Bhar.168/2012/5 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés) állapította meg és ezért 200.000 - 200.000 Ft pénzbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1-1 évi próbaidőre mindkét vádlott esetében felfüggesztette. Kötelezte a vádlottakat a bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen mindkét vádlott és védőjük felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség Bf.3645/2008. számú átiratában helybenhagyását indítványozta. A másodfokú bíróság a vádlottakat az ellenük emelt vád (Btk. 171.§

(1)bekezdése) alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést, melynek indokolásában a vádlottak bűnösségének foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében történő megállapítását és pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A megyei főügyészség az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének eredményével értett egyet és álláspontja szerint a másodfokú bíróság által megállapított tényállás és az abból levont jogi következtetés téves. Kellő gondosságú felülvizsgálat esetén a vádlottaknak észlelni kellett volna a sínpálya rögzítő csavarok törését, hiányát és a baleset elkerülése érdekében az ennek megfelelő munkavégzést végrehajtani a ....D.54 számú szabályzatában előírtaknak megfelelően. A foglalkozási szabályszegés és a bekövetkezett baleset között ok-okozati összefüggés megállapítható. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.80/2012/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint a vádlottak mulasztásban megnyilvánuló foglalkozási szabályszegése kétséget kizáró módon megállapítható. A nyomtávbővülés tényleges okainak a fel nem derítése a foglalkozási szabályszegés, nem pedig az ezen alapuló nem megfelelő intézkedési forma megválasztása. A harmadfokú eljárásban a másodfokú ítélet tényállásának megalapozatlansága, a helytelen ténybeli következtetések az iratok tartalma alapján kiküszöbölhetők. A vádlottak meghatalmazott védője a másodfokú ítélet helybenhagyását kérte. Írásbeli beadványában a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség átiratában foglaltakra részletes észrevételeket tett. Álláspontja szerint azért téves az ügyészség álláspontja, mert a vádlottak a nyomtávbővülés tényleges okát a számukra irányadó munkaköri leírás és szakmai szabály hiányában, továbbá a munkáltató által biztosított lehetőségek között nem állapíthatta meg. A nyomtávbővülés okának feltárásához a síncsavarok kívülről nem látható részeinek állapot-ellenőrzéséhez a ... Zrt. foglalkozási kötelezettséget nem írt elő, a felméréshez szükséges eszközt a ... nem állított rendszerbe, és nem is létezik alkalmas - és utasításban is rögzített - vizsgálati módszer sem. A vádhatóság a harmadfokú eljárásban új körülményre hivatkozott, amit az első fokú ítélet tekintetében fellebbezéssel nem is kifogásolt, ugyanis az elsőfokú bíróság nem azt rótta a vádlottak terhére, hogy a nyomtávbővülés okait nem kutatták fel, hanem azt, hogy bár kellő gondosság mellett láthatóak voltak a kipergett, elnyíródott, korrodált síncsavarok stb., amelyek utaltak a nyomtávbővülés okára, ennek ismeretében mégsem a célravezető intézkedést tették meg. Az irányadó előírás nem az ok feltárását írta elő, hanem azt, hogy a kialakult és méréssel megállapított helyzetben milyen intézkedéseket lehet megtenni. A vádlottak és a további ellenőrzést végző személyek (akikkel szemben vádemelés nem történt) akik önállóan jogosultak voltak az intézkedés mikéntjéről dönteni, azonos intézkedéseket tettek, ami a felülvizsgálat volt. Az ügyészség objektív felelősség alapján kívánja a vádlottak bűnösségének megállapítását. Téves továbbá az ügyészség azon következtetése is, hogy a vádlottak foglalkozási szabályt szegtek, mivel kellő gondossággal látniuk kellett volna a csavarok hiányát, amelyet a védelem álláspontja szerint a vádhatóság a betonaljnak a baleset után láthatóvá vált részéről készített fényképfelvételre alapoz. Végül a védő kiemelte azt is, hogy a bekövetkezett baleset nem a vádlottak ellenőrzési kötelezettségének elmulasztására, hanem a ... alulfinanszírozottságából eredő, szükséges pályaépítések elmaradására vezethető vissza. Az első- és másodfokú bíróság a bűnösség körében eltérő döntést hozott, amely megnyitotta a harmadfokú jogorvoslat igénybe vételének lehetőségét (Be.386.§

