Debreceni Ítélőtábla Bf.I.105/2012/
- szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- április hó
- és június
- napjain tartott fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő végzést: A jelentős kárt okozó rongálás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
- évi szeptember hó
- napján kihirdetett 7.B.1088/2010/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a rongálás bűntette kísérlete esetében a Btk.
- § megjelölését mellőzi. A másodfokú eljárásban 98.797 (Kilencvennyolcezer-hétszázkilencvenhét) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védő felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügyész a határozatot tudomásul vette. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az ítélet személyi részében megalapozatlan. A nyomozóhatóság kizárólag a
- április
- napján megvalósult rongálás bűntettének kísérlete tárgyában kezdeményezte a vádlott aktuális elmeállapotának szakértői vizsgálat, amely csupán a vagyon elleni bűntett tekintetében nyilvánította őt enyhe fokban korlátozottnak. Az elmeorvos szakértők tárgyalási meghallgatására nem került sor. Nem ismert az, hogy a
- március
- napján megvalósult zaklatás vétségének elkövetésekor a vádlott beszámítási képessége érintett volt-e. Minthogy e két bűncselekmény elkövetésének forrása egyazon családi konfliktus, erre, valamint az elkövetés módjának tartalmi hasonlatosságára (megsemmisítéssel fenyegetés) és az időpontok közelségére tekintettel szakértői vizsgálat, valamint vélemény-kiegészítése iránti intézkedés nem mellőzhető. További hiányosságként jelölte meg a fellebbviteli főügyészség az ítélet történeti tényállásának a rongálással veszélyeztetett - a KFT jogilag elkülönült tulajdonába tartozó ingó vagyontárgyak legalább hozzávetőleges becslésen alapuló értékmeghatározásának elmaradását. A kiemeltekre tekintettel a fellebbviteli főügyészség bizonyítás felvételét indítványozta a másodfokú eljárásban tárgyalás kitűzésével. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.
- §
(1)
(2)bekezdései alapján teljes terjedelmében felülbírálta - a felmentő rendelkezés kivételével - és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének az eljárási szabályok maradéktalan betartásával csaknem hiánytalanul eleget tett. A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte, de a rögzített tényállás kisebb részben hiányos. Egyrészt az ítélet személyi részében, másrészt a vagyon elleni bűncselekmény körében a konkrét elkövetési magatartás leírása pontatlan, ugyanígy az elkövetési időpont, az elkövetési érték meghatározása, illetőleg az elkövetési mód leírása is hiányos. (351. §
(2)bekezdés b) pontja) A részbeni felderítetlenség okából az ítélőtáblának a másodfokú eljárásban bizonyítás felvételét kellett elrendelnie az igazságügyi elmeorvos szakértők, a tűzvizsgálati szakértő személyes meghallgatása érdekében, illetőleg ... tanúkihallgatása végett, mindezért az ítélőtábla a Be. 363. §
(2)bekezdés b) pontja alapján tárgyalást tűzött ki az ügyben. A felvett bizonyítás eredményeképpen az ítélőtábla az alábbiak szerint pontosítja, illetőleg egészíti ki a tényállást: A vádlott már nem rendelkezik SKODA és FIAT típusú személygépkocsikkal. A ... Kft-nél illetőleg a ... Kft-nél sem áll alkalmazásban, így ezektől a vállalkozásoktól jövedelemmel nem rendelkezik. A zaklatás vétsége bűncselekmény elkövetésének idején is a tartósan fennálló családi konfliktusok talaján létrejövő tartós pszichés megterhelés a vádlottnál tudatbeszűkölt állapotot eredményezett, és ez a tudatbeszűkült állapot enyhefokban korlátozta a vádlottat abban, hogy cselekményei társadalomra való veszélyességét felismerje, illetőleg, hogy ennek megfelelő magatartást tanúsítson. A ... hrsz-ú ingatlanra
- december 18-án 11 millió forint jelzálogjog,
- április 27én 5 millió forint jelzálogjog,
- szeptember 9-én 20 millió forint keretbiztosítéki jelzálogjog és
- szeptember 9-én 10 millió forint jelzálogjog került bejegyzésre. (tulajdoni lap
- pontjai nyomozati irat 297-
- oldalakig) Az ítélet
- és
- oldalainál az elkövetési magatartás megjelölésnél az „izzó papír" kifejezés mindenhol mellőzendő, helyette „égő papír" tüntetendő fel. Az elkövetési időpont kb. 11.30-ra teendő (nyomozati irat
- oldal). A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a szándékos tűzokozás kísérletéhez nem fér kétség. Az épületben két helyen lehetett látni a PVC padlón égésnyomot: a villanyrezsó helyiségében és a folyosón. Mindkét helyen láthatóan viszonylag nagyméretű papírt használt az elkövető. Így a papír magától nem aludt volna ki mivel a papír elég nagyméretű volt és a szétlocsolt gázolaj folyamatosan táplálta volna az égést. Az alkalmazott módszer alkalmas tűzokozásra, sőt kimondottan nagy tűzveszélyt jelent az alkalmazása. A 40 liter szétlocsolt gázolaj nem csekély mennyiség és az égés gyors továbbterjedését elősegítette volna, amennyiben a tűzet nem oltották volna el. Az épület, melynek értéke 8,2 millió forint, minden bizonnyal teljesen leégett volna, mivel az úgynevezett könnyűszerkezetes, éghető építőanyagokból készült. Az épület feletti nagyfeszültségű vezeték károsodhatott volna egy kifejlődött tűzeset során. (nyomozati irat 459-
- lapszámig) Az így helyesbített tényállás most már hiányosságoktól mentes, felülbírálatra alkalmas a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján, ennek megfelelően irányadó a másodfokú eljárásban a Be. 352. §
(2)bekezdése szerint. Megalapozott tényállás esetén a felmentésre irányuló fellebbezések a másodfokú eljárásban eredményre nem vezethetnek a bizonyítékok felülértékelésének tilalma folytán a Be. 352. §
(1)és
(3)bekezdéseiből következőleg. A tényállás kapcsán az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, helyes cselekményeinek jogi minősítése is. A BKv.
- sz. állásfoglalásban rögzítettek figyelembevételével azonban a rendelkező részből a Btk.
- § feltüntetése mellőzendő. Kifogástalanul hivatkozott arra a megyei bíróság, hogy a vádlott ugyan a kft. tulajdonosa és ügyvezetője volt, mégis számára a kft. vagyona idegen dolognak minősül. (BH.
- évi
- sz. jogeset) A
- évi IV. törvény (Gt.) 111.§-a,
- §-a,
- §-a és
- §-ából az a következtetés vonható le, hogy a jogi személyiségű társaság esetén az alapító vagyona és a társaság vagyona egymástól elkülönül, az az alapító számára is „idegen dolog", mégpedig teljes egészében. Nem kétséges tehát, hogy a tűzokozással a vádlott a rongálás bűntettének kísérletét megvalósította (Btk. 324.§
(1)bekezdés I. fordulat,
(4)bekezdés a) pont és
- §), az általa alapított ...KFT. sérelmére. A tűzvizsgálati szakértő ítélőtábla előtti meghallgatása azért vált szükségessé, mert az elsőfokú bíróság ítélete tényállásának
- és
- oldalain „izzó papírt" és „égő, izzó papírt" jelölt meg, melyet a vádlott a gázolajjal átitatott PVC-re és szőnyegre dobott. A nyomozás során a szakértő összegezve álláspontját kifejtette: „Az izzó parázsló papír nem képes meggyújtani a gázolajat, mivel a gázolaj gyorsan elhűti a parazsat és így nem képes annyi gyújtási energiát adni, hogy az égés kialakuljon." (nyomozati irat
- oldal, szakvélemény
- pont) ... tanú meghallgatását követően az aggálytalan szakértői előadás alapján is az ítélőtábla egyértelműen igazoltnak látta, hogy a vádlott által meggyújtott papír égett. A tényállás az elkövetési értéket sem tartalmazta a tűz természetének leírása mellett. Ezekkel azért volt indokolt kiegészíteni a tényállást, mert a helyes jogi minősítés csak így vált teljesen megalapozottá. A megyei bíróság a büntetés kiszabása során irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket teljes körűen feltárta, a kiszabott büntetés neme és mértéke törvényes. A Btk.
- §
(2)bekezdése alapján a vádlott büntetése valóban korlátlanul enyhíthető lett volna, de csak a másodfokú eljárásban felvett igazságügyi elmeorvos-szakértői bizonyításra figyelemmel a zaklatás vétsége vonatkozásában is megállapítható enyhe fokú korlátozottság okán. Azonban a cselekmények elkövetési idejére figyelemmel (
- március 27., április 9.) a
- május 1-e előtti, vagyis az elkövetés idejében hatályos Btk. rendelkezéseit kellett alkalmazni, mert az kedvezőbb volt a vádlottra. Az enyhítő szakasz alkalmazásával, a Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d) pontjára tekintettel törvényesen került sor pénzbüntetés kiszabására. Az elsőfokú ítéletből a Btk. 24. §
(2)bekezdésének felhívása mellőzendő, ugyanis az enyhítő szakasz alkalmazásával nem volt akadálya pénzbüntetés kiszabásának a vádlottal szemben. (BH.
- évi
- sz. jogeset) Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései helyesek és törvényesek. A fentiekre tekintettel a Debreceni Ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 381. §
(1)bekezdésén és 338. §
(1)bekezdésén alapszik. Debrecen,
- június
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
- évi szeptember hó
- napján kihirdetett 7.B.1088/2010/
- számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla jelen határozatával jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- június
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke