← Magyarország

Kfv.37595/2011/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Pp.

  1. § /3/ bekezdése értelmében a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. Az ügy körülményeiről nem merült fel olyan tény vagy körülmény, amelynek bizonyítása a felperest terhelte volna, ezért nem állapítható meg az eljárási szabály megsértése. Kfv.III.37.595/2011/9.szám A Kúria a dr.Mecsei Nóra pártfogó ügyvéd által képviselt F. V. felperesnek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
  2. április
  3. napján kelt 24.K.20.226/2011/
  4. számú jogerős ítélete ellen a felperes által Kfv/
  5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 24.K.20.226/2011/
  6. számú ítéletét hatályában fenntartja. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket, pártfogó ügyvéd teljes díját a Magyar Állam viseli. továbbá a Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felperes a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló LXVI. törvényre /a továbbiakban: Lvtv./ hivatkozva kutatási kérelmet nyújtott be a Körzeti Földhivatalhoz /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/, amelyben saját maga és meg nem nevezett meghatalmazottja részére a földhivatali irattárban kutatás engedélyezését kérte a korábban nagyanyja tulajdonában levő ingatlanok vonatkozásában. Az elsőfokú hatóság a
  7. augusztus
  8. napján kelt 52110/
  9. számú határozatával a felperes kérelmét elutasította, a felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd /az alperessel együtt a továbbiakban: alperes/ a
  10. október
  11. napján kelt 30688/
  12. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes az Lvtv.
  13. § /1/ bekezdésére, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
  14. évi LXIII. törvény /a továbbiakban: Avtv./
  15. § /1/ bekezdésére és
  16. § /1/ bekezdésére, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  17. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
  18. §-ára hivatkozva kifejtette, a felperes által megadott keresési szempontok alapján a kutatás jogszerűen biztosítani nem lehetett. A felperes az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő, kereseti kérelme az alperesi határozat megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére irányult új eljárásra való kötelezés mellett. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy „jogszabálysértő a földhivatal eljárása", „ellentétes a jogszabállyal a kutatási kérelem elutasítása", „együttműködési kötelezettségét nem teljesíti a földhivatal". Állította, az Lvtv. alapján lehet kutatni, a földhivatal határozata ellentmond a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság egy korábbi ítéletének és a Legfelsőbb Bíróság
  19. számú ítéletéből is az következik, hogy lehet kérni kutatási kérelmet. A felperes a per első tárgyalását megelőző két nappal keresetét kiegészítve előadta, hogy a földhivatal tájékoztatási kötelezettségének sem tesz eleget négy éve, nem jelöli meg, hogy milyen formában juthatna a kért adatokhoz. Az alperes határozatát fenntartva a kereset elutasítását kérte. A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, az alperes határozatát a tényállás teljes feltárását követően az irányadó anyagi és eljárási jogszabályban foglaltaknak megfelelően hozta meg, a felperes által kért iratok nem biztosíthatók a felperes részére olyan módon, hogy ne sérülnének az Avtv.-ben foglaltak. A felperes pártfogó ügyvédje útján a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az alperesi határozat megváltoztatását vagy új eljárásra kötelezés mellett az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, vagy az ítélet hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra utasítását. Felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy álláspontja szerint a megyei bíróság ítélete sérti a Polgári perrendtartásról szóló
  20. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  21. § /3/ bekezdését, a
  22. § /1/ bekezdését és a
  23. § /1/ bekezdését, mert a bíróság nem tájékoztatta a bizonyításra szoruló tényekről, nem vizsgálta ki az ügyet, indokolási kötelezettségének nem tett eleget „ellentétes a jogszabállyal a kutatási kérelem elutasítása". Állította, a földhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  24. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
  25. § /2/ bekezdésében előírt együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét sem teljesíti négy és fél éve. Előadta a bíróság helyszíni szemlét nem végzett, erről nem is tájékoztatta, az ítélet ellentétes a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság korábbi ítéletével és a Legfelsőbb Bíróság
  26. számú ítéletével. Előadta a Pp.
  27. §-ának /5/ bekezdése alapján tárgyi költségmentesség illeti meg, a megyei bíróság által az alperes részére megítélt perköltség túlzott. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  28. § /1/ bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt nem alapos. A Kúria megítélése szerint a megyei bíróság a Pp.
  29. § /1/ bekezdésének megfelelően kellő alapossággal rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból az ügyre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetért. A perbeli ügyben a megyei bíróság részéről tényfeltárási mulasztás nem történt, a megyei bíróság elbírálta, a szükséges mértékben és megfelelően értékelte a felperes jogszabálysértésekre való hivatkozásait, a megyei bíróság az ügyben releváns tények és jogszabályi előírások alapján hozta meg döntését, követezésképpen a Pp.
  30. § /1/ bekezdésének sérelme sem állapítható meg. A Pp.
  31. § /3/ bekezdése értelmében a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. A perbeli esetben nem merült fel olyan tény, körülmény, amelynek bizonyítása a felperest terhelte volna, ezért nem állapítható meg eljárási szabály megsértése. A Ket.
  32. § /2/ bekezdésére történt felperesi hivatkozás kapcsán a Kúria megállapította, hogy nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy az eljárt közigazgatási szervek hatáskörük gyakorlásával visszaéltek volna, és nem az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően jártak volna el. A felperes által megadott keresési szempontok alapján - mint azt az alperes és a megyei bíróság is az Lvtv., az Avtv. és az Inytv. rendelkezéseire hivatkozva helytállóan megállapította - a kutatás jogszerűen biztosítani nem lehetett, a további információ hiányában a felperes kérelme nem volt teljesíthető, és ennek az alperes és a megyei bíróság kellő indokát is adta. A Kúria megjegyzi, a felperes különböző elnevezéssel korábban előterjesztett kérelmeire indult különböző eljárásokban a Legfelsőbb Bíróság
  33. számú és 7.számú ítéleteiben is rámutatott felperesi kérelmek e hiányosságára. A felperes ezzel szemben maga sem tudta megjelölni az Lvtv.-nek azt a konkrét rendelkezését, amely lehetővé tenné kérelme teljesítését. A felperes tévesen hivatkozott a pernyertes alperes javára megítélt elsőfokú perköltség összegének eltúlzott voltára is. A perköltség ugyanis megfelel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003./VIII.22./ IM. rendelet
  34. § /1/ bekezdésében,
  35. § /1/ bekezdésében és a Pp.
  36. § /1/ bekezdésében foglaltaknak. Mindezért a Kúria a megyei bíróság ítéletét a Pp.
  37. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a Pp.
  38. § /5/ bekezdése alapján tárgyi költségmentesség illeti meg. Jelen per nem tartozik az e rendelkezésben felsorolt körbe, nem gondnokság alá helyezés hatályában való fenntartása, módosítása, megszüntetése, a választójogból való kizárás, a választójogból való kizárás megszüntetése, valamint a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránt indított per, ugyanakkor ennek a tényleges felperesi fizetési kötelezettség hiányában jelentősége nincs, mert a bíróság a felperes részére személyes költségmentességet engedélyezett, ezért a feljegyzett kereseti illetéket a 6/1986./VI.26./ IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. A pártfogó ügyvéd díját a Pp.
  39. § /2/ bekezdése értelmében teljes egészében az állam viseli. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett, így költsége sem merült fel, ezért e körben a határozathozatalt mellőzte a Kúria. Budapest,
  40. május
  41. dr.Kovács András sk. a tanács elnöke, dr.Albert Zoltán sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.