← Magyarország

Kfv.37652/2011/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálatának szempontjai. Kfv.III.37.652/2011/5.szám A Kúria a dr.Harsányi Gábor ügyvéd által képviselt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. felperesnek a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal alperes ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben amelybe az alperes pernyertességének érdekében beavatkozott a dr.Németh Gabriella ügyvéd által képviselt L. T. I.r., L. A. II.r. beavatkozó - a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

  1. május
  2. napján kelt K.27.415/2009/
  3. számú ítélete ellen az I-II.r. alperesi beavatkozók által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság K.27.415/2009/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria az alperesi beavatkozókat, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek és az alperesnek 20.000-20.000.- /azaz húszezer-húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá az alperesi beavatkozókat, hogy az államnak külön felhívásra - egyetemlegesen fizessenek meg 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felülvizsgálati kérelem körébe tartozó tényállás szerint a 0375/75 hrsz-ú 9487 m,² területű és a 0375/77 hrsz-ú 9484 m² területű szántó művelési ágú ingatlanok egyenlő arányban az I.r. és a II.r. beavatkozó, még a 0375/76 hrsz-ú 8535 m² területű szántó művelési ágú ingatlan kizárólag a II.r. beavatkozó tulajdonában volt. A belterülethez közel fekvő ingatlanokon mezőgazdasági művelés folyt. A területek egy-egy részét különböző mértékben érintette az M85-ös gyorsforgalmi út építése; a 0375/75-ös alszámú ingatlan 3.120.- Ft/m²-es, a 0375/76-os alszámú ingatlan 1.333.Ft/m²-es, és a 0375/77-es alszámú ingatlan 742.- Ft/m²-es területét illetően. A felperes és a beavatkozók között ezen ingatlanrészekre vonatkozóan nem jött létre adásvételi szerződés, ezért a felperes
  6. május
  7. napján kérte az érintett területrészek kisajátítását. Az alperes e területeket
  8. augusztus
  9. napján kelt GYH/638/2009., GYH/639/
  10. és GYH/640/
  11. számú határozatával kártalanítás fejében kisajátította, mely összeg tartalmazta a visszamaradó ingatlanok értékcsökkenését is. A határozatok felülvizsgálata iránti keresetében a felperes azok megváltoztatásával a kártalanítás leszállítását kérte. A megyei bíróság a határozatok felülvizsgálattal érintett részét megváltoztatta, és a kártalanítási összegeket leszállította. Ítéletét szakvéleményekre alapította. Indokolása szerint elfogadta a perben kirendelt igazságügyi szakértő összehasonlító adatokon alapuló szakvéleményét, és azt a perbeli ingatlanok értékelésénél eljárt más szakértő által szolgáltatott adatokhoz képest aggálytalannak tartotta. Az ítélet ellen az alperesi beavatkozók adtak be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérték. Vitatták a szakértői értékeléseket, kevesellették a megállapított értékcsökkenést, hivatkoztak a visszamaradó területük megközelítése nehézségeire. Jogszabálysértésként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  12. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
  13. §-át, a Polgári perrendtartásról szóló
  14. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  15. és
  16. §-át, valamint a kisajátításról szóló
  17. évi CXXIII. törvény /a továbbiakban: Kstv./
  18. §-át jelölték meg. A felperes felülvizsgálati fenntartását kérte. ellenkérelmében az ítélet hatályában Az alperes észrevételében határozatai megalapozottságát állította. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy a megyei bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével hozta-e meg a szakértői véleményen alapuló ítéletét. A Kúria megállapítja, hogy a megyei bíróság ítélete, mind a tényállás megállapítása, mind a bizonyítékok értékelése tekintetében megalapozott volt. A megyei bíróság részletesen elemezte az ügy különböző szakaszaiban eljárt szakértők szakvéleményeiben foglaltakat, és a perszakértő módosított szakvéleményét aggálytalannak tekintve azt elfogadta. A megyei bíróság a szakvéleményben meghatározott összegben találta megalapozottnak a kártalanítási igényt, ezért a felperes kereseteinek e tekintetben részben helyt adott. A Pp.
  19. §-ának /1/ bekezdése kimondja, hogy a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet megtámadásának eredménnyel akkor lehet alapja, ha a felülvizsgálni kért ítéletet hozó bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, és iratellenes tényállást állapított meg. Jelen ügyben a megyei bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyesen állapította meg a tényállást, ezért ítélete megalapozott volt. Ezért a Kúria a megyei bíróság ítéletét a Pp.
  20. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesi beavatkozók a Pp.
  21. §-a alapján egyetemlegesen kötelesek megfizetni a felperesnek és az alperesnek egyenként 20.000.- Ft a Pp.
  22. §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költséget. Az illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló
  23. évi XCIII. törvény
  24. és
  25. §-án alapszik. Budapest,
  26. május
  27. dr.Kovács András sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Albert Zoltán sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.