← Magyarország

Pf.20169/2012/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.169/2012/

  1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Fehérvári Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Fehérvári Béla ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos I. rendű, II.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos II. rendű, IV.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos IV. rendű, V.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos V. rendű, VI.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos VI. rendű, VII.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos VII. rendű és VIII.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos VIII. rendű felpereseknek, - dr. Andrási Ádám ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) székhelyű alperes ellen társadalmi szervezet határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
  2. január
  3. napján kelt 2.P.20.103/2011/
  4. sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.,II.,IV.,V.,VI.,VII. és VIII. rendű felperesek részére személyenként 12.700,-(Tizenkettőezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget. A le nem rótt 336.000,-(Háromszázharminchatezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az I., II., IV., V., VI., VII. és VIII. rendű felperesek a alperes nevealperes tagjai. Az alperes társelnöke
  6. december
  7. napján kelt 40/2010., 39/2010., 38/2010., 42/2010., 41/2010., 43/
  8. és 35/
  9. számú határozataival a felperesek tagsági jogviszonyát törléssel megszüntette. A határozat indokolása szerint az alperesnél lefolytatott vizsgálat során
  10. január
  11. napján megállapításra került, hogy a felpereseknek tagdíjhátraléka áll fenn, amelyet az írásbeli felszólítás ellenére nem fizettek meg. -2- A felperesek módosított keresetükben a tagsági jogviszonyukat törléssel megszüntető társelnöki határozatok megsemmisítését kérték. Előadták, a határozatok meghozataláig nem volt olyan alapszabályi rendelkezés, amely lehetővé tette volna a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztására a törlés jogkövetkezményének alkalmazását. A létesítő okirat
  12. augusztus
  13. napján történt módosítása tartalmazta ugyan a törlést, azonban a (helység neve)-i Városi Ügyészség törvényességi felülvizsgálata során megállapította, a közgyűlés összehívására és az ülésen hozott határozatok meghozatalára törvénysértően került sor, amelyet igazol a T.C.1243/2008/20-
  14. számú tájékoztató levele, valamint a T.C.438/2009/2-I-XXI. számú intézkedése. A
  15. augusztus
  16. napjára összehívott közgyűlésen hozott határozatok is törvénysértőek, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 7.G.40.262/2009/
  17. sorszámú jogerős ítéletével megállapított. Az alperes ellenkérelme a keresetek elutasítására irányult. Érvelése szerint már az
  18. december
  19. napján elfogadott alapszabály tartalmazta a tag kötelezettségeként a tagdíj fizetését és erről a
  20. november
  21. napján módosított alapszabály egyértelműen rendelkezik. A felperesek több éven keresztül nem tettek eleget alapszabályban előírt fizetési kötelezettségüknek. Amennyiben a szervezet egyes tagjai a tagdíjfizetési kötelezettségüket teljesítik, míg mások nem, úgy ezzel a nem fizető tag veszélyezteti az egyesület működését, céljainak elérését, ami alapvető aggályt vet fel az egyesület szolgáltatásaiból való egyenlő arányú részesedés vonatkozásában. A
  22. augusztus
  23. napján tartott közgyűlési határozatokat a felperesek, illetve más személyek nem támadták meg bíróság előtt, ezért azt érvényesnek kell tekinteni. A társelnöki határozatok meghozatala időpontjában hatályos alapszabály egyértelműen rendelkezik arról, hogy a nem fizető tag tagsági jogviszonya törléssel szűnik meg. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének helyt adott, a
  24. december
  25. napján kelt sérelmezett társelnöki határozatokat megsemmisítette. Indokolása szerint az alperes
  26. november
  27. napján kelt és jelenleg is hatályos alapszabálya a tagsági jogviszony megszűnésének a következő eseteit tartalmazza: kilépés, kizárás, a tagsági díjfizetés egyéves elmulasztása, elhalálozás, illetve nem magánszemély tag felszámolása, avagy a klub megszűnése. Az alapszabály
  28. augusztus
  29. napján és
  30. augusztus
  31. napján történt módosításai törvénysértőek a (helység neve)-i Városi Ügyészség T.C.438/2009/
  32. sorszámú intézkedése, valamint a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 7.G.40.262/2009/
  33. számú ítéletei alapján. Így a rendelkezésre álló adatokból az volt megállapítható a perben, hogy a törlésről rendelkező határozatok meghozatalának időpontjában, azaz
  34. december
  35. napján az alperes hatályos alapszabálya nem tartalmazta a tagsági jogviszony díjhátralék következtében törléssel megszüntetésének lehetőségét. A társadalmi szervezet csak akkor működhet demokratikusan, ha a tagsági jogviszony megszüntetésére az alapszabályban meghatározott módon és eljárás keretében kerül sor. A sérelmezett határozatok ennek a követelménynek nem felelnek meg, az egyesülési jogról szóló
  36. évi II. törvény alapelvi rendelkezéseibe ütköznek és jogszabálysértőek. -3Pf.III.20.169/2012/
  37. szám Az elsőfokú ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérve annak megváltoztatását és a felperesek keresetének elutasítását. Előadta, a
  38. augusztus
  39. napján elfogadott alapszabály tartalmazza a tagsági jogviszony törléssel történő megszüntetését a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása következményeként. A közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt a társadalmi szervezet tagjai, illetve az ügyészség nem terjesztettek elő keresetet. A nyilvántartást vezető bíróság az alapszabály-módosítást tudomásul vette. Utalt a BDT
  40. évi
  41. szám alatt közzétett jogesetre, amely szerint a társadalmi szervezet tagja köteles teljesíteni a legfelsőbb irányító szerv által hozott bíróság előtt meg nem támadott határozatba foglalt fizetési kötelezettséget. A felperesek mindegyikének külön-külön írásbeli felszólítást küldött, azonban ennek ellenére a fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Az egyesület tagjainak tagdíjfizetési kötelezettségét már az
  42. december
  43. napján elfogadott alapszabály IV. fejezet
  44. pontja tartalmazta és hasonlóan rendelkezett a
  45. november
  46. napján kelt módosítással egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat. A szabályozás egyértelműen a szakosztályok által meghatározott mértékű tagdíjfizetést ír elő, amely tagdíj összege nem lehet 0,-Ft. A
  47. augusztus
  48. napján tartott közgyűlési jegyzőkönyvből megállapíthatóan a közgyűlés elfogadta az alapszabályhoz kapcsolódó „Fizetési és Munkavégzési Szabályzatot”, amelynek 2.
  49. pontja értelmében a tagok havi 1.500,-Ft tagdíjat kötelesek fizetni. Álláspontja szerint az egyesület társelnöke a felperesek vonatkozásában a
  50. augusztus
  51. napján elfogadott hatályos alapszabály rendelkezéseinek megfelelően eljárva hozta meg határozatait. Amennyiben a
  52. november
  53. napján kelt alapszabály tekintendő hatályosnak, úgy a felperesek tagsági viszonya már automatikusan megszűnt a törlő határozatok meghozatala előtt, hiszen mind az
  54. december
  55. napján, mind az utóbb kelt alapszabály
  56. oldala akként rendelkezik, hogy a tagsági díjfizetés egyéves elmulasztása ilyen jogkövetkezménnyel jár. A társadalmi szervezet az előzetes írásbeli felszólítás kötelezettségének eleget tett és a felperesek saját előadásukból megállapíthatóan több éve nem fizetnek. Abban az esetben, ha
  57. november
  58. napján kelt alapszabály tekinthető hatályban lévőnek, úgy ennek jogkövetkezményeként a felperesek tagsági jogviszonya megszűnt és a kereset beterjesztésének időpontjában már nem voltak a társadalmi szervezet tagjai. A felperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Hivatkoztak arra, hogy az ítélőtábla által korábban jogerősen elbírált ügyekben már megállapította, hogy
  59. augusztus
  60. napi közgyűlés által hozott határozatokat megelőzően a tagok jogviszonyának törléssel történő megszüntetését az alapszabály nem ismerte. A jelen eljárásban az alperesi védekezés arra irányult, hogy a felperesek tudtak fizetési kötelezettségükről, ennek azonban szándékosan nem tettek eleget. Ismételten hivatkozott a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 7.G.40.262/2009/
  61. sorszámú jogerős ítéletére, amelyben megállapította, a
  62. augusztus
  63. napján hozott közgyűlési határozatok orvoslására összehívott
  64. augusztus
  65. napján meghozott közgyűlési határozatok is törvénysértőek, és ezzel -4egyidejűleg a
  66. augusztus
  67. napján hozott határozatok is jogsértőek, tehát nincs olyan hatályos és érvényes alapszabály, amely tagdíjat állapítana meg, valamint a tagdíj nem fizetése miatt a törlésről rendelkezik. Ezáltal az alapszabály mellékletét képező alperes által hivatkozott szabályzat sem lehet hatályos. A fellebbezés megalapozatlan. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás során rendelkezésre állt okirati bizonyítékra tekintettel kiegészíti azzal, hogy az alperes felhívásra csatolta a
  68. december
  69. napján kelt, módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát, és
  70. sorszámú ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a támadott határozatok meghozatalakor ez a létesítő okirat volt hatályban. A hivatkozott hatályos alapszabály V. fejezet
  71. pontja rendelkezik arról, hogy a klub tagja a közgyűlés által megállapított összegű tagdíjat és az igénybevett szakosztály által meghatározott díjat köteles megfizetni a folyó év március
  72. napjáig. A VI. fejezet a tagsági jogviszony megszűnése körében szabályozza a törlést, amelyre a
  73. pont értelmében akkor kerülhet sor, ha a tag bármely díj fizetésével 90 napot meghaladó késedelem esetén írásbeli felszólítást követően sem rendezi a tartozást. Az egyesülési jogról szóló
  74. évi II. törvény (Etv.)
  75. §

(1)bekezdése értelmében a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A társadalmi szervezet valamely szerve támadott határozatának felülvizsgálatánál a bíróságnak a szervezet autonómiájára, önkormányzó jellegére, valamint arra kell figyelemmel lennie, hogy a tagok maguk határozzák meg a működés rendjét, ezen belül a tagsági viszony létesítésének, illetve megszűnésének feltételeit. A bíróság akkor semmisítheti meg a szervezet valamely szervének határozatát, ha a határozat törvénysértő vagy belső szabályzatba ütközik. A felperesek által támadott határozatok nem felelnek meg az alperes módosított alapszabályának. A
  1. december
  2. napján hatályos alapszabályi rendelkezés értelmében az alperesnek előzetesen írásban fel kellett volna hívnia a felpereseket a hátralék rendezésére meghatározott idő biztosítása mellett, és ezt követően alkalmazhatta volna a hátrányos jogkövetkezményt. A felperesek ilyen írásbeli felhívást a módosított alapszabályra hivatkozással nem kaptak, egyébként a klub szolgáltatásait különböző időpontoktól kezdődően nem vehették igénybe, és az alapszabályt módosító közgyűlésen meghívó hiányában nem vehettek részt. A VII. és VIII. rendű felpereseket az alperes
  3. év első felében visszamenőleges hatállyal zárta ki a klub tagjai közül, amely határozatokat a bíróság jogerős határozatával megsemmisített a 16.P.20.467/
  4. és 16.P.21.689/
  5. számú peres eljárásban. A korábbi pereket megelőző,
  6. júliusától
  7. márciusáig keltezett tagdíj és egyéb díj fizetési felszólításoknak a jelen ügyben nincs jelentősége. A
  8. december
  9. napján megállapított alapszabály rendelkezései, közöttük a törlés, -5Pf.III.20.169/2012/
  10. szám akkor kerülhet alkalmazásra, ha az alperes ezen létesítő okiratra figyelemmel hívja fel az érintetteket a kötelezettség teljesítésére és az nem vezet eredményre. Az alperes alapszabálya a kizárásról a
  11. augusztus
  12. napján történt módosítás előtt nem rendelkezett és ezt a módosított alapszabályt az ügyészség az
  13. évi V. törvény
  14. §
(1)bekezdése alapján törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva óvással támadta meg, felhívta a közgyűlést a szükséges intézkedések megtételére, bár keresetet nem terjesztett elő. A legfőbb testületi szerv az óvás alapján
  1. augusztus hónapban a létesítő okiratot módosította, az erről hozott határozatot azonban az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével megsemmisítette. Tény, hogy a
  2. augusztus
  3. napján kelt módosított alapszabály bírósági felülvizsgálatát a klub tagjai sem kérték és ezzel rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek elfogadták, azonban a tagdíj mértékére vonatkozó rendelkezést ez a létesítő okirat nem tartalmazott. Téves az a fellebbezési kifogás, amely szerint a
  4. november
  5. napján elfogadott alapszabály-módosítás folytán megállapítható, a felperesek tagsági viszonya megszűnt a díjfizetés egyéb tartalmú elmulasztása miatt. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a társadalmi szervezetben a díjfizetés elmulasztása nem vezethet automatikusan a tagsági jogviszony megszüntetéséhez, ehhez szabályozott eljárás eredményeként hozott határozatra van szükség (BH
  6. évi
  7. jogeset). Az alperes tehát megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a felperesek tagsági jogviszonya már nem áll fenn és nem voltak jogosultak keresetet indítani. Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet korábban az Alkotmány
  8. §
(1)bekezdése, jelenleg az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 3. §
(1)bekezdése tartalmaz. A tag autonóm joga a szervezethez való csatlakozás, amennyiben az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelel és ugyanilyen jogosultsága a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó döntése, amelyet az alperes csak kivételesen a tag által ismert egyértelmű alapszabályi rendelkezések folytán korlátozhat. Az előzőekben kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét indokolásának módosítása mellett a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján perköltség megfizetésére köteles, amelynek összege a felperesek jogi képviseletével kapcsolatosan külön-külön felmerült és az ítélőtábla által a 32/2003. (VIII. 22.) IM számú rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján megállapított munkadíj. Az alperes teljes személyes illetékmentességben részesült az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés d) pontja és
(2)-6bekezdése alapján, így a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
  1. §-a szerint. S z e g e d,
  2. június hó
  3. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.