A határozat elvi tartalma: Csak aggálytalanul bizonyított tények képezhetik a tényállás részét. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.436/2011/4.szám A Kúria a Dr. Szőke Ágnes Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Szőke Ágnes Éva ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, és II.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek a dr. Tarcsi Csaba jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Északmagyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Heves Megyei Bíróság
- március
- napján kelt 2.K.30.194/2009/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárva tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Heves Megyei Bíróság 2.K.30.194/2009/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 (azaz ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ az I. rendű felperesnél 2004.-
- évekre személyi jövedelemadó /szja/ adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a
- december
- napján kelt ... számú határozatával az I. rendű felperest
- évre 7.851.850 Ft adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 3.925.925 Ft adóbírság és 2.563.790 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
- május
- napján kelt ... számú határozatával a ... számú elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az elsőfokú hatóság a II. rendű felperesnél 2002.-
- évekre szja adónemben lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a
- december
- napján kelt ... számú határozatával a II. rendű felperes terhére adóbírságot és késedelmi pótlékot szabott ki. adókülönbözetet, A fellebbezés folytán eljárt alperes a
- augusztus
- napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a II. rendű felperest 2004.,
- évekre 24.615.863 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 12.342.931 Ft adóbírság és 5.285.353 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Az alperes mindkét határozatában foglaltak szerint a revízió azt állapította meg, hogy a felperesek bevallott és bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett bevételeik nem nyújtottak fedezetet kiadásaikra, ezért az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával az adó alapját helyesen becsléssel állapította meg, és az adóalapot növelő fedezethiány összegeket a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja tv./ 28.§-ának /1/ bekezdésében foglaltak alapján egyéb adóköteles jövedelemnek minősítette. Az alperes /egyebek mellett/ bizonyítottsága hiányában nem fogadta el, hogy a ....szám alatti ingatlan értékesítése kapcsán a felperesek foglalóhoz, illetve előleghez jutottak volna, továbbá, hogy 2004-ben visszakapták T. J. Gy. magánszemélytől /a továbbiakban: Magánszemély/ a részére 1999-ben nyújtott pénzkölcsönt. Az adóhatározatok felülvizsgálatára irányuló, az I. rendű és II. rendű felperes által kezdeményezett közigazgatási pereket az elsőfokú bíróság egyesítette, majd a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként meghozott jogerős ítéletével az I. rendű és a II. rendű felperesre vonatkozó első- és másodfokú határozatokat hatályon kívül helyezte, az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezve. Az elsőfokú bíróság ítéletében a .... szám alatti ingatlanra, illetve a Magánszemély kölcsönügyletére vonatkozó megállapítások körében kötelezte az adóhatóságot új eljárás lefolytatására, a további keresetrészeket alaptalannak minősítette, így az azokkal érintett határozatrészeket a felperesek az új eljárásban már nem vitathatják. A Magánszeméllyel kapcsolatos kölcsönügyletre vonatkozóan az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az adóhatóság teljes körűen sem a tényállást nem tárta fel, sem a bizonyítást nem folytatta le. A bizonyítás kiegészítése szükséges ahhoz, hogy a kölcsönügylet megvalósultsága (a pénz visszafizetésével együtt) avagy bizonyítatlansága kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a rendelkező rész hatályban történő fenntartása mellett az ítélet indokolási részének a megváltoztatását, és a Magánszeméllyel megkötött kölcsönszerződéssel kapcsolatos keresetrésznek is az elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletrész az Art. 97.§ /4/ bekezdése, 109.§ /3/ bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 164.§ /1/-/2/ bekezdései téves értelmezése és alkalmazása miatt miatt jogsértő. Lényegében fenntartotta a határozataiban foglaltakat azzal, hogy a vonatkozó határozatrésze jogszerű. A felperesek kérték. ellenkérelmükben az ítélet hatályában fenntartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelemnek a benyújtására meghatározott határidőn belül előterjesztett keretei között vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /1/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés/. A felperesek a keresetrészeiket alaptalannak minősítő ítéletrészekkel szemben felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be, az adóhatóság pedig felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek csak a Magánszeméllyel kapcsolatos kölcsönre vonatkozó részét támadta, a ...szám alatti ingatlannal kapcsolatosat nem, így a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett ítéletrészeket a Kúria nem értékelhette. E pertípusban, az úgynevezett vagyonosodási eljárásban meghozott adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A felperesek kötelezettsége volt annak bizonyítása, hogy a keresettel érintetett határozatrészek nem jogszerűek. A Magánszeméllyel kapcsolatos kölcsönügylet körében az elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felpereseknek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást, és az eredményeként meghozott alperesi döntést a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jogsértőnek minősítette, és e körben a határozatok hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján, az elsőfokú ítélettel és az adóhatározatokkal való tételes átvizsgálás során a Kúria nem állapított meg. Az elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálta el. A Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében részletesen megindokolta a döntését, az alperes által sem vitatottan helytállóan állapítva meg, hogy az egyes eljárási fázisokban a bizonyítási teher melyik felet terheli. Mérlegelés kérdése, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján valamely tényt a bíróság aggálytalanul bizonyítottnak minősít-e avagy sem. Az elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban és a perben feltárt bizonyítékok alapján a Magánszeméllyel kapcsolatos kölcsönügyletre vonatkozó hatósági álláspontot teljes körűen és aggálytalanul bizonyítottnak nem értékelte. Az alperes érvelése lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége. A megismételt eljárásban a hatóság - függetlenül a kölcsönügylet mikénti elbírálásától - az elsőfokú bíróság iránymutatása szerint teljes körű bizonyítás alapján hozhatja meg döntését. Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján az elsőfokú bíróság jogerős ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintve a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartotta. Az alperest a Kúria a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a felperes felülvizsgálati perköltségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezés a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-án alapul. Budapest,
- április
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró