← Magyarország

Pf.20262/2011/3 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.V.20.262/2011/3.szám A Győri Ítélőtábla a dr. Gáspár Iván ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a dr. Lászlófi Gabriella ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértéséből eredő igény iránti perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

  1. április 14.napján kelt 31.P.20.559/2010/
  2. számú ítélete ellen a felperesek által
  3. és
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az I. és II.r. felperesek teljes nevének kiírásával, valamint fényképeik közzétételével beazonosítható módon őket bűncselekmény elkövetésével hozta összefüggésbe az alperes kiadásában megjelent, a "A" című napilap
  5. június hó
  6. és a "B" című napilap
  7. július 9-i számában megjelent cikkekben, megsértette a felperesek képmáshoz való, valamint a jó hírnévhez való jogát. Kötelezi az ítélőtábla az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek fejenként 1.000.000,- - 1.000.000,- (Egymillió - Egymillió) forint nem vagyoni kárpótlást. A felperesek által az alperesnek személyenként fizetendő 150.000,- (Egyszázötvenezer) forint elsőfokú perköltség összegét fejenként 138.000,138.000,(Egyszázharmincnyolcezer - Egyszázharmincnyolcezer) forintra leszállítja. A felperesek által az állam javára fizetendő feljegyzett kereseti illeték összegét fejenként 864.000,- - 864.000,- (Nyolcszázhatvannégyezer -Nyolcszázhatvannégyezer) forintra felemeli. Köteles az alperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 72.000,- (Hetvenkettőezer) forint feljegyzett kereseti illetéket. Ezt meghaladóan az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelesek a felperesek 15 napon belül megfizetni az alperesnek fejenként 65.000,- - 65.000,(Hatvanötezer - Hatvanötezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelesek a felperesek megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására fejenként 864.000,- - 864.000,- (Nyolcszázhatvannégyezer - Nyolcszázhatvannégyezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Köteles az alperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 72.000,- (Hetvenkettőezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság a felpereseknek a képmáshoz és a jó hírnévhez való személyiségi jog megsértésének megállapítása, valamint a jó hívnévhez való jog megsértésére alapítottan 20.000.000,- - 20.000.000,- forint nem vagyoni kárpótlás, a képmáshoz való jog megsértésére alapítottan fejenként 5.000.000,- - 5.000.000,- forint nem vagyoni kárpótlás megfizetésére irányuló kereseti kérelmét elutasította, egyúttal kötelezte a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alpereseknek személyenként 150.000,- forint perköltséget, az államnak külön felhívás alapján egymás között egyenlő arányban megosztva 900.000,- forint feljegyzett eljárási illetéket. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes kiadásában megjelenő "A" című napilap
  8. június 29-i számában a címlapon megjelent „..." alcímű cikk mindkét felperes teljes nevének kiírásával arról számolt be, hogy a volt kisebbségi képviselő I.r. felperes és házastársa őrizetbe vételére, majd előzetes letartóztatására azért került sor, mert a bűncselekmény elkövetésével ők gyanúsíthatók. A cikk annak további részeitől megkülönböztetve tartalmazta a sértett nyilatkozatát is, valamint az I.r.felperesről korábban közszereplőként készült fotót. A sérelmezett írás az információ forrásaként "C", a "Helység"1 Városi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Vezetőjét tüntette fel. A cikk folytatásában megjelent mindkét felperes bv-nyilvántartásban szereplő fényképfelvétele azzal a felhívással, hogy a rendőrség várja a megkárosítottak jelentkezését. Ez az újságcikk felkerült az alperes kiadásában megjelenő ....hu, .....hu és ....hu honlapokra úgy, hogy az I.r. felperesről - annak közlése mellett, hogy ő "Helység"2-n ... ismert - egy másik fotót közöltek le. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a
  9. június 29-i újságcikkben megjelölt kisméretű fényképek és a sértettekre vonatkozó felhívás a "D" Magazinban is közzétételre került. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság az 1.Bnf.279/2007/2.számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a felperesek előzetes letartóztatását megszüntette. Ezt követően az ugyancsak az alperes kiadásában megjelenő "B" című napilap
  10. július 9-i számában újabb cikk jelent meg „..." címmel és „A HVDSZ egyenlőre nem zárja ki tagjai közül a roma politikust" alcímmel. Ebben az újságcikkben ugyancsak közzétételre került egy az I.r. felperesről korábban készült fotó azzal a magyarázattal, hogy ő "Helység"3-n ... ismert. Az újságcikk beszámolt arról, hogy a Bács-Kiskun Megyei Bíróság megszüntette a felperesek előzetes letartóztatását, azonban a különösen nagy értékre elkövetett lopás bűntettének alapos gyanúja miatt megindított eljárás továbbra is folyamatban van ellenük. Az írás az I.r.felperest a "Helység"2-n "E" Szövetség elnökeként mutatta be azzal, hogy az előző ciklusban tagja volt a helyi "F" Önkormányzatnak, eljárt a "Helység"2-n és Vidéke Demokratikus Szövetség (HVDSZ) kampányfőnökeként is, illetőleg a HVDSZ nevében reklámszerződést írt alá. A "Helység"1 Városi Bíróság 8.B.502/2007/
  11. számú,
  12. október
  13. napján kelt ítéletében a pontosított minősítés szerinti lopás bűntette és 5 rendbeli magánokirattal visszaélés vétsége vádja alól a felpereseket bizonyíték hiányában felmentette. Ezt követően az alperes a felperesek kérésére
  14. július
  15. napján az interneten is elérhető írásokat az internetről eltávolította. Az elsőfokú bíróság a személyes adatok védelméhez és a képmáshoz való jog kapcsán kifejtette, hogy az 1992.évi LXIII.törvény 2.§. 1./ pontja szerinti személyes adatok vonatkozásában a 2.§.
  16. pont értelmében a nyomozóhatóság minősült adatkezelőnek. A Ptk.80.§.

(1)-
(3)bekezdéseivel összefüggésben rámutatott, hogy a perbeli időszakban hatályos 10/1986.(IX.1.) IM-BM. együttes rendelet 1.§. a./ pontja, 3.§.
(1)bekezdés és
(4)bekezdése alapján a rendőrségi sajtótájékoztató alapján készült újságcikkek nem valósítottak meg jogsértést, amikor a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított nagykorú személyeket teljes nevük kiírásával tették azonosíthatóvá. E körben utalt a BDT 2006.1377. és a BDT 2005.1086. számú eseti döntésben írtakra. A 26/2003.(VII.26.) BM-IM. együttes rendelet 4.§.
(4)bekezdése, 6.§. és 7.§. alapján - különös tekintettel a 6.§. c./ pontjában foglaltakra az 1994.évi XXXIV.törvény (R.tv.) 36.§.
(2)és
(3)bekezdése szerinti felhívás során az alperes részéről jogszerű volt a felperesek fényképének közlése is. "G" és "H" tanúvallomásai alapján a megyei bíróság megállapította, hogy a perbeli újságcikkek forrása az interneten a ....hu internetes oldalon közzétett rendőrségi tájékoztató volt. Rámutatott, hogy "H" tanúvallomása alapján a felperesek személyes előadására is figyelemmel az nem vitatott, hogy a "D" Magazinban a bűncselekménnyel összefüggő információk megjelentek, a jogvita szempontjából pedig annak nem volt jelentősége, hogy a perbeli újságcikkek kapcsán az információkat az újságíró a ....hu internetes oldalról, vagy a "D" Magazinból szerezte meg. Rögzítette, hogy a sérelmezett újságcikkek megjelenésekor az I.r. felperes már nem volt a "F" Önkormányzat tagja, ugyanakkor változatlanul közszereplőnek volt tekintendő, mert saját előadása szerint is fennmaradt politikai aktivitása, a 2010. évi választások kapcsán nagy reményeket táplált, valamint a "Helység"2-i ... Szövetségének elnökévé választották, 2006ban kampány-stáb vezetőjeként járt el, alapítója és a cikkek megjelenésének időpontjában is tagja volt a "Helység"2-n és Vidéke Demokratikus Szövetségnek. Erre figyelemmel megállapította, hogy az I.r. felperesről korábban közszereplői minőségében készült fényképek újraközlése sem volt jogsértő, figyelemmel a Ptk.80.§.
(1)bekezdésében foglaltakra, valamint a BH 2006.282.számú eseti döntésben írtakra. A jó hírnév sérelmével kapcsolatban rámutatott, hogy a sajtószerv nem volt köteles a rendőrség által közzétett információ valóságtartalmát ellenőrizni. "H" tanúvallomása, valamint a felperesek előadása alapján pedig az volt megállapítható, hogy az alperes által megjelentetett cikkek megfeleltek a rendőrség által közzétett információknak. Ezt meghaladóan utalt arra, hogy a felperesek által tételesen is megjelölt cikkrészletek jó hírnevet sértő jellege azért sem állapítható meg, mert azok a valóságnak megfelelően tartalmazták a büntetőeljárás akkori állását és a sértett üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is valósághűen közölték. Utalt arra a megyei bíróság, hogy a másodikként megjelent cikk pontatlanul tartalmazta ugyan a bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, ez azonban nem értékelhető az alperes terhére, mert e pontatlanság nem minősül a közvélemény tájékoztatása szempontjából jelentős körülménynek. Kifejtette, hogy a felperesek által hivatkozott R.tv.42.§.
(6)és
(8)bekezdései, valamint 42/A.§-a 2008.január hó 1. napjával léptek hatályba, így azok a perbeli esetre nem vonatkoztathatóak. Végül utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy a felperesek igényérvényesítése nem volt következetes tekintettel arra, hogy az általuk állított hátrányok jó része (rokkantnyugdíjaztatásuk, az I.r. felperes vállalkozói tevékenységének leépítése) a cikkek megjelenését megelőzően már megtörtént. A perköltségről a megyei bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3.§.
(2)bekezdés b./ pontja és 4/A.§-a, valamint a 6/1986. (VI.26.) 13.§.
(2)bekezdése és 15.§.
(1)és
(3)bekezdései alapján rendelkezett. Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, a kereseti kérelmüknek való helyt adást, a jogsértés megállapítását, valamint az alperes nem vagyoni kárpótlásra kötelezését kérték, melynek összegét személyenként a jó hírnévhez való jog megsértése miatt 20.000.000,- forintban, a képmáshoz való jog megsértése miatt 5.000.000,- forintban jelölték meg azzal, hogy a tőkeösszeg után az alperes
  1. június
  2. napjától
  3. július
  4. napjáig a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot legyen köteles megfizetni. Álláspontjuk szerint a megyei bíróság téves tényállást állapított meg és abból helytelen jogi következtetésre jutott. Hangsúlyozták, hogy az elsőfokú eljárásban nem került becsatolásra az alperes által hivatkozott "D" Magazin, márpedig az kétséget kizáróan megállapítható, hogy a "D" Magazinban megjelent cikk és felhívás időben későbbi dátumú, mint a kereseti kérelem tárgyául szolgáló
  5. június 29-i és
  6. július 9-i közlemények. Előadták, hogy az alperes nem bizonyította azt sem, hogy a perbeli cikkekkel azonos tartalmú információ megjelent a ....hu oldalon, tekintettel arra, hogy az eljárás során csatolt irat szerint az internetes oldalon megjelent írás tartalmilag nem felel meg a sérelmezett újságcikkeknek. Hangsúlyozták, hogy a sérelmezett cikkeket író "G" tanúvallomásában azt adta elő, hogy az írások alapjául nem sajtótájékoztató szolgált, csupán rendőrségi információ. Az információt adó személyét azonban csak sokadszorra sikerült helyesen megjelölni, "H" helyett először tévesen - "C", majd "I" tüntették fel forrásként. Rámutattak, hogy "H" tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy a "Helység"1 Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályvezetőjeként nem tájékoztatta a sajtót, a
  7. június
  8. napján megjelent cikkben lévő fénykép és felhívás eredetileg fellelhető helye a "D" Magazin volt. Ez azonban ellentétben állt "G" újságíró tanúvallomásával, amely a cikk forrásaként a ....hu oldalt jelölte meg. Az alperes nem csatolta azt a rendőrségi közleményt, amely alátámasztotta volna, hogy a sérelmezett cikkben megjelent felhívás megjelentetését a rendőrség kérte. Hangsúlyozták, hogy rendőrségi sajtótájékoztató hiányában az alperes nem volt jogosult a felperesek teljes nevének közzétételére bűncselekménnyel összefüggésben. Fenntartották, hogy az I.r. felperes nem minősül közszereplőnek, így valamennyi fotó vonatkozásában azok közzétételére is jogellenesen került sor. Kiemelték, hogy még csak az sem tisztázott, hogy az alperes az R.tv.36.§.
(2)és 36.§.
(3)bekezdésében írtakra is figyelemmel a 26/2003.(VII.26.) BM-IM. együttes rendelet 6.§.c./ pontja, vagy 7.§-a alapján járt el. Márpedig sajtótájékoztató, illetőleg a büntetőeljárást folytató hatóság vezetőjének engedélye hiányában mindkét perbeli újságcikk jogsértő. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos: Az elsőfokú bíróság a szükséges és egyben elégséges körben a bizonyítási eljárást lefolytatta, abból azonban téves tényállást állapított meg és így téves jogi következtetésre jutott. Előrebocsájtja az ítélőtábla, hogy a felperesek a másodfokú eljárás során akként nyilatkoztak, hogy a 3. sorszámú beadványukban tételesen kifogásolt állítások valótlanságának megállapítását nem kérik, azokra csak akként hivatkoznak, hogy ezek a cikkrészletek alkalmasak arra, hogy őket nevük teljes kiírása mellett bűncselekmény elkövetésével hozták összefüggésbe. A megyei bíróság helyesen, Pp.3.§.
(3)bekezdésében írtaknak megfelelően oktatta ki a feleket a rájuk háruló bizonyítási teherről (10. sorszám alatti jegyzőkönyv). A perben az alperes volt köteles bizonyítani azt, hogy a cikkben szereplő sérelmezett állítások sajtótájékoztatón, ennek hiányában pedig a nyomozóhatóság által szolgáltatott információkon alapulnak, érdemben azzal egyezőek és azt, hogy az e kört meghaladó tényállítások valósak. A nem vagyoni kárpótlásra irányuló kereseti kérelem kapcsán a felpereseknek kellett bizonyítaniuk a köztudomásszerű hátrányszintet meghaladóan hivatkozott hátrányokat. Az alperest terhelte annak bizonyítása is, hogy jogszerűen -az R.tv.36.§.
(2)és
(3)bekezdése, valamint a 26/2003.(VI.26.) BM-IM. együttes rendelet 6.§. c./ pontja illetőleg 7.§-a szerint - járt el. Az újságcikkek utólagos bemutatásáról a nyomozóhatóság vezetője felé sem "G", sem "H" tanúk nem számoltak be, sőt "H" akként nyilatkozott (19.sorszám alatti jegyzőkönyv), hogy a perbeli üggyel kapcsolatban a sajtóval kapcsolatot nem ő tartott. Mindebből az következik, hogy az újságcikkek akkor jelenhettek meg jogszerűen, ha azok sajtótájékoztatón alapultak. "G" tanúvallomása szerint azonban a perben támadott írások nem sajtótájékoztató, hanem egyéb rendőrségi információ alapján készültek, figyelemmel a ....hu internetes oldalon megjelentekre is. A ....hu oldalon közzétett tájékoztatás (23/A/1.) tartalmában azonban nem azonos a perbeli újságcikkekkel, abban nem került feltüntetésre a felperesek neve és fényképe. Az alperes a "D" Magazin kérdéses példányát az általa a
  1. sorszám alatti beadványában hivatkozott archiválás ellenére nem csatolta, a "D" Magazinban megjelent információkról a cikket készítő "G" tanúvallomásában még csak említést sem tett. A másodfokú eljárás során az alperes nem vitatta azt a felperesi fellebbezésben tett előadást, mely szerint a perbeli újságcikkek időben megelőzték a "D" Magazinban közölteket. Kétségtelen, hogy "H" tanúvallomása szerint a perbeli újságcikkek és felhívás eredeti helye a "D" Magazin volt, a felperesek pedig valóban úgy nyilatkoztak (
  2. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  3. oldal), hogy a "D" Magazinban hasonló tartalmú és hasonlóan személyiségi jogokat sértő cikk jelent meg róluk, ez utóbbi azonban nem jelenti azt, hogy a "D" Magazin időben előbb jelent volna meg, mint a kérdéses újságcikkek. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság tévedett, amikor azt állapította meg, hogy az alperes bizonyította, hogy a felhívás közzétételére a rendőrség közleménye alapján került sor, az újságcikkek korábban már közzétett rendőrségi információk ("D" Magazin) alapján íródtak és a fényképek közzétételére is így került sor. Ebből következően az R.tv.36.§.
(3)bekezdésében írtakra figyelemmel az alperes jogsértést követett el, amikor a felperesek teljes nevének kiírásával őket bűncselekmény elkövetésével hozta összefüggésbe és a róluk készült fényképeket ugyancsak bűncselekmény elkövetésével összefüggésben megjelentette. Osztja az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját azt illetően, hogy az I.r.felperes az általa tett előadás alapján a perbeli újságcikkek megjelenésének időpontjában is közszereplőnek minősült. Helytállóan hivatkozott arra is a megyei bíróság, hogy a közszereplőről e minőségében készült fénykép a Ptk.80.§.
(1)bekezdés alapján újból felhasználható, ha az ismételt felhasználás társadalmilag indokolható célt szolgál. Ugyanakkor az I.r.felperesről e minőségében készült fényképek közzététele is jogsértő volt tekintettel arra, hogy arra az R.tv.36.§.
(3)bekezdésébe ütköző módon a teljes név kiírása mellett került sor. A nem vagyoni kárpótlás alapjául szolgáló, a köztudomást meghaladó hátrányokat a felperesek az elsőfokú bíróság felhívása ellenére nem bizonyították. Helytállóan utalt arra a megyei bíróság, hogy a felperesek rokkantnyugdíjazására, vállalkozói tevékenységük leépítésére a perbeli újságcikket megelőzően került sor. A felperesek ugyan hivatkoztak arra, hogy az általuk igényelt nem vagyoni kárpótlást alátámasztja az, hogy szűkebb és tágabb környezetükben is szóvá tették feléjük az újságcikkben megjelenteket, kénytelenek voltak olyan megjegyzéseket eltűrni, amelyek arra vonatkoztak, hogy ők bűncselekmények elkövetői, az I.r. felperes politikai karrierje megtört, az érettségi találkozójára nem hívták őt meg, a II.r. felperes vállalkozói tevékenységét nem tudta folytatni, e körülményeket azonban nem bizonyították. Ugyanakkor az köztudomású tényként veendő figyelembe, hogy azok az újságcikkek, amelyek a teljes nevük kiírásával és fényképük közlésével a felpereseket bűncselekmény elkövetésével hozták összefüggésbe, a felperesekre nézve szűkebb és tágabb környezetükben hátrányosak voltak. E köztudomásúként értékelendő hátrányokra figyelemmel a nem vagyoni kárpótlás összegét az ítélőtábla mindkét felperes vonatkozásában 1.000.000,- 1.000.000,- forintban látta megállapíthatónak az ítélethozatali értékviszonyok alapján (EBH 2009.2041.). Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján megváltoztatta. Megállapította, hogy az alperes mindkét felperes vonatkozásában megvalósította a Ptk.78.§.
(1)bekezdése szerinti, valamint a Ptk.80.§.
(1)bekezdése szerinti jogsértést azzal, hogy fényképüket hozzájárulásuk nélkül, rendőrségi sajtótájékoztató, illetőleg a rendőrség által közzétett információk hiányában közölte és őket teljes nevük kiírásával bűncselekmény elkövetésével hozta összefüggésbe. Az alperes a felperesek sérelmére elkövetett jogsértésre figyelemmel a Ptk.84.§.
(1)bekezdés e./ pontja alapján köteles a nem vagyoni kárpótlás megfizetésére. Mindkét felperes az őt ért jogsérelmek miatt indított pert az alperes ellen, a valódi keresethalmazat miatt az illeték összege mindkét felperes kereseti kérelme után külön-külön számítandó. A felperesek a 25.000.000,- forintos nem vagyoni kárpótlás iránti igényükhöz képest 4 %ban lettek pernyertesek, erre tekintettel mind az I. mind a II.r. felperes a saját kereseti kérelme vonatkozásában 864.000,- - 864.000,- forint illetéket köteles az állam javára megfizetni (Pp.80.§.
(1)bekezdés, 6/l986.(VI.26.) IM. rendelet 13.§.
(2)bekezdés), míg az alperes összesen 72.000,- forint feljegyzett kereseti illeték megfizetésére köteles. A felperesek kisebb mértékű pernyertességére tekintettel az általuk az alperesnek fizetendő perköltség összegét az ítélőtábla 138.000,- forintra leszállította. A másodfokú eljárásban a peres felek pernyertességének-pervesztességének aránya azonos az elsőfokú eljárásbani pernyertesség-pervesztesség aránnyal, így az alperes másodfokú perköltségének és a feljegyzett illeték megfizetésére a Pp.239.§. és Pp.80.§.
(1)bekezdés, valamint a 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 13.§.
(2)bekezdés alapján kötelesek. Az ügyvédi munkadíj áfát is magában foglaló összegéről a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével az ítélőtábla a 32/2003.(VIII.22.) IM.rendelet 3.§.
(1),
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján rendelkezett. Győr,
  1. évi május hó
  2. napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr.Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr. Vass Mária sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.