← Magyarország

Kfv.37611/2011/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az adásvétellel együtt szerzett haszonélvezeti jog önállóan nem jegyezhető be, ha a tulajdonszerzés bejegyzésének akadálya van. Kfv.III.37.611/2011/8.szám A Kúria a személyesen eljárt P. L. I.r., a dr.Horváth Ferenc Zoltán ügyvéd által képviselt F. I. II.r. felpereseknek a Budapest Főváros Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság

  1. július
  2. napján kelt 1.K.31.970/2011/
  3. számú jogerős ítélete ellen a II.r. felperes Kfv/
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Bíróság hatályában fenntartja. 1.K.31.970/2011/
  5. számú ítéletét Kötelezi a Kúria a II.r. felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A belterület 208208 hrsz-ú, természetben a J. utca
  6. címen fekvő 720 m² területű kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan egyenlő arányban két perben nem álló személy tulajdonában van nyilvántartva. Az ingatlant 130.000.000.- Ft-ot meghaladóan végrehajtási jog terheli. A tulajdonosok az ingatlanra adásvételi szerződést kötöttek az I.r. felperessel, egyebek mellett azzal, hogy a szerződés aláírásával hozzájárulnak ahhoz, hogy az ingatlan tulajdoni lapján a vevő tulajdonjoga 1/1-ed tulajdoni arányban, még a haszonélvező holtigtartó haszonélvezeti joga az ingatlanra bejegyzésre kerüljön. A szerződés alapján az állagvevő
  7. október
  8. napján kérte tulajdonjoga és a haszonélvező e jogának bejegyzését, mely kérelemnek az elsőfokú hatóság eleget tett. A tulajdonosok fellebbezése folytán az alperes
  9. március
  10. napján 30453/
  11. számú határozatával e döntést megváltoztatta, és a kérelmet elutasította, mert a szerződésben nem szerepelt a tulajdonjog megszerzésének jogcíme, ami miatt azt bejegyezni nem lehetett, és a haszonélvezeti jog is csak a tulajdonjog bejegyzéséhez kötődően lett volna bejegyezhető. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a határozat megváltoztatását és tulajdonjoguk, valamint haszonélvezeti joguk bejegyzését kérték a Fővárosi Bíróságnál. A bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a tulajdonszerzés jogcímét a felek nem adták meg kétséget kizáróan, ezért tulajdonjog bejegyzésének nem volt helye. Ettől függött ugyanakkor a haszonélvezeti jog bejegyzése. Az ítélet ellen a II.r. felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, a közigazgatási határozat megváltoztatását és haszonélvezeti joga bejegyzését kérte. Előadta, hogy a tulajdonjog bejegyzésének nem volt akadálya, és különösen haszonélvezeti joga bejegyzésének nem, mert kérelmét önállóan elbírálva is teljesíteni kellett volna. Jogszabálysértésként az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  12. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
  13. §-ának /2/ bekezdését,
  14. §-ának /2/ bekezdését jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy a haszonélvezet az állagvevő tulajdonjogát terheli, ezért a tulajdonjog bejegyzésétől nem választható el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy ingatlan eladásánál, ha a vevő a megszerzett tulajdonjogát haszonélvezeti joggal terheli, helye van-e a haszonélvezeti jog önálló bejegyzésének, ha a tulajdonjog más okból bejegyzésre nem kerül. Az alperesi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelemhez csatolt ingatlan adásvételi szerződés
  15. pontja a következőket tartalmazza: „Eladók jelen szerződés aláírásával hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy az ingatlan tulajdoni lapján Vevő tulajdonjoga 1/1-ed tulajdoni arányban, míg Haszonélvező holtigtartó haszonélvezeti joga az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzésre kerüljön." A szerződést az azt megkötők ingatlan adásvételi szerződésnek nevezték meg, de egyebekben magából a szerződésből nem tűnik ki annak jogcíme, illetőleg az azt hiányosan csak a címében tartalmazza. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében hivatkozott arra, hogy a bejegyzésre alkalmas okiratban fel kell tüntetni a bejegyzés jogcímét, és a jogcímnek egyértelműnek, konkrétan meghatározottnak kell lennie. A tulajdonjogot - továbbá mint írja egy másik határozat - nem lehet bejegyezni, ha a szerződésből hiányzik az aláírók üzletkötői minősége, és a jogcímet az okirat hiányosan tartalmazza /Legf.Bír. Kfv.II.37.112/2008., Kfv.III.37.415/2009./. Nem vitás ennélfogva, hogy az állagvevő tulajdonjogának bejegyzésére jogszerűen nem került sor. Jelen felülvizsgálati eljárásnak azonban az állagvevő I.r. felperes felülvizsgálati kérelmének hiányában e kérdés megítélése nem tárgya, erre a Kúria csak a teljesség kedvéért mutatott rá. A szerződés
  16. pontjából ugyanakkor kitűnik, hogy a Vevő tulajdonjogával párhuzamosan kerülhet a holtigtartó haszonélvezeti jog az ingatlanra bejegyzésre. Helyesen hivatkozott e szerződési kikötéssel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság, és az alperes is arra, hogy e szerződési jogosultságok egymástól nem különíthetők el, így alaptalan a II.r. felperesnek az a hivatkozása, hogy a kérelem teljesíthető részének az ingatlanügyi hatóság helyt adhatna az Inytv.
  17. §-ának /2/ bekezdése szerint, mert önállóan e kérelem nem teljesíthető. A haszonélvezeti jog bejegyzésének feltétele volt ugyanis az állagvevő tulajdonszerzése. Erre a megszerzett és nem az eredeti tulajdonosok tulajdonára kellett a haszonélvezeti jogot bejegyezni, ezzel ellentétes kikötést a szerződés nem tartalmazott. A Kúria ezért a Fővárosi Bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
  18. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  19. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A II.r. felperes a Pp. alperes Pp.
  20. §-a költségeit.
  21. §-a szerint A II.r. felperes az illetéket rendelkezni nem kellett. alapján köteles megfizetni az felszámítható felülvizsgálati lerótta, így ennek viseléséről Budapest,
  22. május
  23. dr.Kovács András sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Albert Zoltán sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.