(1)bekezdés c) pontja). A Debreceni Ítélőtábla a harmadfokú eljárás keretében a Be. 393.§

(1),

(2)bekezdése alapján tartott nyilvános ülésen a másodfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást a Be. 387.§

(1),

(2)bekezdései alapján felülbírálatának körébe vonta. A nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség jelen lévő képviselője jogorvoslatát átiratában foglaltakkal egyezően változatlan tartalommal fenntartotta, a védő az írásbeli észrevételében írtakat ugyancsak fenntartotta és a másodfokú ítélet helybenhagyását kérte. A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróságok a perrendi szabályok maradéktalan betartásával jártak el a bizonyítási eljárás során. A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nem tisztázta kellő mélységben, ezért a Be. 352.§

(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel a másodfokú eljárásban a bizonyítás továbbfejlesztéséről határozott és ... vonalgondozót tanúként hallgatta ki, továbbá ismételten meghallgatta ... igazságügyi vasútbiztonsági szakértőt. Vallomásaik, a baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyv és a másodfokú bíróság által beszerzett „Ellenőrző és előjegyzési könyv vonalgondozó részére” adatai alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást pontosította, illetve kiegészítette (ítélet 5. oldal 4. bekezdésétől). Az ítélőtábla a másodfokú bíróság által pontosított tényállást megalapozottnak találta és a Be. 388.§

(1)bekezdése alapján a harmadfokú eljárásban irányadónak tekintette. Osztotta a másodfokú bíróságnak a vádlottak büntetőjogi felelősségének hiányára levont az elsőfokú bíróságtól eltérő - jogkövetkeztetését és javarészt egyetértett a színvonalas védői érveléssel. A Btk. 171.§

(1)bekezdése értelmében Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz, vétséget követ el… A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabály akár szándékos, akár gondatlan megszegése. A bűncselekmény megállapítására minden olyan magatartás alkalmas lehet, amely ellentétben áll az elkövető foglalkozásának szabályaival. E magatartás lehet aktív, de elkövethető mulasztással is, amikor az elkövetőnek a foglalkozási szabályok szerint kötelessége lenne a veszélyhelyzet elhárítása, megszüntetése, enyhítése, de mulasztása folytán ennek nem tesz eleget. A bizonyítási eljárás lényeges kérdése az volt, hogy a vádlottaknak mit kellett, milyen állapotot észlelniük munkaköri kötelezettségükből következően, észlelhették-e a rögzítő csavarok hiányát. E körben az ítélőtábla mindenben osztotta a másodfokú bíróság helytálló következtetéseit, melynek eredményeképpen az volt megállapítható, hogy a vádlottak a felülvizsgálatuk során a rögzítő csavarok hiányát nem észlelhették (másodfokú ítélet

1. oldala). A kopogtatásos módszer, amellyel a vonalgondozó sem észlelt elnyíródást, vagy lazulást, a korrózió felderítésére nem alkalmas. Olyan eszközök pedig, amelyek alkalmasak arra, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen a korrodált csavarok nem látható helyen lévő szakadása, nem álltak rendelkezésre. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a belső szabályzat a rendellenesség észlelésekor nem ír elő kötelező választást. Végül nem volt cáfolható a vádlottak azon nyilatkozata sem, hogy a pályafelújításhoz szükséges, megrendelt alkatrészek - a ... alulfinanszírozottságából eredően - hiányosan, jelentős késéssel érkeztek a pályaszakaszra. Így esetlegesen, ha a vádlottak a lehetőségek közül nem a felülvizsgálatot, hanem a munkavégzés intézkedést választják, akkor is kétséges, hogy a baleset - a munkavégzéshez szükséges alkatrészek hiányában - nem következett volna be. Mindezek alapján az ítélőtábla az ügyész jogorvoslatát nem találta alaposnak és a másodfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján a Be. 397.§-a alapján helybenhagyta. Debrecen,
2. május
3. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja. Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 7.Bf.43/2011/
4. számú ítélete a harmadfokú bíróság jelen végzésével
5. május
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
7. május
8. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke