Bf.75/2010/4 – Győri Ítélőtábla

(1),

(2)bekezdés), és ezért 1 év - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, mellékbüntetésként 150.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte, rendelkezett a pénzmellékbüntetés esetleges meg nem fizetése esetén annak átváltoztatásáról, illetőleg az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Az ítélet kihirdetését követően az ügyész tudomásul vette az elsőfokú bíróság döntését. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.308/2009/3-I. számú átiratában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, a vádlott büntetőjogi felelősségére levont következtetése és a bűncselekmény minősítése is törvényes, melynek a jogi indokolása szakszerű. A büntetés kiszabási tényezőket álláspontja szerint feltárta a bíróság és a bűncselekményben kifejeződő társadalomra veszélyességet tükröző szankciót alkalmazott. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság döntésének helybenhagyását indítványozta. A nyilvános ülésen a védő a fellebbezését fenntartotta. Rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított cselekmény szándékos bűncselekmény, ezt az eljárás során azonban a vádlott terhére nem lehetett megállapítani, nincs tehát kétséget kizáró módon bizonyítva, hogy a vádlott meg kívánta vesztegetni az adóellenőröket. Álláspontja szerint nem volt tisztában a vádlott azzal, hogy a pénzbírságot később kell kifizetni, nem ismerte a nyelvet és a magyar viszonyokat sem. Mindezek alapján elsődlegesen védencének felmentését indítványozta. Másodlagosan kérte a büntetés enyhítését, arra figyelemmel, hogy a bűncselekmény elkövetése, illetőleg elbírálása között hosszabb idő telt el, továbbá a vádlott Kínában várja első gyermekét és nem is kíván visszatérni Magyarországra. A fellebbviteli főügyészség képviselője az átiratban foglaltakat a nyilvános ülésen változatlan formában fenntartva az elsőfokú bíróság döntésének a helybenhagyását indítványozta. A védelmi fellebbezés részben alapos. Az ítélőtábla a Veszprém Megyei Bíróság ítéletét a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján felülvizsgálta és megállapította azt, hogy az elsőfokú bíróság olyan eljárási szabályt nem sértett, amely a felülvizsgálatot akadályozta volna. A megyei bíróság a bizonyítási eljárás keretében a rendelkezésre álló bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte és ezek alapján megalapozott tényállást állapított meg. Az ítéleti tényállás megállapítása során értékelte a vádlott vallomását, akinek a védekezését cáfolta és a megállapított tényállást támasztotta alá a tanúként kihallgatott két adóellenőrnek, tanú1-nek és tanú2-nek a vallomása, továbbá tanú5 tanú vallomása is, aki a kérdéses napon, telefonon keresztül a vádlott, illetőleg az adóellenőrök közötti tolmácsolást végezte. Az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenysége törvényes, megfelel a jogszabályi előírásoknak így a vádlott felmentésére a védelem indítványa szerint nem kerülhet sor, ugyanis az általa indítványozottak a bizonyítékoknak a felülmérlegelését jelentené, melyre a másodfokú eljárásban nincs törvényes lehetőség. A megalapozott tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, a bűncselekmény minősítése is törvényes, melyhez helyes jogi indokolást is fűzött. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása keretében a bűnösségi körülményeket megfelelően feltárta, részletesen foglalkozott a súlyosító és az enyhítő körülményekkel. Az a megállapítás, miszerint a vádlott javára értékelendő, hogy azóta az országot elhagyta, ebben a megfogalmazásban mellőzendő, hisz egyrészt nehezen értelmezhető, másrészt nem illeszthető a bűnösségi körülmények közé. Osztotta azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a büntetési célok megvalósítása érdekében a vádlottal szemben az 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése miatt a törvényi minimumban határozata meg a szabadságvesztésnek az időtartamát, illetőleg, hogy pénzmellékbüntetést is alkalmazott. Az ítélőtábla véleménye szerint azonban az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás az adott bűncselekmény kategórián belül, a többi hasonló jellegű bűncselekménnyel összevetve nem olyan súlyú, amely indokolná a szabadságvesztés végrehajtásának három évi próbaidőre történő felfüggesztését. Erre, továbbá a másodfokú eljárásban is eltelt időmúlásra tekintettel az ítélőtábla álláspontja szerint a büntetés végrehajtásának két évre történő felfüggesztése elegendő a törvényben meghatározott általános, illetőleg speciális célok megvalósítására. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek. Az ítélőtábla a fentiekben kifejtettek alapján a Veszprém Megyei Bíróság sérelmezett 9.B.803/2009/8. számú ítéletét a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben a Be. 372.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,

1. július
2. napján Dr.Kovács Tamás sk.. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr. Csák Csilla sk. a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet, valamint a Veszprém Megyei Bíróság
3. április
4. napján kelt 9.B.803/2009/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része
6. július
7. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajtható. Győr,
8. július
9. napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül kiadó