← Magyarország

Kfv.37728/2011/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az Áe. egyértelműen jogszabályban meghatározott esetben írta elő az eljárás megindításáról az ügyfél értesítését. Ilyen jogszabályi előírás hiányában az értesítés mellőzése nem volt jogsértő. Kfv.III.37.728/2011/4.szám A Kúria a dr.Czakó Károly ügyvéd által képviselt I.-II.r. felpereseknek a dr.Kurucz Mihály ügyvéd által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Pest Megyei Bíróság

  1. június
  2. napján kelt 3.K.26.167/2011/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Pest Megyei Bíróság 3.K.26.167/2011/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 15.000.- /azaz tizenötezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria a felpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A részarány földkiadás során keletkezett külterületi 0273/20 hrszú, 298 ha, 6653 m2 összterületű, osztatlan közös tulajdonú ingatlan vonatkozásában a tulajdonosok önálló ingatlanok kialakítását kérték. A Körzeti Földhivatalhoz /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ az első erre irányuló kérelem
  6. február 13-án érkezett. Az elsőfokú hatóság
  7. október
  8. napján kelt 8158/
  9. számú határozatával meghatározta az osztásirányt és a megosztás kezdőpontját. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd /az alperessel együtt a továbbiakban: alperes/ a
  10. december
  11. napján kelt, 1085-2/
  12. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperesek az alperes határozata ellen keresetet terjesztettek elő, amelyben kérték a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérték. Kereseti kérelmüket arra alapították, hogy az elsőfokú hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  13. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ előírásait megsértve az ügyintézési határidőt túllépte, jogellenesen nem értesítette az eljárás megindításáról, ezért az eljárásban részt sem vehettek. Előadták, az eljárás megindulásakor hatályban volt, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
  14. évi IV. törvény /a továbbiakban: Áe./ a Ket. rendelkezéseivel „érdemben azonos szabályokat tartalmaz. A megyei bíróság a kereset elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy felperesek keresetükben konkrét, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésre nem hivatkoztak. Rögzítette, az eljárás során alkalmazandó Áe.
  15. § /2/ bekezdése szerint a jogszabályban meghatározott esetben kell az ügyfelet értesíteni az eljárás megindításáról, a perbeli ügyre vonatkozóan azonban ilyen jogszabályi előírás nincs. A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005./IV.8./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Kr./
  16. § /4/ bekezdésére hivatkozva kifejtette, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelmek teljesítési sorrendjét olyan tényezők befolyásolják /a települések sorsolással megállapított sorrendje, elsőbbségre jogosult kérelmezők %-os aránya, a helyrajzi számok településen belüli növekvő sorrendje/, amelyek mellett az Áe.
  17. § /1/ bekezdésében meghatározott ügyintézési határidő nem értelmezhető. Az ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték az ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Felülvizsgálati kérelmüket arra alapították, hogy az ítélet sérti az Áe.
  18. § /1/ és /2/ bekezdésében írt törvényi határidőkkel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá az Áe.
  19. § /2/ bekezdésében előírt értesítési kötelezettséget, amely eljárási jogsértések az ügy érdemére is kihatással voltak, mert nem tudtak meggyőződni arról, hogy az elsőfokú hatóság a helyszínen kialakított állapotra is figyelemmel határozta-e meg a megosztás helyét és irányát. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Áe.
  20. § /2/ bekezdése egyértelműen jogszabályban meghatározott esetben írja elő az eljárás megindításáról az ügyfél értesítését, ilyen jogszabályi előírást pedig a felperesek maguk sem tudtak megjelölni, ennél fogva a perbeli esetben az értesítés mellőzése nem volt jogsértő. Az Áe.
  21. §-ában előírt elintézési határidő túllépése pedig nem olyan - az ügy érdemére kiható - jogszabálysértés, amely felülvizsgálat során hatályon kívül helyezést vonna maga után. Tekintettel arra, hogy a felperesek az Áe.
  22. §-ában írt módon a késedelmet a felettes közigazgatási szervnél orvosolhatták volna, de ez iránt nem intézkedtek, ezen okból is megalapozatlan erre való hivatkozásuk. A Kúria megjegyzi, a II.r. felperes az önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmét
  23. február 28-án terjesztette elő, ugyanakkor nincs nyoma annak, hogy az ügy állásról bármikor tájékoztatást kért volna, és a felperesek - mint azt a megyei bíróság helytállóan rögzítette - konkrét, a perbeli közigazgatási határozat érdemét érintő sérelmet előadni nem tudtak. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
  24. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  25. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a Pp.
  26. § /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp.
  27. § /1/ bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felpereseket az alperes felülvizsgálati perköltségének, valamint a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére [az illetékekről szóló
  28. évi XCIII. törvény
  29. § /2/ bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
  30. § /2/ bekezdése]. Budapest,
  31. június
  32. dr.Kovács András sk. a tanács elnöke, dr.Albert Zoltán sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.