Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.008/2012/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Ihász Lajos ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű, III.rendű felperes neve (III. rendű felperes címe) III. rendű, IV.rendű felperes neve (IV. rendű felperes címe) IV. rendű, V.rendű felperes neve (V. rendű felperes címe) V. rendű és VI.rendű felperes neve (VI. rendű felperes címe) VI. rendű felpereseknek a Bősze-Magyar Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző: dr. Bősze Ferenc ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen társadalmi szervezet határozatainak megsemmisítése iránt a Zala Megyei Bíróságon indított perében a
- október
- napján kelt 7.P.21.101/2011/
- számú ítélet ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott és
- sorszám alatt pontosított fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek együttesen 20.000 (húszezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított - a fellebbezés elbírálása szempontjából jelentős - tényállás szerint az alperes
- április
- napján tartott közgyűlésén az intéző bizottság visszahívásáról, majd új intéző bizottság, ellenőrző bizottság és fegyelmi bizottság megválasztásáról döntött. Az intéző bizottság (és ezáltal a vadásztársaság) elnökének Sz. Zs.-ot választotta meg a közgyűlés. A jelen per I. rendű felperesének keresete alapján a Megyei Bíróság a
- június
- napán kelt és a Győri Ítélőtábla Pf.III.20.392/2010/
- számú határozata folytán
- január
- napján jogerőre emelkedett
- számú ítéletével az alperes
- április
- napján megtartott közgyűlésén meghozott határozatokat - az intéző bizottság visszahívásáról rendelkező határozat kivételével - megsemmisítette. A perben a Megyei Bíróság a
- május
- napján kelt és
- június
- napján jogerőre emelkedett végzésével a határozatok végrehajtását felfüggesztette. Sz. Zs., az intéző bizottság
- április
- napján megválasztott új elnöke a
- július
- napján kelt meghívóval az alperes közgyűlését
- július
- napjára összehívta. A közgyűlésen intéző bizottságot, ellenőrző és fegyelmi bizottságot választottak, valamint a közgyűlés döntött az I-IV. rendű felperesek tagságának törléséről. Az alperes intéző bizottsága
- május 31-ei keltezéssel az V. és VI. rendű felperesekhez levelet juttatott el, amelyben tájékoztatta őket arról, hogy
- május
- napján tagsági viszonyukat megszüntették. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes
- július
- napján tartott közgyűlésén meghozott valamennyi határozatot, valamint az alperes intéző bizottságának
- május
- napján hozott, az V. és VI. rendű felperesek tagsági viszonyát megszüntető, illetve az V. és VI. rendű felpereseket a tagnyilvántartásból törlő határozatait megsemmisítette. Határozatának indokolása szerint Sz. Zs.-ot az alperes elnökévé - az intéző bizottság megválasztása során - a
- április
- napján megtartott közgyűlés választotta meg. Az intéző bizottság megválasztásáról szóló határozat végrehajtását azonban a Megyei Bíróság felfüggesztette, így Sz. Zs. az alperes elnökeként
- július
- napján a közgyűlés összehívásáról nem rendelkezhetett volna, illetve az alperes intéző bizottsága jogszerűen nem hozhatott volna határozatot az V. és VI. rendű felperesek tagsági viszonyának megszüntetéséről. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása, és a vadásztársaság intéző bizottságának (illetve elnökének) megválasztásáról rendelkező határozat semmisségének megállapítása iránti kereset elutasítása érdekében az alperes fellebbezett. Fellebbezésében hivatkozott a Megyei Főügyészség
- július
- napján kelt átiratára, amely szerint Sz. Zs. mindaddig képviselőnek tekinthető, amíg a megyei bíróság nyilvántartásából képviseleti joga törlésre nem kerül. Utalt arra is, hogy amennyiben Sz. Zs. nem jogosult a közgyűlés összehívására, akkor az alperesi vadásztársaság működésképtelenné válik, miután jelenleg a közgyűlés összehívására jogosult elnöke nincsen. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetésekkel és érdemi döntésével is egyetértett a másodfokú bíróság. Az elsőfokú bíróság a keresettel támadott közgyűlési határozatok meghozatalának időpontjában hatályos, az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény (Etv.)
- §ának
(1)bekezdése és 6. §-ának
(1)bekezdése alapján helyesen állapította meg, hogy az Etv. 10. §-ának
(1)bekezdése alapján törvénysértésre hivatkozással indított perben annak eldöntésekor, hogy a társadalmi szervezet határozata törvénysértő-e, a törvény rendelkezéseinek megtartása mellett a társadalmi szervezet alapszabályára és más belső szabályzataira is figyelemmel kell lenni. Az alperes ugyanis a saját maga alkotta szabályokhoz, alapszabályának rendelkezéseihez kötve van, az attól eltérő eljárása az Etv. 6. §-ának
(1)bekezdésében deklarált demokratikus önkormányzati működés elvét sérti, ezért törvénysértő. Az alperes alapszabályának 15. §-a
(3)bekezdése, valamint a Megyei Bíróság
- május
- napján kelt és
- június
- napján jogerőre emelkedett végzése alapján ugyancsak helyes az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy Sz. Zs. az alperes elnökeként
- július
- napján a közgyűlés összehívásáról nem rendelkezhetett volna, és az arra nem jogosult személy általi összehívás miatt a
- július
- napján megtartott közgyűlésen meghozott határozatok törvénysértőek. Az alperes fellebbezésében hivatkozott ügyészi átiratban foglaltaknak a jogorvoslati kérelem elbírálása szempontjából jelentősége nem volt. A képviseleti jogosultságnak a bírósági nyilvántartásban való feltüntetése kizárólag az alperes kívülálló harmadik személyekkel szembeni képviseletére vonatkoztatható. A társadalmi szervezet belső jogviszonyaiban - ahogy arra az elsőfokú bíróság is utalt - a belső szabályzatok rendelkezései nem hagyhatók figyelmen kívül. Nem teszi alapossá a fellebbezést az az alperesi hivatkozás sem, hogy az elsőfokú bíróság által elfoglalt jogi álláspont esetén az alperesi vadásztársaság - a közgyűlés összehívására jogosult elnök hiányában - működésképtelenné válik. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
- évi CLXXV. törvény
- §-ának
(3)bekezdése ugyanis hasonlóan az Etv.16.§-ának
(2)bekezdéséhez - lehetővé teszi, hogy az ügyész - ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz forduljon, a bíróság pedig az ügyész keresete alapján a működés törvényességének helyreállítása érdekében a legfőbb szervet összehívhatja {11.§
(3)bekezdésének b) pontja}. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében - a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése és 254. §-ának
(3)bekezdése alapján annak helytálló indokaira utalással helybenhagyta. Az alperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles a felpereseknek ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget fizetni. Ennek összegét a másodfokú bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(3)és
(5)bekezdése valamint 4/A. §-ának
(1)bekezdése alapján állapította meg. Pécs,
- június
- Dr. Lábady Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kutasi Tünde s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: