Pfv.20119/2012/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Orvosi dokumentumok hiányában az annak megismeréséhez fűződő személyiségi jog megsértése sem állapítható meg. Pfv.III.20.119/2012/5.szám A Kúria a dr.Kovács Pál pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Kiss Miklós ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál 6.P.20.551/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.331/2011/
2. számú részítéletével elbírált perében a felperes részéről
3. és Pfv.
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő részítéletet: A Kúria a jogerős részítélet felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartja. A felperes a felülvizsgálati eljárásban pervesztes lett. A felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Indokolás A felperes bal szemébe
5. április 17-én fémszilánk csapódott, a kezelését aznap a Kórház és Rendelőintézet kezdte meg, majd másnap reggel átszállították az alperes szemészeti klinikájára, ahol délután 14 órakor, majd április 20-án is műtétet végeztek, a műtét eredményeként a bal szemét eltávolították. A felperes 1998-ban az alperessel szemben, majd 2003-ban az egri kórházzal szemben kártérítési pert indított és a bal szemének kezelésével összefüggésben, amelyekben az általa állított kárai megtérítését kérte; jogerős ítélet mindkét perben a keresetét elutasította. 1998-ban a felperes az egészségügyi kezelésével kapcsolatos egészségügyi dokumentációk kiadását kérte az alperestől, majd az általa megindított kártérítési perben az orvosi iratok becsatolására kérte az alperes kötelezését. A felperes ezt követően többször kérte írásban közvetlenül az alperestől, illetve a folyamatban lévő perben, az általa pontosan megjelölt orvosi iratok kiadását, így az április 18-i műtétet megelőzően készült UH vizsgálat eredményét rögzítő iratot, a szövetminta vétel iratát, a tenyésztésre vonatkozó elrendelést és annak eredményét tartalmazó iratot, a sérült szem gyulladásának diagnosztizálását tartalmazó iratot, illetve bármely olyan dokumentumot, amely tartalmazta, hogy a szembe került idegentest megbetegedése volt. Az alperes ezeket az orvosi iratokat nem adta ki a felperesnek és azokat a folyamatban volt perben sem csatolta be. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a Debreceni Városi Bíróság előtt 7.P.26.020/
6. számú perben a kért orvosi dokumentáció az iratanyaghoz nem lett csatolva, a per iratai között nem szerepelt, kérte annak megállapítását, hogy a felperes hiányzó orvosi dokumentációját az alperes az ő többszöri kérésére sem adta ki, ennek alapján határozza meg az alperes ellen megindított kártérítési perben a károkozás tényét, állapítsa meg a fenti tények alapján az alperes által okozott személyhez fűződő jogsértést. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság részítéletével megállapította, hogy „az alperesi egészségügyi szolgáltató megsértette a felperes egészségügyi dokumentáció megismeréséhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a felperes szeméről az
7. április 18-án 8 óra és 14 óra között készült UH vizsgálat eredményének, valamint az
8. április 18-án 14 óra előtt elrendelt szövetminta tenyésztés eredményének a megismerésétől megfosztotta". Ezt meghaladóan a személyhez fűződő jog megsértése iránti keresetét, a károkozás tényének megállapítása, „valamint az egészségügyi dokumentáció peres iratokhoz való csatolásának elmaradásának, peres iratoknál való fellelhetőségük hiányának a megállapítása iránti keresetét pedig teljes egészében" elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy az egészségügyi szolgáltató dokumentációs kötelezettsége a felperesen
9. évben elvégzett műtét időpontjában hatályban lévő
10. évi II. törvény, és az
11. évi LXIII. törvény alapján fennállt, illetőleg a felperesnek, mint az egészségügyi szolgáltatásban résztvevő betegnek a dokumentáció megismeréséhez fűződő joga - mivel az erre vonatkozó kérelmeit az
