← Magyarország

Bf.911/2011/5 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.I.911/2011/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. január hó
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: Az emberölés bűntettének kísérlete miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a JászNagykun-Szolnok Megyei Bíróság
  4. évi október hó
  5. napján kihirdetett 6.B.368/2011/
  6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a kényszergyógykezelés végrehajtása helyének megjelölését mellőzi. A másodfokú eljárásban 7.500 (Hétezer-ötszáz) Ft bűnügyi költség merült fel, melyet az állam visel. A vádlott anyja neve helyesen: ... Indokolás: A megyei bíróság ítélete ellen a védő megalapozatlanság és téves minősítés miatt jelentett be fellebbezést elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítéséért, a kényszergyógykezelés tartamának csökkentéséért, illetőleg mellőzéséért. A vádlott a nyilatkozattételre nyitva álló törvényes határidőn belül jogorvoslatot nem jelentett be. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A fellebbviteli főügyészség átiratában az ítélet megváltoztatását indítványozta, mivel álláspontja szerint szükségtelennek látszik a kényszergyógykezelés végrehajtását foganatosító intézmény megjelölése tekintve, hogy ezt a Btk. 74.§

(2)bekezdése egyértelműen tartalmazza. Indokolt ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság 1/2011.(VI.1.)BJE határozatának IV. pontjára figyelemmel annak rögzítése, hogy a kényszergyógykezelés tartamának kezdő napja 2011. január 27-ével, az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének napjától számítandó. Egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok kötelezettségének hiánytalanul eleget tett. maradéktalan betartásával ügyfelderítési A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte, az általa megállapított tényállás megalapozott, így irányadó a másodfokú eljárásban a Be. 351.§
(1)bekezdése értelmében. A megállapított tényállásra figyelemmel helyesen járt el az elsőfokú bíróság amikor a vádlottat felmentette a Btk. 166.§
(1)bekezdésébe ütköző emberölés bűntette kísérletének vádja alól. Az első fokon eljárt megyei bíróság indokolási kötelezettségének is csaknem teljes körűen eleget tett, a tényállást illetően ténybeli indokolása teljes, a jogi indokolás körében azonban ki kellett volna térnie arra, hogy miért nem minősül a vádlott cselekménye közúti veszélyeztetés bűntettének. Amikor a vádlott a 44-es számú főközlekedési út 64-65 km szelvényénél ... külterületén 6783 km/óra sebességgel áttért a menetirány szerinti baloldali forgalmi sávba, öngyilkossági szándékkal azért, hogy a vele szemben közlekedő gépjárművel ütközzön, mindez külső megjelenési formájában egyértelműen magában foglalja annak lehetőségét, miszerint a szembe jövő járműben tartózkodók az ütközés következtében életüket veszthetik. A vádlottnak a közúti közlekedés szabályainak megsértésével előidézett veszélyhelyzet okozásán túlmenően büntethetősége esetén a lehetséges eredmény (a sértett halála) bekövetkezésére is kiterjedne a szándéka, magatartása nemcsak veszélyeztette, hanem a sértett életét sértette is. (BH. 1992. évi 745. sz. jogeset.) Helyesen helyezkedett arra az álláspontra az elsőfokú bíróság, hogy a beszámítási képesség hiányában nincs a korábbiakban megjelölt bűncselekménynek büntethető alanya, ezért a Be. 331.§
(1)és
(2)bekezdése szerinti felmentő ítélet meghozatalának volt helye. Törvényesen került sor a Btk. 74.§
(1),
(2)és
(3)bekezdése értelmében a vádlott kényszergyógykezelésének elrendelésére. A kényszergyógykezelés anyagi jogi szabályai
  1. május hó
  2. napjától bekövetkezett változására tekintettel a korábban határozatlan ideig tartó intézkedést a jogalkotó relatíve határozott tartamúvá alakította át. Ez az elkövetési időponthoz képest kedvezőbb helyzetet teremtett a vádlott cselekményének elbírálása kapcsán, ezért a Btk.
  3. §-ára hivatkozással az elbíráláskor érvényben lévő és a vádlottra nézve kedvezőbb anyagi jogszabályokat alkalmazta kifogástalanul a megyei bíróság. A Btk. 74.§
(2)bekezdése értelmében azonban a végrehajtás helyét az ítélet rendelkező részében nem kell feltüntetni külön, így az ítélőtábla azt mellőzte. Mellőzendő az ítélet
  1. oldala
  2. bekezdéséből a védő írásbeli fellebbezésének tartalmára utalás, hiszen az ítélet kihirdetésekor még nem volt ismert, hogy ki, milyen okból jelent be fellebbezést. Egyetértett az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség átiratában foglalt azon megállapítással, miszerint szükségtelen a kényszergyógykezelés végrehajtását foganatosító intézmény megjelölése a határozat rendelkező részében a Btk. 74.§
(2)bekezdése értelmében. Ugyanakkor az ítélőtábla nem tartja szükségesnek külön feltüntetni a kényszergyógykezelés tartamának kezdő napját, hiszen a megyei bíróság ítéletének rendelkező részében feltüntetésre került az ideiglenes kényszergyógykezelés kezdő időpontja, ez pedig megfelel a Legfelsőbb Bíróság 1/2011. (VI.1.)BJE határozata IV. pontjában leírtaknak. A védelmi fellebbezés irányát illetően rögzíthető, hogy az adott fellebbezés joghatályos volt, felmentésre nemcsak bűncselekmény hiányában, hanem bizonyítottság okából is sor kerülhet. Bizonyítottság hiányában történő felmentés esetén kényszergyógykezelésre nem lehet sort keríteni. A védő felvetése eltérő jogi minősítés megállapítása érdekében sem kifogásolható. A korábbiakban kifejtettekre tekintettel azonban a védelmi fellebbezés eredményre nem vezethetett. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései is helyesek és törvényesek. A részletezettek értelmében azt az ítélőtábla a Be. 371.§
(1)bekezdésben foglaltak szerint helybenhagyta azzal, hogy a kényszergyógykezelés végrehajtása helyének megjelölését mellőzte. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 381.§
(1)bekezdésén és 339.§
(1)bekezdésén alapszik. Szükségessé vált a vádlott édesanyja nevének pontosítása. Debrecen,
  1. január
  2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 6.B.368/2011/
  3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
  4. január
  5. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.