← Magyarország

Kfv.37681/2011/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a természetbeni birtoklási viszonyok nem határozhatók meg, nincs akadálya a térképezési hiba javításának. Kfv.III.37.681/2011/5.szám A Kúria a dr.Kőrössy Mária ügyvéd által képviselt B. Cs. felperesnek a Zala megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a személyesen eljárt A. S.-né beavatkozó - a Zala Megyei Bíróság

  1. április
  2. napján kelt 7.K.20.013/2011/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Zala Megyei Bíróság 7.K.20.013/2011/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy az államnak - külön felhívásra fizessen meg 16.000.- /azaz tizenhatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felperes, mint a 013/14 hrsz-ú földrészlet résztulajdonosa a szomszédos 013/15 hrsz-ú földrészlet határvonalainak kitűzése ellen szakfelügyeleti kifogást nyújtott be, majd ismételt kérelmében a hivatalos alaptérkép és területmértékek ellenőrzését kérte a 013/11, 013/12, 013/13, 013/14 és 013/15 hrsz-ú ingatlanokra nézve. A felperes felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítására irányuló kérelmét az elsőfokú hatóság /a Körzeti Földhivatal/ az 548/
  6. számú határozatával elutasította. A felperes fellebbezése folytán alperes a 813/
  7. számú végzésével az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította, előírva, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú hatóságnak meg kell vizsgálni a forgalomból kivont és a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi ábrázolásokat, azok eltérésének okát a térképtárban fellelhető munkarészek figyelembevételével. A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság elrendelte, hogy térképezési hiba jogcímén - a 012/12 hrsz-ú földrészlet területét 1470 m²-ről 1386 m²-re, - a 013/13 hrsz-ú földrészlet területét 1418 m²-ről 1331 m²-re, - a 013/14 hrsz-ú földrészlet területét 972 m²-ről 1143 m²-re javítsák ki az ingatlan-nyilvántartásban. Határozatának indokolása szerint az érintett ingatlanokat térképezési hiba terhelte, ezért a földrészletek közös térképi határvonalát a forgalomból kivont
  8. évi térképi határvonalak digitalizálásával javította, majd a területmértékeket ismételten kiszámította az elsőfokú hatóság. A felperes a határozat ellen fellebbezést terjesztett elő, melyben kifogásolta, hogy a kérelme a zalaegerszegi 013/14 és a 013/15 hrsz-ú földrészletek területmértéke tisztázására irányult, azonban ezen földrészletek határvonalainak ábrázolását az elsőfokú hatóság változatlanul hagyta, ugyanakkor a 013/12, 013/13 és a 013/14 hrszú ingatlanok területmértékét indokolatlanul, tévesen változtatta meg. Az alperes 1405/
  9. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú hatóság határozatát. Az alperesi határozat indokolása szerint a város külterületéről
  10. évben új földmérési alaptérképet szerkesztettek, majd e térkép felújításával készült az
  11. évben szerkesztett külterületi térkép. A város területéről az 1999-2002es években új, digitális földmérési alaptérképet szerkesztettek. A vizsgált területen az új térkép az
  12. évi analóg ingatlannyilvántartási térkép digitalizálásával készült. A 013/12, 013/13 és a 013/14 hrsz-ú földrészletek digitális átalakítással készült térképi adatbázisban ábrázolt határvonalai azonban eltértek az
  13. évben szerkesztett térképi ábrázolástól, hibás digitalizálás következtében. Mivel a földrészletek mezsgyevonalai a természetben nem azonosíthatók, azok térképi ábrázolásában a korábbi térkép az irányadó. Az elsőfokú földhivatal új eljárása során a 013/12, 013/13 és a 013/14 hrsz-ú földrészletek tárképi ábrázolását helyesen az
  14. évi ún. alulapra szerkesztett határvonalak digitalizálásával javította a hatályos ingatlan-nyilvántartási munkarészeken. A digitális térkép a 013/14 és a 013/15 hrsz-ú földrészlet közötti határvonalat, viszont a forgalomból kivont
  15. évi analóg térképnek megfelelően helyesen ábrázolja, ezért annak megváltoztatására földhivatali hatáskörben nincs mód. A felperes keresetében előadta, hogy olyan helyrajzi számú ingatlanok olyan határvonalai tekintetében rendelkezett a hatóság, melyek felülvizsgálatát nem kérte, míg abban a kérdésben, amire a kérelme vonatkozott nem állapított meg eltérést a hatóság. A Zala Megyei Bíróság a felperes keresetét elutasította, rámutatva arra, hogy felperes kérelme kiterjedt azon ingatlanokra és határvonalaira, melyek tekintetében kijavítást eszközölt a hatóság. Más részt, ha kérelme nem vonatkozott volna felperesnek egyes ingatlanokra, akkor is rendelkezhetett volna e tekintetben a hatóság az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 46/2010./IV.27./ FVM rendelet /a továbbiakban: Fttv.R./
  16. §-ának /1/ bekezdése alapján. Az ítélet kifejtette, hogy a felperesnek tájékoztatást adott a bíróság az eljárás során arról, hogy a Polgári perrendtartásról szóló
  17. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  18. §-ának /1/ bekezdése alapján bizonyítania kellett volna állítását. Ennek ellenére a felperes a szakértői bizonyításra irányuló indítványát visszavonta, így a rendelkezésre álló adatok alapján bírálta el az ügyet a bíróság, és ennek eredményeként az alperes határozatát jogszerűnek találta. A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Továbbra is vitatta, hogy kijavított határvonalak tekintetében kérelmet terjesztett volna elő. Ellenben a felperes által kért határvonal kijavításáról a hatóság nem döntött, pedig ez a 1979-es alaptérképi ábrázolástól eltért. Előadta, hogy a kijavítást a hatóság által megjelölt térképi ábrázolások határvonala tekintetében eszközölni nem lehetett volna, mivel ezzel a természetbeni birtoklási viszonyokat változtatta meg a hatóság, ez pedig az Fttv.R.
