← Magyarország

P.21143/2010/27 – Balassagyarmati Törvényszék

... Megyei Bíróság 25.P.21.143/2010/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A ... Megyei Bíróság ... (... szám alatti) ügyvéd által képviselt ... (... szám alatti) felperesnek - ... (....) által képviselt ... (... szám alatti) I. rendű és ... önálló bírósági végrehajtó ( ... szám alatti) II. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 14.000.(Tizennégyezer) forint perköltséget. A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a ... címzetten a ...Megyei Bíróságon írásban 4 példányban kell benyújtani. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a ... a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A megyei bíróság az alábbi tényállást állapította meg: ... vádlottal szemben ... Bíróságon .... szám alatt volt folyamatban büntetőeljárás csalás büntette miatt. A ... Bíróság ... számú
  2. november
  3. napján kelt ítéletével megállapította ... vádlott bűnösségét csődbüntettben, a felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbüntettben, jelentős kárt okozó csalás bűntettében, 3 rendbeli csalás bűntettében, hitelezési csalás bűntettében, 3 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében, zártörés vétségében, és számviteli fegyelem megsértésének vétségében. Ezért a vádlottat halmazati büntetésül két évi és négy hónapi börtönbüntetésre, és a közügyektől négy évi eltiltásra ítélte, valamint .. az ellene hitelsértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A bíróság ítéletével kötelezte .. az ... egyéni cég magánfélnek 1.100.000.- forint, valamint ennek az összegnek a
  4. február hónap
  5. napjától számított a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kamatának megfizetésére. A ..., ..., ..., és ... Gazdasági Pénzügyi Tanácsadó és Vagyonértékesítő Részvénytársaság magánfelek polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította. Végezetül a ... Bíróság ítéletében kimondta, hogy ... vádlott vagyonára elrendelt zár alá vételt feloldja, amennyiben az ...Kft. a megállapított teljesítési határidőtől számított 30 napon belül nem kér végrehajtást, illetve ha a ..., ..., ...és a ... Gazdasági Pénzügyi Tanácsadó és Vagyonértékesítő Részvénytársaság magánfelek a jogerős ítélet közlésétől számított 60 napon belül nem igazolják, hogy a polgári jogi igényüket egyéb úton érvényesítették. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a vádlott az ... egyéni cégnek 1.100.000.- forint fuvardíjat nem fizetett meg, annak ellenére, hogy a cég a fuvart lebonyolította, és a vádlott a fuvart megrendelő ... Kft-től a fuvardíjat megkapta, mindezzel az ... Kft-nek kárt okozott. Megállapította továbbá a bíróság, hogy ... vádlott vagyontalan. A ... Bíróság .... számú
  6. december
  7. napján kelt ítéletével a ...Bíróság
  8. november
  9. napján kihirdetett ... számú ítéletét ...I. rendű vádlott vonatkozásában részben megváltoztatta. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbüntettként értékelt cselekményt csődbűncselekményként minősítette. A vádlott büntetése tartamát 1 év 10 hónapra mérsékelte, a közügyektől eltiltást mellőzte és a börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A fenti számú büntető ítéletben elbírált ... mint az ... egyéni cég tulajdonosával szemben elkövetett csalás büntette miatt ...Bü. számon volt folyamatban nyomozás. Ennek során ... alperes jogi képviselője útján
  10. január
  11. napján kelt kérelmében ... az ... Kft-ben üzletrészében megtestesülő vagyonára bűnügyi zárlat elrendelését kérelmezte. A BRFK ...kerületi Rendőrkaptányság Bűnügyi Osztálya
  12. március
  13. napján kelt határozatával lefoglalta az ... Kft. cégbíróságnál bejegyzett törzstőkéjéből ... ügyvezető igazgató 1.450.000.- forint összegben befizetett törzsbetétét, mint a gazdálkodó szervezet vagyonából ... terheltet megillető üzletrészt. A ... Ügyészség .... szám alatt terjesztett elő vádindítványt az ügyben, amely rögzítette, hogy az ...Kft. ügyvezetője ... polgári jogi igényt terjesztett elő, valamint elrendelte a fenti számú nyomozó hatósági határozattal lefoglalt törzsbetét zár alá vételét. A ... i Bíróság ugyanezen számú ítéletében került elbírálásra a ... sértett sérelmére elkövetett csalás bűntette, amely vonatkozásában a ... Osztályán ....Bü. számon volt folyamatban nyomozás. A nyomozás során ... polgári jogi igényt terjesztett elő, valamint zár alá vétel elrendelését kérte ... egész vagyonára
  14. március
  15. napján. ... ezen kérelmére
  16. április
  17. napján zár alá vétel került elrendelésre a ... tulajdonát 1/2-ed arányban képező .... hrsz. alatt nyilvántartott öröklakásra, amely természetben ...... szám alatt található 6,8 millió forint értékben. A ... Bíróságon .... számon ... ellen csalás és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban amely felfüggesztés folytán új .... ügyszámra került iktatásra - a felperes, ...