12. évi CLIV. törvény (Eütv.) hatályba lépését követően terjesztette elő - e törvény rendelkezései alapján volt elbírálható. Megállapította, hogy a felperes keresetében megjelölt UH vizsgálat, a szövetminta tenyésztés elrendelésére és annak eredményére vonatkozó dokumentációs kötelezettség a szakmai protokoll szerint is terhelte az alperest az Eütv. hatályba lépése előtt is. Az UH vizsgálat eredményét rögzítő dokumentum tekintetében megállapítható volt, hogy ilyen vizsgálat készült a felperes bal szeméről a műtétet megelőzően, amit az alperesnek dokumentálni kellett és ez az irat a Debreceni Városi Bíróságnál folyamatban volt per irataiban nem lelhető fel, az alperes részéről ez nem került becsatolásra, holott a felperes közvetlenül, de a bíróság is többször kérte ennek a kiadását. Megállapította azt is, hogy az április 18-i műtét előtt a felperes sérült bal szemének szaruhártyájáról mintavétel és ennek a tenyésztésének az elrendelése megtörtént, azonban az eredményének a megismerésétől az alperes a felperest megfosztotta. A felperes által hivatkozott, az április 18-i műtétet megelőző időben keletkezett dokumentum - amely tartalmazza a gyulladás diagnosztizálását - tekintetében azonban az volt az álláspontja, hogy annak a felperes egészségügyi ellátásával összefüggésben nem kellett keletkeznie, mert a sérült szem gyulladása az egészségügyi ellátás egyéb adataiból levont orvosi következtetés, és így jelent meg a folyamatban volt kártérítési per különböző bizonyítékaiban (tanúvallomások, szakértői vélemények). Ezért ennek, mint orvosi dokumentumnak a megismeréséhez fűződő személyiségi jog megsértése megállapítására irányuló keresete alaptalan, ezért azt elutasította. Ez volt az álláspontja a felperes által állított, az április 18-án, a 14 óra előtti bármely időpontban keltezett dokumentumról is, amely a felperes hivatkozása szerint tartalmazza a szembe került idegentest megbetegedését. Ez is az egészségügyi ellátás egyéb adataiból és dokumentumaiból levont orvosi következtetés, vélemény volt és így került megfogalmazásra és rögzítésre a kártérítési per egyes bizonyítékaiban. A felperes kérte annak a megállapítását is, hogy a Debreceni Városi Bíróság előtt folyamatban volt per irataihoz nem lett becsatolva az orvosi dokumentáció. A jogerős ítélet indokolása szerint ez a megállapítás olyan ténykérdésre irányul, mely bár tartalmilag igaz, a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvását nem szolgálja. A felperes kérte annak a megállapítását is, hogy „a bíróság határozza meg az alperesnek az előzményi peres eljárásokban eszközölt károkozásának a tényét". Erről azt fejtette ki, hogy a megállapítási kereset mindkét feltétele hiányzik, mert a felperesnek lehetősége volt marasztalási kereset előterjesztésére is, de a jogvédelmi érdek sem állapítható meg. A felperesnek az orvosi szakmai hibákra alapított kártérítési kereseteit jogerős ítélettel bírálták el a bíróságok, és ezekben a perekben lehetett megítélni, hogy a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok - az okiratok, köztük a felperes keresetével érintett egészségügyi dokumentumok - milyen bizonyító erővel bírnak. A személyiségi jogi per az eredményétől függetlenül nem szolgálhat alapul a más ügyekben született jogerős ítéletek felülbírálatára, az azokban született jogerős ítélettel elbírált anyagi jogi jogviszony eltérő jogi megítélésére. „A felperes ezért az adott és általa hivatkozott perekben elszenvedett pervesztességére, valamint az azzal okozati összefüggésben álló vagyoni és nem vagyoni káraira alapítottan igényt az alperessel szemben nem támaszthat". A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletének a fellebbezett részét helybenhagyta annak helyes indokai alapján. A jogerős részítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és abban annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a kereset elutasításával kapcsolatos tényállás hiányos, a bíróság következtetése megalapozatlan, „hamis". A gyulladás és a szembe került idegentest megbetegedés diagnosztizálásával összefüggésben a bíróság következtetése és a tanúk nyilatkozatai között ellentmondás van, amit nem oldott fel, ezért megalapozatlan tényt tartalmaz az ítélet indokolása, miszerint ilyen dokumentum nincs. A bíróság nem tárta fel, hogy mely tényekből jutott ilyen következtetésre. A bíróságnak a valós tényeket kell megállapítani, ám ezek elmaradtak, miként az ellentmondások feloldása is, a szakkérdés megállapításához pedig szakértőt kellett volna igénybe venni. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Pp.
13. §-ának