  19. §-ának /2/ bekezdésébe ütközött. Ezért nem volt alkalmazható az Fttv.R.
  20. § /3/ bekezdésének b/ pontja sem. Az ítélet
  21. oldal utolsó bekezdéséből, és
  22. oldal első bekezdéséből az a következtetés vonható le, hogy a bíróság megkérdőjelezhetőnek nyilvánította az alperes azon tényállását, amin az alperes határozata alapul, és ezért a bíróság kimondta, hogy ez nem bizonyított tény. Ebben az esetben pedig nem lett volna helye az Fttv.R.
  23. §-ának /4/ bekezdése alkalmazásának, figyelemmel a Pp. 336/A. §-ának /2/ bekezdésére is. Ebből következően tévesen utalt az ítélet arra, hogy a Pp.
  24. §-ának /1/ bekezdése alapján a felperesnek kellett volna bizonyítania. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását annak helyes indokai alapján. Az ellenkérelem utalt arra, hogy a hiba kijavítása nem érintette, és nem változtatta meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat, mert nem volt azonosítható a természetbeni határvonal és a birtoklás. A felperes az ellenkérelemre tett észrevételében előadta, hogy a felperes fényképfelvételekkel bizonyította, hogy a természetbeni birtoklás viszonyok a térképi ábrázolással egyezőek voltak. Egyedül a 013/14 és 013/15 hrsz-ú ingatlanok közös határvonala tért el, mert itt a 013/15-ös hrsz-ú ingatlan új tulajdonosa földmérési tevékenységet végeztetett. Ez adott alapot erre az eljárásra is. A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Kúria az eljárt bírósággal egyezően állapította meg, hogy a felperes mind
  25. március 30.-i, mind a
  26. április 30.-i beadványában kérte 013/12, 013/13, 03/14, 03/15 hrsz-ek vonatkozásában a vizsgálatot, ezért felperes azon állítása, miszerint ő ilyen kérelmet nem terjesztett elő, iratellenes. Az elsőfokú hatóság helyszíni szemlét tartott, melynek eredményeként megállapításra került, hogy az érintett területen terephasználat nincs, az „egybefüggő rét". Ezért a természetbeni birtoklási viszonyok nem határozhatók meg, míg a 013/16 hrsz-ú ingatlan esetében a természetbeni használat és a térkép közötti eltérés nem a határvonalak térképezésének hibájából adódott, hanem a térképi határvonaltól eltérő birtoklásból. Ebből következik, hogy a kijavítással érintett telekhatárok esetében a kijavítás, a birtoklási viszonyokat nem érintette. A felperesnek kellett volna a felülvizsgálati kérelmében megfogalmazott az alperes által megállapított tényeket vitató állítását, bizonyítania a Pp.
  27. §-ának /1/ bekezdése alapján, ahogy ezt az eljárt bíróság is helyesen megállapította. Az eljárt bíróság ítélete
  28. oldal utolsó bekezdéséből és
  29. oldal első bekezdéséből nem vonható le olyan következtetés, hogy a bíróság az alperes által megállapított tényállást megkérdőjelezte volna. Az ítélet megfogalmazása arra utalt, hogy ha az alperes által megállapított tényeket a felperes bizonyítási eljárás keretében nem dönti meg, akkor a konkrét ügy helyes jogi értékelése hogyan alakul. Ahogy arra az ítélet kitért, a felperes szakértői bizonyítási indítványát a tények vitatása körében visszavonta, ezért a rendelkezésre álló adatok alapján az alperes által meghatározott tényállás volt az irányadó. A Pp.336/A. §-ának /2/ bekezdése csak arra az esetre alkalmazható, ha a közigazgatási iratokból nem állapítható meg az a tényállás, melyet a hatóság határozatában rögzített. Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  30. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségekről a Pp.
  31. §-ának /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  32. §-ának /1/ bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003./VIII.22./ IM rendelet
  33. §-ának /3/ bekezdése alapján döntött. A Kúria az illetékről az illetékekről szóló
  34. évi XCIII. törvény
  35. §-ának /1/ bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
  36. §-ának /2/ bekezdése alapján határozott, figyelemmel arra, hogy a felperes 20.000.- Ft felülvizsgálati eljárási illetéket a felülvizsgálati kérelmén már lerótt, ezért csak a fennmaradó 16.000.- Ft megfizetésére kötelezte felperest. Budapest,
  37. május
  38. dr.Kovács Ákos sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Albert Zoltán sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.