az elhagyott hulladék elszállítására. A Hgt.
16. § /1/ bekezdése értelmében az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli. A
17. § /3/ bekezdés a/ pontja kimondja, hogy a környezetvédelmi hatóság az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására elsősorban a hulladék tulajdonosát kötelezi. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben nem vitatták azt a tényt, hogy a fellelt hulladék a tulajdonukat képezi. Irreleváns, hogy a felperesek által korábban hasznosítani kívánt anyag hogyan került a beavatkozókkal közösen használt udvarra, milyen okokból vált hulladékká, az ezzel kapcsolatos polgári jogi, birtokvédelmi igényüket a felperesek polgári perben kísérelhetik meg érvényesíteni. Megjegyzi a Kúria, hogy a rendelkezésre álló iratokból, a feltárt tényekből az a következtetés vonható le, hogy a felperesek a közigazgatási eljárásban gyakorlatilag a beavatkozókkal folytatott rendezetlennek tartott birtokvédelmi ügyük folytatását látták. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályi előírást a jogerős ítélet nem sértette meg, helytállóan állapította meg a felperesi kötelezés jogszerűségét, ezért azt a Kúria a Pp.
18. § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Pp.
19. § /1/ bekezdése alapján a felperesek kötelesek az alperes és az oldalán beavatkozó felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A felperesek kötelesek továbbá a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is, figyelemmel az illetékekről szóló
20. évi XCIII. törvény
21. § /1/ bekezdésében, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
22. § /2/ bekezdésében foglaltakra. ,
23. május
24. Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok Dr.Sperka Kálmán sk. előadó