Pfv.20349/2012/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bírói gyakorlat értelmében (BH 1998.401.) a bizonyítás eredménynek mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértéséről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése, és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. Pfv.VII.20.349/2012/

1. szám A Kúria a dr. Horváth Gábor ügyvéd által képviselt szám alatti lakos felperesnek a dr. Szalay Gábor ügyvéd által képviselt szám székhelyű I.r., a dr. Klausz Tímea jogtanácsos által képviselt szám székhelyű II.r. alperes ellen hibás teljesítésből eredő igény érvényesítése iránt a Baranya Megyei Bíróságon 15.P.20.777/
2. szám alatt folyt, és a Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.166/2011/
3. számú ítéletével befejezett perében a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.r. alperesnek és a II.r. alperesnek egyaránt 100.000 - 100.000 (Egyszázezer-Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az adóhatóság felhívására 722.600 (Hétszázhuszonkettőezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperes
4. január 31-én megrendelt az I.r. alperestől egy ... típusú 174 LE teljesítményű új személygépkocsit 10.720.000 forint bruttó vételárért. A
5. május 30-án elfogadott szerződési ajánlat szerint a felperes lízingbe vevő, a II.r. alperes lízingbe adó és az I.r. alperes szállító adásvételi és lízingszerződést kötöttek, amelynek tárgya a felperes által megrendelt gépjármű volt. A szállító a szerződés aláírásával eladta, a lízingbe adó megvette a perbeli gépjárművet abból a célból, hogy azt a lízingbe vevőnek lízingbe adja. A lízingszerződés szerint a felperes 2.144.000 forint önrész befizetését követően 100 részlet megfizetésére vállalt kötelezettséget, amelyekből 99 részlet 86.793 forint, egy részlet pedig 3.000.000 forint volt. A gépjárműre az I.r. alperes kétéves teljes körű és további egy éves korlátozott összeghatárig terjedő jótállást vállalt. A felperes a gépjárművet
6. április 26-án vette át.
7. május 08-án az I.r. alperes a gépkocsi futóművét állította be, és a bal első fényszórót cserélte.
8. november 09-én ismételt fényszórócserére került sor.
9. január 16-án a kormányszervó meghibásodása miatt a gépjármű kormányszervóját a ... Kft. kicserélte.
10. február 05-én a ... szervizben hűtőcellát cseréltek.
11. március 19-én a felperes az I.r. alperes telephelyére szállította a gépjárművet a kormányszervó ismételt meghibásodása miatt, egyidejűleg átadta az alperes részére a
12. március 17-i keltezésű hibalistát, amelyen rögzítette, hogy a gépjármű bal hátsó külső lámpabúrája beázik, jobb hátsó belső lámpabúrája beázik, üzemanyagtöltő nyílásának elektromos zára eltörött, a kormányszervó nem megfelelően működik, a motor jobb oldalából erős zajok szűrődnek ki, a meleg motor 1500 fordulatszám tartománytól rendkívül zajos, a motor kormol. Az I.r. alperes a felperes részére
13. március 19-én csereautót biztosított. A felperes a
14. április 09-én írt levelében amelyet az I.r. alperes
15. április 10-én vett át - az I.r. alperestől nem javítást, hanem 8 napon belül a gépjármű cseréjét kérte. A csereautót a felperes
16. április 11-én adta le, a gépkocsit azonban nem vette át. Az I.r. alperes jogi képviselő útján válaszolt a felperes csere iránti kérelmére
17. április 28án, amelyben tájékoztatta a felperest arról, hogy a
18. március 17-i keltezésű hibalistával beadott gépjármű hibái közül a lámpabeázást és a törött elektromos zárat javították, a további a hiba listában szereplő hibák vélt hibák, a gépjármű elvárhatóan működik, rendeltetésszerű használtra alkalmas.
19. április 16-án az I.r. alperes környezetvédelmi mérést, füst- és zajmérést, április 22-én pedig futóműmérést végzett. A futómű geometriai adatai megfeleltek a gyári adatoknak, a kormányszervó működése elfogadható volt, a gépkocsi azonban a magas füst kibocsátás miatt nem felelt meg az előírásoknak. A felperes jogi képviselője útján
20. április 25-én kelt levelében bejelentette, hogy a perbeli gépjármű adásvételi szerződésétől eláll. Az erre vonatkozó levelét az I.r. alperes
21. április 28-án vette át. A felperes az I.r. alperes többszöri felhívására
22. augusztus 25-én hozta el a gépjárművet. Az I.r. alperes telephelyén az I.r. alperes megrendelésére
23. május 20án Jakab Gábor szakértő megvizsgálta a gépkocsit, és megállapította, hogy a
24. március 17-i hibalistát figyelembe véve a gépkocsi hibátlan, az alkatrész meghibásodások kijavításra kerültek, a listában megjelölt további hibák kapcsán pedig rögzítette, hogy a kormányszervó komplett cseréje megtörtént, a motorból rendellenes zaj nem hallható, füstkibocsátása a mérési jegyzőkönyv alapján megfelelő. A gépkocsi elszállítását követően a felperes megrendelésére W. J. szakértő
25. szeptember 9-én vizsgálta meg a gépkocsit. Megállapította, hogy a gépjármű futóműve megfelelő, kormányműve közúti közlekedésre alkalmas, viszont a kormánymű hidraulikus hibája miatt nem működik rendeltetésszerűen, és az autó erősen füstöl. Az általa mért füstkibocsátási értékek nem feleltek meg az előírásoknak. A gépjárművet a vizsgálatot követően a felperes használta. A felperes elállását követően bekövetkezett hibák a gépkocsiban a három év garanciális időben kijavításra kerültek. A felperes módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az I.r. alperes hibás teljesítése miatt a II.r. alperes által engedményezett elállási jognál fogva az I.r. és II.r. alperes között létrejött adásvételi szerződéstől jogszerűen állt el. Erre tekintettel annak megállapítását is kérte, hogy közte és a II.r. alperes között létrejött lízingszerződéstől a lízingszerződés hibás teljesítése miatt elállt, ennek hiányában pedig annak megállapítását kérte, hogy a felperes és a II.r. alperes között létrejött lízingszerződés
26. április
27. napjával megszűnt. Kérte, hogy a II.r. alperes engedményezése folytán kötelezze a bíróság az I.r. alperest az eredeti állapot helyreállítása címén a gépjármű teljes bruttó vételárából 10.703.155 forint részére történő megfizetésére, továbbá 8.559.155 forint után
28. január 01-től a középidőtől 2.144.000 forint után pedig
29. április 27től a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat megfizetésére. Kérte továbbá kötelezni az I.r. alperest hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése címén 1.323.508 forint és kamatai megfizetésére. Vállalta, hogy az I.r. és a II.r. alperesek részére a neki járó összeg megfizetésének egyidejű teljesítése mellett a perbeli gépjárművet kiadja azzal, hogy az egyidejű teljesítés esetén a teljesítéssel az alperesnek kell elöl járni. Másodlagosan az elsődleges kereseti kérelmében kifejtett jogcímek alapján a II.r. alperest kérte eredeti állapot helyreállítása címén 10.703.155 forint, valamint járulékai megfizetésére kötelezni, míg harmadlagosan az elsődleges kereseti kérelmében írt jogcímekre figyelemmel egyetemlegesen kérte kötelezni az alpereseket 10.703.155 forint és járulékai megfizetésére. Az I.r. és a II.r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bizonyítékok mérlegelése eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a motor füstölése kivételével a teljesítéskor meglévő hibákat az elállás időpontjáig az I.r. alperes kellő időben kijavította. A jogerős ítélet értelmében az, hogy a perbeli szakértői vizsgálat időpontjára
30. novemberére a kormányszervó ismételten meghibásodott, és annak ismételt cseréjére került sor, nem bizonyítja, hogy a teljesítéskor fennálló hiba kijavítása ne történt volna meg. A bíróság a füstöléssel kapcsolatban megállapította, hogy a gépjármű erős füstölése
31. április 25-én is fennállt, ami azonban álláspontja szerint nem olyan súlyú hiba, amely a felperesi elállás jogszerűségét megalapozná, figyelemmel arra is, hogy a felperes a személygépkocsival azóta is folyamatosan közlekedik. A bíróság megállapította, hogy az I.r. alperes eleget tett a kijavítási kötelezettségének - kivéve a motor füstölésével kapcsolatos hibát -, míg ezen túlmenően az elállást megelőzően más hiba, a kormányszervó hibája nem állt fenn, ezért a felperes szavatossági jogként az elállást nem jogszerűen gyakorolta. Miután a bíróság az elállás jogszerűségének megállapítása és az eredeti állapot helyreállítása iránti kereseti kérelmet elutasította, a felperes kártérítés iránti igényeit is alaptalannak ítélte. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereseti kérelmének helyt adó ítélet meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
32. §-át. Kérte, hogy a Kúria az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében foglaltakat a felülvizsgálati kérelem részének tekintse, és bizonyítékokat csatolt érvelésének alátámasztására. Több BH-ban közzétett eseti döntésre is hivatkozott. Kifogásolta annak megállapítását, hogy az I.r. alperes a teljesítéskor meglévő hibákat az elállás időpontjáig kijavította. Előadta, hogy a jogerős ítélet értelmében sem került sor a gépjármű füstölésének kijavítására. Szerinte vitathatatlan, hogy az elállás pillanatában az autó oly mértékben füstölt, hogy indokolt lett volna a forgalomból történő kivonása, és ez olyan súlyú hibának minősül, amely miatt az autó a közúti forgalomban sem vehetett volna részt, így az nem tekinthető olyan bagatell hibának, amely a rendeltetésszerű használatot ne korlátozná, hiszen azt eleve kizárja. Érvelése értelmében minderre tekintettel az elállás mivel a hiba javítására több alkalommal felhívta az I.r. alperest, és a javításra elegendő időt is biztosított - az egyéb hibákra is figyelemmel jogszerű és indokolt volt. Arra is hivatkozott, hogy a gépjármű kormányzásával kapcsolatos hibát érintően a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat tévesen mérlegelte. Felsorolta azokat a bizonyítékokat, amelyek szerinte azt igazolják, hogy az elállása időpontjáig a hibák kijavítására nem került sor. A bíróság által kirendelt dr. L. Z. és az általa felkért W. J. szakértők nyilatkozataira utalt. Sérelmezte, hogy a bíróság a ... Kft. képviselőjének P. B.-nak a
33. május 11-én kelt írásbeli nyilatkozatát nem értékelte, és a tanú meghallgatására vonatkozó indítványát is elutasította. Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság az általa jelzett hibák időben történt kijavítását az I.r. alperes által becsatolt leporello formátumú lapra kinyomtatott raktárjegynek nevezett dokumentumra alapozta, míg ezzel szemben nem vette figyelembe azt a munkalapot, amelyet az I.r. alperes első ízben csatolt az eljárás során, és amelynek dátumából egyértelműen kiderült, hogy javítást csak az ellátást követően kezdték meg. Az I.r. és a II.r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. a A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Miután a Pp.
34. §