  18. május
  19. napján kelt kérelmében ... magánvagyonainak és cégeinek ideértve a vádlott ... kft-ben lévő üzletrész is bűnügyi zár alá vételét kérte az eljárás jogerős befejezéséig, illetve kára megtérüléséig. A bírósági eljárásban a felperes ezen kérelme nem került elbírálásra, így a zár alá vétel érdekében a bírósági szakban intézkedés nem történt. A ... Bíróság ... felperesnek ... alperes és társai ellen vagyonközösség megszüntetése iránt indított perében
  20. január
  21. napján meghozott, és
  22. május
  23. napján jogerőre emelkedett ítéletével elrendelte a ,,, 1/2 arányban tulajdonát képező ,,, hrsz. alatt nyilvántartott, természetben a ... szám alatti ingatlan árverési értékesítését, amely ingatlan zár alá vételét a ,,, Osztálya
  24. április
  25. napján kelt határozatával 6,8 millió forint értékben elrendelte. Az ítélet megállapította, hogy a legkisebb kikiáltási ár 4.000.000.- forint, amelyet 50-50 %-on kell a felperes és az I. rendű alperes között felosztani. Magasabb áron történő értékesítés esetén a többlet szintén 50-50 %-ban osztandó fel a felperes és I. rendű alperes között. Kimondta továbbá az ítélet, hogy a befolyt összegből először az ,,,, mint II. rendű alperes és a ,,, Vállalat, mint III. rendű alperes, azaz a jelzálogjog jogosultak mindenkori követelését kell kielégíteni, az ezután fennmaradó összeget lehet felperes és ,,, I. rendű alperes között a fenti módon felosztani. Az ,,,Rt. IV. rendű alperes, a ,,,. V. rendű alperes és a ,,, Rt. VI. rendű alperes kielégítése a ,,, I. rendű alperesnek járó összegből történik oly módon, hogy először a jelzálogjogosultak mindenkori követelését kell kielégíteni és a fennmaradó összeg jár I. rendű alperes részére. Mindemellett kötelezte a ,,,Bíróság az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 899.714.- forint többlethasználati díjat, és a fentiek tűrésére kötelezte a II-VI. rendű alpereseket. ..., ... volt házastársa, a .... Bíróság fenti számú ítélete alapján végrehajtási eljárást indított .... szemben, amelyet a ... Bíróság ... számú végrehajtható okirattal rendelt el. Ezen végrehajtási eljárást ... önálló bírósági végrehajtó foganatosította ... szám alatt. A végrehajtási eljárás során
  26. április
  27. napján ... önálló bírósági végrehajtó ... hrsz. alatti ingatlant 8.000.000.- forint vételárért árverés útján értékesítette ... árverési vevő részére. Ezt követően a végrehajtó
  28. április
  29. napján kelt levelében megkereste a nyomozóhatóságot avégett, hogy az ingatlanon kinek a javára és milyen jogcímen rendeltek el zár alá vételt. A... Főosztálya
  30. május
  31. napján kelt válaszában mindössze arról tájékoztatta a végrehajtót, hogy
  32. április 25-én rendelték el a zár alá vételt polgári jogi igény kielégítése céljából, továbbá arról, hogy az eljárás bírói szakban van, és az ügyben a ...Ügyészség B. .... bü. számon képviseli a vádat. Majd az önálló bírósági végrehajtó
  33. október
  34. napján felosztási tervet készített a fenti ingatlan árverési értékesítéséből befolyt 8.000.000.- forint vételár vonatkozásában, amely felosztási terv alapján a vádlottat érintő teljes összeg felosztásra került a korábbi hitelezői között.
  35. november
  36. napján megkeresést foganatosított a II. r. alperes az ügyészség felé is, annak közlése végett, hogy a zár alá vétel kinek a javára került elrendelésre, tájékoztatva egyidejűleg a vádhatóságot az ingatlan árverési értékesítésének megtörténtéről, amelyre válasz nem érkezett. A végrehajtást kérő
  37. január
  38. napján kérelmezte a ... Bíróságtól a zár alá vétel feloldását. A ... Bíróság .... számú
  39. január
  40. napján kelt végzésével a ...belterület .... szám alatt felvett, természetben a ...szám alatt található ingatlannak a ... I. rendű vádlott tulajdonában álló 1/2 tulajdoni hányadára elrendelt zár alá vételt feloldotta. Indokolásában kifejtette, hogy az ingatlan árverése
  41. április
  42. napján megtörtént, azonban a felosztási terv szerinti kifizetést a zár alá vétel miatt nem lehet teljesíteni. Kiemelte továbbá, hogy a ... önálló bírósági végrehajtó által elkészített felosztási terv szerint a ...járó teljes összeget különböző végrehajtást kérőknek utalták ki. Végezetül megállapította a bíróság, hogy a zár alá vételnek a Be.
