Kfv.39116/2011/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Lőfegyvertároló-hely megváltozása bejelentésének elmulasztása miatt alkalmazandó jogkövetkezmény. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.39.116/2011/5.szám A Kúria a Dr.Sóvágó Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr.Sóvágó Sándor ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Sápi Tibor jogtanácsos által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság (4024 Debrecen, Kossuth u. 20.) alperes elleni fegyvertartási ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2011.március

1. napján kelt 7.K.30.460/2010/
2. számú ítélete ellen a felperes részéről
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 7.K.30.460/2010/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú hatóság, miután a felperesnél lőfegyvertároló-hely ellenőrzést végzett, megismételt eljárás keretében a felperes tulajdonában álló négy sörétes és három golyós lőfegyverre vonatkozó tartási engedélyeket visszavonta, egyben azok rendőrségnél történő beszolgáltatását rendelte el. Határozata indokolásában hangsúlyozta, hogy a felperes a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004.(VIII.31.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R.)
5. § /2/ bekezdés f/ pontjában ütköző módon a lőfegyvertároló-hely megváltoztatását a lakóhely szerinti illetékes rendőrkapitányságnak nem jelentette be, ezzel a lőfegyverekről és lőszerekről szóló
6. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3/A. § /2/ bekezdés e/ pontjában foglaltakat megsértette. A jogsértés következményeként lőfegyvertartási engedélyét vissza kellett vonni. A határozat elleni fellebbezést követően eljárt alperes
7. június 19.napján meghozott 09000-121/31-1/
8. ált. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy az időközben,
9. április
10. napjával bekövetkezett jogszabálymódosulás okán a visszavonás jogalapját az R.
11. § /1/ bekezdés b/ pontja képezi. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperes a
12. július 29-én megtartott ellenőrzés időpontjában a szám alatti alagsori helyiségében tárolta a fegyvereit, amely nem azonos az általa bejelentett szám alatti címmel. A felperes az R.
13. § /1/ bekezdés f/ pontjában meghatározott kötelezettségének
14. augusztus
15. napjáig tehetett volna eleget, ezzel szemben a tárolóhely megváltoztatását
16. augusztus 24-én jelentette be. A megyei bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak, azt ítéletével elutasította. Jogerős ítélete indokolásában hangsúlyozta, hogy a határozat meghozatalához szükséges körben a közigazgatási szervek a tényállást felderítették, az eljárási szabályokat maradéktalanul betartották, a határozatok indokolásából a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak. A felperes azon magatartása, hogy a fegyverellenőrzés során az ellenőrzést végző rendőrökkel kijavíttatta a formanyomtatványon lévő lakcímet és a fegyvertartási helyet, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
17. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 28/A. § szerinti bejelentésnek, a hatósággal történő kapcsolattartásnak nem felel meg. A változásbejelentési kötelezettség elmulasztásának a jogalkotó kiemelt jelentőséget tulajdonít, és szankcionálja azt, az egyéb közigazgatási jogviszonyokhoz képest viszonylag súlyos módon. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve annak hatályon kívül helyezését, eredményeként a kereseti kérelmének történő helyt adást. Állította, hogy
18. augusztus
19. napján a Létavértes, szám alatt megtartott ellenőrzésen a lőfegyvertároló-hely megváltoztatásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének eleget tett azzal, hogy az ellenőrzés dokumentáltságát igazoló, előrenyomtatott jegyzőkönyvben a korábban írt adatok áthúzásával a helyes adatokat rögzítette. A közigazgatási eljárást, illetve az ahhoz vezető okokat részletesen ismertetve nyomatékosította, tudatában volt annak, hogy a tárolóhely megváltoztatást a rendőrkapitányságnak be kell jelentenie. A megyei bíróság egyezően az eljárt közigazgatási szervekkel, elmulasztotta a tényállás pontos megállapítását, nem foglalt abban a kérdésben állást, hogy a változás-bejelentési kötelezettségének mikor volt a kezdő napja, honnan számítódik az R.
20. § /1/ bekezdés f/ pontjában írt 5 munkanapos határidő. Álláspontja szerint a
21. augusztus
22. napján személyes megjelenése alkalmával a hatóság előtt tett nyilatkozata tartalmilag igazolási kérelemnek tekintendő, amelyet eleddig a hatóság nem bírált el. Az ügyféllel történő kapcsolattartást a jogalkotó kiterjesztően és nem a megyei bíróság által elfogadott módon értelmezi, ebből fakadóan arra nem csak a hatóság hivatali helyiségében kerülhet sor. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria előrebocsátja, hogy a Pp.
23. § /2/ bekezdése és
24. § /2/ bekezdése értelmében a Kúriától a jogerős ítélet, vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát lehet jogszabálysértésre hivatkozással kérni. A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fentiekből kitűnően a felülvizsgálati eljárás egy rendkívüli perorvoslat, a felülvizsgálati kérelemben a jogerős ítélet és a bírósági eljárás jogszabálysértő voltára kell és lehet hivatkozni, és a Kúria is csak e körben vizsgálhatja felül a jogerős ítéletet. Az elsőfokú bíróság feladata a jogerős közigazgatási határozat törvényességének ellenőrzése, ebből fakadóan a felülvizsgálati eljárásnak nem tárgya a közigazgatási szerv határozatának, eljárása jogszerűségének vizsgálata. Hangsúlyozandó az is, hogy a Ket. a közigazgatási eljárás rendjét szabályozza, annak bíróság általi megsértésére alappal hivatkozni nem lehet. Megjegyzi a Kúria, hogy az igazolási kérelem elbírálatlanságát érintően a felperes konkrét jogszabálysértésre nem is hivatkozott. Az ügy érdemét érintően a Kúria a következőket emeli ki. A megyei bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetést vont le, azt a Kúria mindenben osztja. Az R.
25. § /1/ bekezdés f/ pontja értemében a lőfegyvert tartó személy köteles az engedély kiadására irányuló kérelemben szereplő adatok és a lőfegyvertároló-hely megváltoztatását 5 munkanapon belül a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni. A felperes a fegyver tárolóhelyeként korábban
26. szám alatti lakóhelyét jelentette be. A feltártak tanúsága szerint a fegyvereket azonban nem itt, hanem a szám alatti ingatlanban tárolta az ellenőrzés
27. július 29-ei időpontjában. A közigazgatási eljárás során arra nem merült fel adat, hogy a tárolóhely megváltozását a felperes félre nem érthető módon bejelentette volna, a
28. augusztus
29. napján megtartott ellenőrzés során a felvett jegyzőkönyvben szereplő lakó- és tárolóhely címének áthúzása, átjavítása ilyennek nem tekinthető. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a július 29-ei ellenőrzés időpontjában változás bejelentő nyilatkozatot nem tett, illetve azért kerülhetett a szám alatti helyen az ellenőrzésre sor, mert a felperes ezen a napon még ezt jelölte meg a fegyverei tárolóhelyeként. A felperes ezzel kapcsolatos előadása az eljárás során valóban változott (
30. augusztus 24-ei meghallgatási jegyzőkönyv), azonban azt hitelt érdemlően igazolni nem tudta, hogy az R.
31. § /1/ bekezdés f/ pontjában írt kötelezettségének a jogszabály által támasztott határidőben eleget tett volna, ezért engedélyét az R.
32. § /1/ bekezdés b/ pontjára alapozottan vissza kellett vonni. A megyei bíróság a feltártakból, figyelemmel a megállapított tényekre, a rendelkezésre álló bizonyítékokra, helytálló jogi következtetést vont le. Jogszerűen állapította meg azt is, hogy az eljárt hatóságok a tényállás felderítése mellett az eljárási szabályokat betartva hozták meg döntésüket. A felülvizsgálati kérelemmel érintett körben a jogerős ítélet jogszabálysértőnek nem bizonyult, ezért a Kúria azt a Pp.
33. § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, ezért a Kúria arról nem határozott. Kötelezte azonban a pervesztes felperest a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére az illetékekről szóló
34. évi XCIII. törvény
35. § /3/ bekezdésére,
36. § /1/ bekezdésére és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
37. § /2/ bekezdésére alapozottan. ,
38. június
39. Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, bíró, Dr.Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok Dr.Sperka Kálmán sk. előadó