Debreceni Ítélőtábla Bhar.I.202/2012/
- szám A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben,
- május hó
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A könnyű testi sértés vétsége miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság
- évi február hó
- napján kihirdetett 1.Bf.1680/2011/
- számú ítéletét megváltoztatja és a vádlottat megrovásban részesíti. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: Az első fokon eljárt bíróság a vádlottat az ellene testi sértés vétsége (Btk.
- §
(1)bekezdés) miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy elkövette a becsületsértés (Sztv. 138. §
(1)bekezdés) szabálysértését és ezért 25 000 forint pénzbírsággal sújtotta. Rendelkezett a pénzbírság megfizetésének módjáról és meg nem fizetése esetén a jogkövetkezményekről. Az ítélet ellen a magánvádló és jogi képviselője jelentett be fellebbezést a tényállás kiegészítésével a cselekmény jogi minősítésének megváltoztatását, a vádlott bűnösségének megállapítását és vele szemben büntetés kiszabását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérték. A vádlott és védője 3 napon belül felmentés érdekében fellebbeztek. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlott bűnösségét becsületsértés vétségében (Btk. 180. §
(2)bekezdés) megállapította, és 450 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról és kötelezte a magánvádló részére a bűnügyi költség megfizetésére (a magánvádló által lerovott eljárási illetékek). A másodfokú ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be jogorvoslatot felmentés érdekében, a védő másodlagosan enyhítésért is. A magánvádló és jogi képviselője az ítéletet tudomásul vették és helyes indokai alapján helybenhagyását indítványozták. Csupán megjegyzi az ítélőtábla, hogy mind az első és másodfokú bíróságok önálló fellebbezési jogot biztosítottak a magánvádló jogi képviselőjének, ami az ítélőtábla álláspontja szerint nem illeti meg (Be. 512. §
(1), 513. §
(1)bekezdés). A bűnösség körében hozott eltérő döntés a Be. 386. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében biztosítja a harmadfokú jogorvoslat igénybevételének lehetőségét. Az ítélőtábla a védelmi fellebbezések okán a másodfokú bíróság ítéletét az azt megelőző első és másodfokú bírósági eljárást a Be. 387. §
(1)bekezdés alapján felülbírálta a Be. 393. §
(2)bekezdése szerinti nyilvános ülésen. A nyilvános ülésen a vádlott és védője a fellebbezést és annak irányát fenntartották. A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróságok a perrendi szabályok sérelme nélkül folytatták le az eljárást. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított történeti tényállást megalapozottsága okán - irányadónak tekintette. E tényállás a személyi körülmények körében csupán azzal egészítendő ki, hogy a vádlott és a magánvádló között folyamatban lévő bontóper 2012. márciusában jogerősen befejeződött és a vádlott a megállapodás alapján kiskorú gyermeke után 45 000 forint tartásdíjat fizet. Helyesen jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a vádlottnak a sértett szándékos leköpésében megnyilvánuló magatartása nem szabálysértés, hanem a Btk. 180. §
(2)bekezdésében rögzített becsületsértés vétségét valósította meg. E körben jogi indokolása teljes körű, melyet az ítélőtábla is osztott, utalva a BH.
- évi
- számú és az
- évi
- számon közzétett jogesetekre is. A felmentést célzó védelmi fellebbezés a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadta, amely a Be.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel eredményre nem vezethetett. A másodfokú bíróság által alkalmazott joghátrányt az ítélőtábla eltúlzottnak találta és a másodlagosan enyhítésért célzó védelmi fellebbezést alaposnak ítélte. A vádlott és a magánvádló e cselekmény elkövetésének idején még házastársak, kapcsolatuk azonban megromlott, bontóper volt folyamatban.
- márciusában e bontóper jogerősen befejeződött, a felek a szükséges kérdésekben megegyeztek. A harmadfokú bíróság úgy találta, hogy a vádlott cselekménye az elbíráláskor már oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen, a Btk.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel megrovásban részesítette. Az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 52. §
(1)bekezdésén alapszik. Mindezek alapján az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét a jelzett körben a Be.
- §-a alapján megváltoztatta, a egyéb helyes rendelkezéseit a Be.
- §-ra utalással helybenhagyta. Debrecen,
- május
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja Záradék: A Miskolci Törvényszék 1.Bf.1680/2011/
- számú ítélete e harmadfokú határozatban írt változtatással
- május
- napján jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- május
- . Balla Lajos sk. a tanács elnöke