  43. §

(2)bekezdése szerinti feltételei nem állnak fenn, mivel a zár alá vett ingatlan tulajdonosa immár nem a terhelt, a zár alá vételt pedig csak a terhelt vagyonára lehet elrendelni. Erre tekintettel határozott a zár alá vétel feloldásáról. A bíróság ezen végzése kézbesítésre került .... magánfél részére, aki a végzéssel szemben
  1. január
  2. napján kelt beadványában fellebbezést terjesztett elő. A .... Bíróság, mint másodfokú bíróság ... számú
  3. május
  4. napján kelt végzésével a ...Bíróság .... számú végzését annyiban megváltoztatta, hogy a zár alá vételt ... vádlott vagyonára 5.000.000.- forint erejéig fenntartotta, egyebekben az elsőfokú végzést helybenhagyta. Indokolásában a másodfokú bíróság kitért arra, hogy ... magánfél már a nyomozás során előterjesztette polgári jogi igényét, kérve ezzel zár alá vétel elrendelését a vádlott egész vagyonára (ennek következtében történt a fenti ingatlanhányad zár alá vétele). A ... ügyészség .... számú vádirata a
  5. tényállási pontban a ... származó 5.000.000.forintnak a megállapodástól eltérő ismeretlen célra való fordítását rótta ... terhére. Kifejtette továbbá a másodfokú bíróság, hogy a zár alá vétel korábbi okai nem változtak, feltételei a vádlott tulajdonát képező vagyontárgyak tekintetében továbbra is fennállnak, ezért a másodfokú bíróság a zár alá vételt a váddal érintettel összeg erejéig a vádlott bármely fellelhető vagyonára tartotta fenn. Ezt követően ... ... végrehajtó helyettes a .... számú határozatával elrendelt bűnügyi zárlat foganatosítására
  6. június
  7. napján intézkedést tett és felkereste a ... számú foglalási jegyzőkönyv tanúsága szerint ... szám alatti ingatlanát. A helyszíni eljárás során felvett jegyzőkönyvben megállapította, hogy az okiratban megadott címen ...lakása található, aki a lakást árverésen vette. Az adós a címen nem lakik, itt vagyona nincs. Rögzítette továbbá, hogy a szükséges megkereséseket a Vht.
  8. §-a alapján foganatosítja. A .... az .... végrehajtást kérő kérelmére
  9. október
  10. napján .... szám alatt végrehajtási lapot állított ki a ... Bíróság ... számú a ...Bíróság ... számú határozatával jogerőre emelkedett ítélete alapján 1.100.000.- forint és annak
  11. február
  12. napjától a kifizetés napjáig a Ptk.
  13. §
(1)bekezdése szerint járó késedelmi kamatai vonatkozásában, meg nem fizetett fuvardíj és járulékai jogcímen. A végrehajtást kérő
  1. március
  2. napján kelt kérelmében a végrehajtási lap kiállítására irányuló kérelmével egyidejűleg kérelmezte a ... Bíróságtól, hogy az általa kezdeményezett végrehajtási eljárásra tekintettel ... vagyonát terhelő zárlatot feloldani ne szíveskedjen. A ... .... számú
  3. január
  4. napján kelt végzésével megállapította, hogy az ... Kft. végrehajtást kérőnek ... adós elleni végrehajtási ügyében a végrehajtást kérő jogutódja a követelés engedményezése folytán ..., és az eljárás a végzés jogerőre emelkedése után ... végrehajtást kérő és ... adós között folyik tovább. Indokolásában kifejtette, hogy a csatolt
  5. március
  6. napján kelt engedményezési nyilatkozatból megállapítható, hogy a végrehajtást kérő jogutódja az adóssal szembeni követelés tekintetében .... Ezen végrehajtási eljárást .... szám alatt ... önálló bírósági végrehajtó foganatosítja, aki a végrehajtást kérő követelésének behajtása érdekében
  7. június
  8. napján letiltást kezdeményezett ... utolsó ismert munkáltatója, a .... felé, azonban a munkáltató a végrehajtó által megküldött iratot több kézbesítési kísérlet ellenére sem vette át, így az „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza az önálló bírósági végrehajtóhoz. Ezt követően
  9. augusztus
  10. napján a végrehajtó az adós utolsó ismert lakóhelyén az ...alatti címen foglalási kísérletet tett, azonban az adós a megadott címen ismeretlen volt, az ingatlan zárva találta, továbbá rögzítette a foglalási jegyzőkönyvben, hogy az adós munkabérébe folytatott letiltás eredménytelen. Az adósnak gépjárműve, ingatlana nincs, az eljárást a Vht.
  11. §-a alapján a pénzügyi intézmények megkeresésével folytatja. Ennek keretében megkereste a...Bank Zrt-t, a ... Bankot, illetve az ... Bank Nyrt-t, amely pénzügyi intézmények valamennyien azt nyilatkozták, hogy pénzügyi intézményüknél nem található a megkeresésben megadott adatokkal rendelkező személy vagy szervezet. ... önálló bírósági végrehajtó ... számú
  12. június
  13. napján kelt beadványában tájékoztatta a megyei bíróságot arról, hogy ... adós elleni végrehajtási eljárás jelenleg is folyamatban van, az Országos Egészségügyi Pénztár nyilvántartása szerinti munkahelyi letiltás ezidáig eredménytelen, továbbá az adósnak a közigazgatási és elektronikus közszolgáltatások központi hivatalának nyilvántartása szerinti új címén az eljárás folyamatban van, melynek eredményessége a helyszíni eljárás függvénye. A felperes a Ptk.
  14. §
(3)bekezdése alapján kártérítés iránt keresetet terjesztett elő a ...Megyei Bíróságon a ... I. rendű és ... önálló bírósági végrehajtó II. rendű alperesek ellen, melyben az I. és II. rendű alpereseket egyetemlegesen kérte kötelezni 1.191.000.- forint összegű kártérítés és ennek
  1. február
  2. napjától kifizetés napjáig számított törvényes késedelmi kamata, valamint a peres úton történő érvényesítéssel felmerülő perköltség megfizetésére. Kereseti kérelmét a felperes arra alapította, hogy a ... Bíróság jogellenesen járt el amikor a felperes
  3. május 14-én - a ... elleni büntető eljárás bírósági szakaszában - a bíróságra érkezett beadványát - amelyben indítványt tett a vádlott teljes vagyonának, illetve konkrétan a ... Kft.-ben fennálló üzletrészének, lakásainak és személygépjárműveinek zár alá vételére - nem bírálta el, illetve nem intézkedett ennek végrehajtása, valamint közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzése végett. A felperes álláspontja szerint a ...Bíróság nem tett semmit annak érdekében, hogy a vádlott vagyona felderítésre, illetve zár alá vételre kerüljön. Ez vezetett ahhoz, hogy nem volt kielégítési alapja a ... sorszám alatt meghozott és a ...Bíróság ... számú ítéletével jogerőre emelkedett határozatával az ... Kft. magánfélnek megítélt polgári jogi igényének 1.100.000.- forint tőke és ennek
  4. február
  5. napjától számított törvényes késedelmi kamata tekintetében. A felperes álláspontja szerint ugyancsak jogellenesen járt el a ... Bíróság, mint elsőfokú bíróság, amikor feloldotta a zár alól a
  6. január
  7. napján kelt .... számú végzésével ... sértett indítványára zár alá vett ingatlanát, amely végzést a ...Bíróság ugyan másodfokon ... számú végzésével
  8. május 12-én kelt végzésével megváltoztatta oly módon, hogy a zár alá vételt 5.000.000.- forint erejéig fenntartotta, azonban ezt a bíróság nem foganatosította. Kiemelte továbbá a felperes, hogy ezen általa hivatkozott végzés csak ... magánfél jogosultságára hivatkozott, a felperes ezen végzésben nincs megemlítve annak ellenére, hogy a ... i Ügyészség
  9. április 24-én kelt ... számú vádindítványa rögzítette, hogy ... jogelődje a ... Kft. magánfél által bejelentett polgári jogi igényt is érvényesíti, és ennek keretében zár alá vette a vádlott ... Kft.-ben lévő üzletrészét. Mindezek alapján a felperes megítélése szerint a büntetőügyben eljárt első és másodfokú bíróságok a vádindítványt és a sértett írásban bejelentett indítványát figyelmen kívül hagyva nem vettek tudomást a felperes polgári jogi igényéről és nem tették meg a szükséges biztosítási intézkedéseket. Amennyiben ezt a mulasztást nem követték volna el, úgy mind a ... i, ... hrsz.-ú ingatlanból, mind ... a ... Kft-ben illetve az ... Kft-ben meglévő üzletréséből, mind a vádlott egyéb vagyonából meglett volna a polgári jogi igény kielégítési alapja, különös tekintettel arra, hogy a zár alá vételt a ... Bíróság a fent hivatkozott másodfokú végzésében 5.000.000.- forint erejéig kifejezetten fenntartotta. Mivel a bírósági eljárás során a ... Bíróság nem hozott semmiféle biztosítási intézkedést, ezzel a felperes álláspontja szerint okozati összefüggést teremtett a végrehajtás sikertelenségével, végső soron felperes kárának meg nem térülésével. A felperesi álláspont szerint ... önálló bírósági végrehajtó II. rendű alperes mulasztása kettős, egyrészt jogellenesen járt el a felperes megítélése szerint a II. rendű alperes akkor, amikor elárverezte a vádlott tulajdonában álló .... hrsz.-ú ingatlant, és a zár alá vétel feloldásához nem kérte a büntetőbíróság hozzájárulását, illetve az árverezés tényéről a bíróságot már csak annak megtörténte után értesítette. Ezzel részben előidézője volt annak, hogy az ingatlanra vonatkozó zár alá vétel 5.000.000.- forint erejéig történő fenntartását, a másodfokú bíróság a büntető per során úgy rendelte el, hogy azt nem volt mire foganatosítani. A másik mulasztása a felperes megítélése szerint a II. rendű alperesnek, hogy a felperes által
  10. március 4-én kiállítani kért végrehajtási lappal a büntetőbíróság ítélete alapján megindított végrehajtási eljárásban semmilyen végrehajtási cselekményt nem foganatosított azon kívül, hogy a felperestől 91.000.- forint költségelőleget igényelt. Valamint a felperes részére kifejezett írásbeli felszólítására sem adott tájékoztatást arról, hogy törvényes jogkörében eljárva milyen adatokat szerzett be a kötelezett vagyoni és jövedelmi helyzetéről, illetve arról, hogy milyen végrehajtási cselekményeket foganatosított és milyen eredménnyel. Ezek a mulasztások a bírósági végrehajtásról szóló
  11. évi LIII. § törvénynek a végrehajtás foganatosításáról szóló szabályaiba ütköznek és szintén okozati összefüggésben állnak azzal, hogy a felperes jogerős büntető ítéletben megítélt polgári jogi igénye kielégítetlen maradt. A felperes az általa előadottak bizonyítására indítványozta a kereset tárgyát érintő iratok beszerzését és a peranyaghoz csatolását, kihangsúlyozva, hogy álláspontja szerint nem a felperest terheli a bizonyítási kötelezettség a vonatkozásban, hogy ... volt olyan vagyona, amelyből kielégíthető lett volna a felperesi követelés, ugyanis ha a zár alá vétel elrendelésre került volna, akkor meg lett volna az a vagyoni kör, amely alapján biztosítható lett volna a követelés kielégítése. A magánfélnek nem kötelessége a vádlott vagyonának felderítése, a bíróság feladata lett volna ez, ezért a felperes álláspontja szerint most nem terhelhető rá ennek bizonyítása, illetve ennek a vagyoni körnek a felderítése. A perben az alpereseknek kell bizonyítaniuk azt, hogy úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint kártérítési felelőssége jogellenes magatartás hiányában nem áll fenn a felperessel szemben. A felperes keresetbeli előadásával szemben az I. rendű alperes kifejtette, hogy álláspontja szerint a ... .... számú végzésében foglalt, a ... 1/2 arányú tulajdonát képező ... szám alatti ingatlan zár alá vételét feloldó bírósági rendelkezés jogszerűen történt. A beszerzett iratok alapján megállapítható volt ugyanis, hogy a zár alá vétellel érintett ingatlan a vádlott és házastársa 1/2 - 1/2 arányúan közös tulajdonában állt és a ... Bíróság
  12. május 7-én jogerőre emelkedett .... számú ítéletével ezen az ingatlanon a közös tulajdont megszüntette, és a büntető eljárásban ... volt házastársa ... kérte a zár alá vétel megszüntetését. Mivel
  13. április
  14. napján az ingatlan árverés útján történő értékesítésére is sor került, így a zár alá vett ingatlannak nem ... volt a tulajdonosa, ezért a bíróság a Be.
  15. §
(4)bekezdés a.) pontja alkalmazásával a zár alá vételt jogszerűen oldotta fel. Az ingatlan árveréséből befolyt vételárat a végrehajtó felosztotta a Vht.
  1. § alapán és amennyiben ez az intézkedés a felperesre sérelmes lett volna, ellene 60 napos jogvesztő határidőn belül a Vht.
  2. § alapján végrehajtási kifogást terjeszthetett volna elő, azonban erre nem került sor. Kifejtette továbbá az I. rendű alperes, hogy a felperesre engedményezett követelés végrehajtása jelenleg is folyamatban van. Az I. rendű alperes álláspontja szerint a felperes a Ptk.
  3. §
(1)és
(3)bekezdése, valamint az azok kapcsán alkalmazandó Ptk. 339. §
(1)bekezdése értelmében az I. rendű alperestől kártérítést abban az esetben követelhet, ha az egyéb feltételek fennállása esetén kára keletkezett. Figyelemmel azonban arra, hogy a végrehajtási eljárás, amely a felperes követelésének behajtása érdekében indult, jelenleg még folyamatban van, a felperes oldalán kár még nem következett be, valamint a felperes keresete mindemellett a már hivatkozott jogellenes magatartás hiányában sem alapos. Ezen felül az I. rendű alperes álláspontja szerint azzal, hogy a .... és ... Ügyészség
  1. április 24-én kelt .... számú vádindítványa rögzítette, hogy ... jogelődje az ...Kft. magánfél által bejelentett polgári jogi igény érdekében zár alá vette a vádlott ...Kft-ben lévő üzletrészét, a ... Bíróságnak ezért ilyen intézkedést az ügyben már nem kellett hoznia. Ugyanakkor alaptalan az a felperesi előadás az I. rendű alperes álláspontja szerint, hogy a bíróságok nem vettek tudomást a felperes polgári jogi igényéről, hiszen a büntetőügyben hozott jogerős ítélettel a bíróság ... I. rendű vádlottat az ... Kft. magánfél javára 1.100.000.- forint és az utána járó kamat megfizetésére kötelezte. Végezetül az I. rendű alperes kifejtette, hogy jelen kártérítési perben a felperesnek kellett volna azt bizonyítania, hogy a vádlott a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezett gazdasági társaságokban lévő üzletrésszel, vagy egyéb olyan vagyontárggyal, amelyből a követelése kielégítést nyerhetett volna. Továbbá a felperes azt is bizonyítani tartozott volna, hogy az általa zár alá vétel elrendelése iránti kérelem előterjesztésekor a vádlott milyen értékű vagyonnal rendelkezett, illetőleg, hogy azt a kérelem előterjesztése és az ítélet meghozatala közötti időben a vádlott, azaz ... a követelés teljesítése alól elvonta. A II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Ennek keretében kifejtette, hogy az általa 249.V.564/
  2. szám alatt foganatosított végrehajtási ügy a ... Bíróság .... számú jogerős ítélete alapján indult közös tulajdon megszüntetése iránt, amely végrehajtási ügy már befejeződött, amelyben a ...... szám alatti ingatlan, amelyben ... 1/2 tulajdoni hányaddal rendelkezett árverés útján értékesítésre került
  3. április
  4. napján. A befolyt vételár 8.000.000.- forint volt, amelyből ... jutója 4.000.000.- forint volt, azonban több tartozás is fennállt az adóssal szemben. A II. rendű felperes előadta, hogy a bűnügyi zárlatot nem tudta figyelembe venni, mivel ennek a polgári jogi igénynek a végrehajtására nem indult végrehajtási eljárás. Ennek ellenére megkereséssel élt a rendőrség, illetve az ügyészség felé is, hogy kinek javára szól ezen bűnügyi zárlat, azonban tájékoztatást nem kapott, ugyanakkor az ingatlan értékesítésének ez a zárlat nem képezte akadályát. Elmondása szerint az felosztási tervet elkészítette, ennek alapján nagyon kevés jutott volna a felperesnek, tehát II. rendű alperes álláspontja szerint túlzott a felperes jelen perben érvényesített igénye, ugyanis a polgári jogi igénye nem élvezett volna elsőbbséget a végrehajtási eljárásban. Mivel ... több tartozása is fennállt, csak nagyon kis részben térült volna meg a felperes követelése ezen ingatlan vételárából. Kifejtette továbbá, hogy a ... Bíróság fel is oldotta ezt a bűnügyi zárlatot, amely végzést a ... Bíróság helyben is hagyta, így nem volt akadálya a továbbiakban a tulajdonjog bejegyzésének sem, amely csak a zárlat törlése után történhetett meg, annak ellenre, hogy a birtokbaadás már 2005-ben megtörtént. A felperes keresete az alábbiak szerint megalapozatlan. A Polgári törvénykönyvről szóló
  5. évi IV. törvény (Ptk.)
  6. §
(1)bekezdése értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 349. §
(1)bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A
(3)bekezdés értelmében ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. A büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. (Be.) 159. §
(1)bekezdése szerint a zár alá vétel a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot függeszti fel. A
(3)bekezdés szerint a magánfél által érvényesített polgári jogi igény biztosítására zár alá vételnek csak a magánfél indítványára van helye. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi III. tv. (Vht.) 217. §
(1)bekezdése szerint a végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen a fél, vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A Ptk. fent hivatkozott 339. §
(1)bekezdése szabályozza a polgári jog kártérítési felelősség általános felelősségi alakzatát, melynek három eleme a kár, a jogellenes magatartás és a bekövetkezett kár, valamint a jogellenes magatartás közötti okozati összefüggés. A Ptk.
  1. §-a a más személy által okozott kárért való felelősség egyik esetét a munkáltatónak az alkalmazottja által okozott kárért való kártérítési felelősség szabályozza, míg a Ptk.
  2. §-a a munkáltatói kártérítési felelősség egy speciális esetét az államigazgatási jogkörben, illetve a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelőssége szabályozza, amely az általános felelősségi alakzathoz képest a felelősség megállapíthatóságához többletfeltételeket is tartalmaz, azaz az általános felelősségi alakzatnál a fentiekben említett három elem, azaz a kár, a jogellenes magatartás és az okozati összefüggés mellett feltételként jelentkezik egyrészt az, hogy a kár (államigazgatási tevékenységgel összefüggő) rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetve a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette. A megyei bíróság a tényállást a felek által előadottak, a becsatolt iratok, valamint a ... vádlottal szemben a ... Bíróságon .... számon folyamatban volt büntetőeljárás, illetve ezen bírósági eljárást megelőző és annak alapjául szolgáló nyomozati iratok alapján állapította meg. A megyei bíróság a ... szemben a ... szám alatt folyamatban volt büntető eljárás iratai, és a felek által előadottak alapján egyértelműen megállapította, hogy a ... Bíróság a felperes
  3. május
  4. napján kelt, és a bírósághoz
  5. május
  6. napján előterjesztett, a vádlott magánvagyonainak és cégeinek zár alá vételére irányuló kérelmének elbírálását elmulasztotta, e vonatkozásban tehát a büntető perben intézkedés részéről nem történt. Ugyancsak tényként állapította meg a megyei bíróság, hogy a ...Bíróság ... számú
  7. január
  8. napján kelt végzésével a .... kerület ... szám alatt felvett természetben ... szám alatt található ingatlannak a ... I. rendű vádlott tulajdonában álló 1/2 tulajdoni hányadára elrendelt zár alá vételt feloldotta, amely végzés kézbesítésre került ... magánfél részére, figyelemmel arra, hogy sértett kérelmén alapult ezen ingatlan zár alá vétele. A ...Bíróság, mint másodfokú bíróság ... számú végzésével a .fenti számú végzését ... magánfél fellebbezése folytán annyiban megváltoztatta, hogy a zár alá vételt ... vagyonára 5.000.000.- forint erejéig fenntartotta, egyebekben az elsőfokú végzést helybenhagyta. Mindezek alapján a megyei bíróság megítélése szerint a ... Bíróság részéről jogellenes magatartásként értékelendő felperes zár alá vétel iránti kérelmének figyelmen kívül hagyása, ugyanis erről a bírósági eljárásban előterjesztett kérelemről a büntetőeljárásról szóló
  9. évi XIX. törvény (Be.)
  10. §-ában foglaltak értelmében a bíróságnak alakszerű határozatot kellett volna hoznia. Mindazonáltal a megyei bíróság álláspontja szerint az I. rendű alperes kártérítési felelőssége nem állapítható meg, ugyanis hiányzik az I. rendű alperes jogellenes magatartása valamint a felperesi oldalon bekövetkezett kár közötti okozati összefüggés. A kárfelelősség megállapításához ugyanis jelen perben a felperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a büntető bíróság által részére megítélt polgári jogi igény biztosan megtérült volna, ha a ... Bíróság a zár alá vétel iránti kérelmét érdemben elbírálja, azaz, hogy ... vádlott a zár alá vétel elrendelése iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezett gazdasági társaságokban lévő üzletrésszel, vagy egyéb olyan vagyonnal, amelyből a felperes követelése kielégítést nyerhetett volna. A felperes a per során nem bizonyította, hogy ... akár a zár alá vétel elrendelése iránti kérelem előterjesztésekor, akár a jogerős büntető ítélet meghozatalakor bármilyen vagyonnal rendelkezett volna. Ennek ellenkezőjét támasztotta alá a ... számú ítélete is, amely indokolásában kifejtette, hogy ... vádlott vagyontalan, valamint a büntető eljárás során
  11. június
  12. napján megtartott tárgyalási jegyzőkönyvben ... vádlott is úgy nyilatkozott, hogy jövedelme nincsen, alkalmi munkát végez, vagyona mindössze a ... szám alatti ingatlan 1/2 része. A felperes kereseti kérelmében ugyancsak az I. rendű alperes által elkövetett jogellenes magatartásnak minősíttette a ... Bíróság ... számú végzésében foglalt azon rendelkezést, amely ... vádlott volt házastársának mint végrehajtást kérőnek a kérelmére a ... szám alatti ingatlannak a ... tulajdonában álló 1/2 tulajdoni arányára elrendelt zár alá vételt feloldotta. A megyei bíróság álláspontja szerint az I. rendű alperes nem követett el jogsértést azzal, hogy a zár alá vételt feloldotta, mivel az ingatlan árverés útján értékesítésre került és helyére olyan vagyoni érték, amely tekintetében a zár alá vétel elrendelésének feltételei fennálltak, nem lépett. Az ingatlan árverési értékesítését a ... Bíróság
  13. május
  14. napján jogerőre emelkedett ... számú ítéletével rendelte el, amely ... felperesnek ... alperes és társai ellen vagyonközösség megszüntetése iránt volt folyamatban. Az ingatlan árverésére tehát jogerős ítélet alapján került sor. A ...i Bíróság ... számú végzésével a ... Bíróság fenti számú zár alá vételt feloldó végzését megváltoztatta, és a vádlott vagyonára a zár alá vételt 5.000.000.- forint erejéig fenntartotta. Indokolásában azonban kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor az ingatlanhányadra elrendelt zár alá vételt megszüntette, ugyanis az értékesére került és helyébe nem lépett olyan vagyoni érték, amely tekintetében a Be.
  15. §
(2)bekezdésében foglalt feltételek fennálltak. A végzés indokolása rögzíti továbbá, hogy a ... számú végrehajtási iratok tanúsága szerint az árverési értékesítést követően a befolyt összeg az ítéletben meghatározott módon és sorrendet követve felosztásra került, abból a vádlott egyáltalán nem részesült. Mindezt ... önálló bírósági végrehajtó meg is erősítette, előadva, hogy a vádlottnak járó összeg - lévén ilyen nem volt letétbe helyezésre nem került. Végezetül kifejtette a másodfokú bíróság, hogy a zár alá vétel 5.000.000.- forint erejéig való fenntartását ... magánfél nyomozás során előterjesztett polgári jogi igény, illetve a vádlott egész vagyonára vonatkozó zár alá vétel elrendelése iránti kérelme indokolta. A ... Bíróság fenti számú határozatával elrendelt bűnügyi zárlat foganatosítására
  1. július
  2. napján ... a ...i Bírósági végrehajtó helyettes intézkedést is tett a foglalási jegyzőkönyv tanúsága szerint, melyben rögzítette, hogy ...szám alatti ingatlanában ...árverési vevő tartózkodik és ezen a címen a vádlottnak vagyona nincs. A megyei bíróság álláspontja szerint ezen végrehajtási cselekmény is azt támasztja alá, hogy ... vádlott vagyonnal nem rendelkezett. A megyei bíróság megjegyzi, hogy a felperes által követelt összeg megítélése esetén a felperest abba a helyzetbe hozná, hogy követelése teljes egészében, biztosan megtérül, ami azonban végrehajtási eljárás esetén még a zár alá vétel elrendelése esetén sem lett volna biztos. Sőt az eljárás adatai - a hitelezők nagy száma, vagyon hiánya - ennek éppen az ellenkezőjét támasztották alá. A megyei bíróság megítélése szerint a II. rendű alperes, azaz ... önálló bírósági végrehajtó vonatkozásában a felperesi kereseti kérelem ugyancsak megalapozatlan. A végrehajtó a ... 1/2 arányban tulajdonát képező ... szám alatti ingatlanát ugyanis nem jogellenesen, hanem a ... Bíróság .... számú ítélete alapján az általa ... szám alatt foganatosított, és a ...számú végrehajtható okiratával elrendelt végrehajtási eljárásban ... végrehajtást kérő kérelmére árverezte el. A végrehajtási iratok tanúsága szerint a II. rendű alperes tájékoztatást kért mind a rendőrségtől, mind az ügyészségtől arra vonatkozóan, hogy az ingatlanra a zár alá vételt kinek a javára és milyen jogcímen rendelték el, ezzel egyidejűleg tájékoztatva ezen hatóságokat az ingatlan elárverezéséről. Nem helytálló tehát azon felperesi állítás, hogy a végrehajtó a zár alá vételt figyelmen kívül hagyva értékesítette a vádlott ingatlanát. Az árverési értékesítés kapcsán a II. rendű alperes a ...szám alatti végrehajtási eljárás iratai között megtalálható felosztási tervet készített, amely az elárverezett ingatlan értékesítéséből befolyt 8.000.000.- forint vételárból az adóst, azaz ...megillető 4.000.000.- forintnak a hitelezők közötti felosztását rögzítette, melynek eredményeként a ... megillető összeg teljes mértékben felosztásra került, abból a vádlott egyáltalán nem részesült, a hitelezők, illetve az adós terhére eső tartozások nagy számára, illetve magas összegére tekintettel. Mivel ... az ingatlan értékesítéséből semmilyen mértékben nem részesül, a felperes követelése sem nyert volna kielégítést az ingatlan értékesítéséből befolyt vételárból. A felperes keresetlevelében 91.000.- forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a II. rendű alperest, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a végrehajtó által ...szám alatt foganatosított, a felperes, mint végrehajtást kérő és ... mint adós között folyamatban lévő végrehajtási eljárásban a végrehajtó semmilyen végrehajtási cselekményt nem foganatosított, illetve semmilyen tájékoztatást a részére írásbeli felszólítás ellenére sem adott. A fenti számú végrehajtási eljárás iratainak tanúsága szerint teljes megalapozatlan ezen felperesi hivatkozás, hiszen a végrehajtó kísérletet tett ... utolsó ismert munkáltatójánál, a munkabér letiltása iránt, valamint felkereste az adós utolsó lakóhelyét, ahol szintén foglalási kísérletet tett, valamint írásbeli megkereséseket foganatosított több pénzügyintézmény, valamint az OEP felé, végül
  3. sorszám alatti beadványában tájékoztatta a megyei bíróságot, hogy az adós új lakcímén a végrehajtási eljárás jelenleg is folyamatban van. Mindezek alapján megállapítható, hogy a II. rendű alperes korábban is és jelenleg is végrehajtási cselekményeket foganatosított a fenti számú végrehajtási eljárásban, amelyről a végrehajtást kérőt lehetőség szerint tájékoztatta is. A végrehajtási iratok között megtalálható tértivevény tanúsága szerint
  4. július
  5. napján a felperes részére kézbesítésre került az adós munkabérére megkísérelt letiltásról készült jegyzőkönyv egy példánya. A végrehajtási eljárásnak, az adós vagyontalanságából fakadó eredménytelensége azonban nem róható a II. r. alperes terhére, megjegyezve, hogy a felperes a végrehajtó intézkedése illetve intézkedésének elmulasztása miatt végrehajtási kifogást egyszer sem terjesztett elő. Mindezek alapján a megyei bíróság megállapította, hogy a felperes keresete mind az I. rendű, mind a II. rendű alperes vonatkozásában alaptalan. Az I. rendű alperes részéről a fentiekben kifejtettek szerint ugyan megállapítható jogellenes mulasztás, azonban ezen jogellenes magatartás és a felperes kára, azaz a büntetőbíróság jogerős határozatával megítélt polgári jogi igény kielégítésének meghiúsulása közötti okozati összefüggés nem áll fenn, ugyanis a ... elleni büntető eljárás valamint a vele szemben elrendelt végrehajtási eljárások iratai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vádlottnak sem a zár alá vétel elrendelése iránti kérelem előterjesztésekor sem pedig a jogerős büntető ítélet meghozatalakor nem volt olyan vagyona, azaz gazdasági társaságban megtestesülő üzletrésze, ingatlana, illetve egyéb vagyontárgya, amelyből a felperesi követelés megtérülhetett volna. A Pp.
  6. §
(1)bekezdése értelmében jelen perben ugyanis a felperesnek kellett volna bizonyítania azt, hogy a vádlottnak lett volna olyan vagyona, amelyből a követelése kielégítésre került volna, azonban a felperes ezt semmilyen módon nem tudta igazolni. A II. rendű alperes vonatkozásában ezzel szemben jogellenes magatartás sem állapítható meg a megyei bíróság álláspontja szerint, hiszen önálló bírósági végrehajtó sem a zár alá vétellel érintett ingatlan elárverezése, sem a jelenleg is folyamatban lévő, a felperes mint végrehajtást kérő és ... mint adós közötti végrehajtási eljárásban nem járt el jogellenesen. Mindezek alapján a megyei bíróság a felperes keresetét annak megalapozatlansága miatt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította. A felperes pervesztes lett, ezért a megyei bíróság a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelezte a perköltség megfizetésére. Mivel azonban a felperes a perben teljes személyes költségmentességben részesült, így a feljegyezett kereseti illetéket az állam viseli, a 6/1986. (VI. 26.) IM. számú rendelet 14. §-a alapján. A fellebbezés lehetőség a Pp. 233. §
(1)bekezdésen alapul. ...,
  1. szeptember
  2. napján Dr. ... Éva sk bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.