Bf.76/2010/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.76/2010/

1. szám A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
2. évi május hó
3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A vesztegetés bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
4. évi március hó
5. napján kihirdetett 7.B.208/2009/
6. számú ítéletét helybenhagyja. A bíróság B.I. magánfél fellebbezését elutasítja. A másodfokú eljárásban 5.240.- /Ötezer-kettőszáznegyven/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet a vádlott köteles felhívásra az államnak megfizetni. Indokolás: A Komárom- Esztergom Megyei Bíróság hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás eredményeként a
7. B.208/2009/12.szám alatti ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 252.§. /1/ bekezdése szerint minősülő vesztegetés bűntettében. Ezért 1 év végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett- börtönbüntetésre és
8. 000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról meg nem fizetése esetére, a vádlottal szemben 70.000 Ft összegre vagyonelkobzást rendelt el. B.I. magánfél polgárjogi igényét egyéb törvényes útra utasította és kötelezte a vádlottat az első eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére, míg a megismételt eljárás keretében felmerült költségről megállapította, hogy azt az állam viseli. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést. Fellebbezéssel élt az ítélet polgárjogi igényt egyéb törvényes útra utasító rendelkezésével szemben B.I. magánfél is a polgárjogi igény érdemi elbírálása, a kért összeg erejéig a vádlott általi megfizetése érdekében. A Győri Fellebbviteli Főügyészség átiratában, majd képviselője a másodfokú nyilvános ülésen a megyei bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta kiegészítve az átiratban foglaltakat annyiban, hogy az ítélet
9. oldal első bekezdésében, a jogi indokolásban szereplő ténymegállapítást, miszerint P.J. szóban megbízta vádlottat a munkák koordinálásával, a tényállásban tartja szükségesnek rögzíteni. A másodfokú nyilvános ülésen a védő visszautalva az első fokú eljárásban előadott perbeszédére elsődlegesen fenntartotta a felmentésre irányuló fellebbezést, másodsorban a jelentős időmúlásra tekintettel a büntetés enyhítését kérte. A vádlott fellebbezését írásban is indokolta, amelyet a nyilvános ülésen becsatolt és fenntartott. Ebben lényegében a megyei bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadta annak a véleményének adva hangot, hogy S.E. és B.I. tanúk vallomása elfogulatlannak nem mondható, így vallomásukra, - úgy a munkákban való közreműködését, mint a pénzösszeg átvételét illetően - tényállást alapítani nem lehetett volna, mint ahogy P.J. egymásnak is ellentmondó, zavaros vallomásaira sem. A vádlott továbbra is kitartott azon védekezése mellett, hogy P.J.-től semmilyen megbízást nem kapott a bontási munkák irányítására és B.I.-tól sem vette át az ítéletben szereplő 70.000 Ft-ot, így a terhére rótt bűncselekményt nem követte el. Személyi körülményeivel kapcsolatosan a vádlott előadta még, hogy családi állapota megváltozott, ez év április 23-án elvált. Gyermektartási kötelezettsége nincs, de nagykorú, egyetemi tanulmányaikat folytató gyermekeit támogatásban részesíti. Szerbiában dolgozik, havi nettó keresete 400.000 Ft. A fellebbezésekre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be. 348.§ /1/ bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az első fokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett, mindenben szem előtt tartva a Győri Ítélőtábla Bf. 82/2007/4.szám alatti végzésében írt iránymutatást is, immár teljes körű bizonyítást folytatott le. A beszerzett bizonyítékokat egyenként és összességében is alapos vizsgálatnak vetette alá részletesen megindokolva, hogy a tényállás alapjául a vádlott védekezésével szemben miért és mely bizonyítékokat fogadta el. Bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenysége okszerű, logikus, így a másodfokú eljárásban alappal nem támadható. Az első fokú bíróság által elfogadott tanúvallomások megfelelően alátámasztották B.I. előadását a pénz átadására nézve, és egymást kiegészítve, ezáltal P.J. vallomását erősítve kellő adattal szolgáltak a tényállás jogi oldalának tisztázásához is a közte és a vádlott közti jogviszonyt - ezen belül annak tartalmát is illetően. A vádlottnak a tanúk által leigazolt, a munkálatok során tanúsított intézkedéseit, közreműködését helyesen ítélte meg a megyei bíróság akként, hogy a G. Kft., mint gazdálkodó szervezet érdekében, annak képviseletében, P.J. szóbeli megbízása alapján járt el. Ezt a tényt azonban nyilvánvaló ítéletszerkesztési hiba folytán csak itt az indokolási részben rögzítette. Ezért vált szükségessé a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően is a tényállásnak a Be. 352.§/1/bekezdés a/ pontja alapján történő kiegészítése azzal, hogy vádlott a G.Kft.. és az O.SZ. Rt.. által kötött szerződés alapján végzett bontási feladatok elvégzése során P.J. szóbeli megbízása alapján végzete a munkálatok koordinálását. Az ítélet személyi részét az időközben megváltozott körülményekre tekintettel annyiban kell pontosítani, hogy vádlott családi állapota elvált, munkahelye Szerbiában van, havi nettó keresete
10. 000 Ft. Ezzel a kiegészítéssel, illetve pontosítással az első fokú bíróság ítélete teljes mértékig megalapozott, így alapját képezhette a másodfokú bíróság határozatának is a Be. 351.§ /1/ bekezdése értelmében. A tényállás alapján helyesen vont következtetést a megyei bíróság a vádlott bűnösségére. Helyes a bűncselekmény megnevezése és jogi minősítése is. Az ehhez fűzött indokolás megfelelően tükrözi az e körben kialakult bírói gyakorlatot. A vesztegetési bűncselekményt tettesként nem csak az adott gazdálkodó szervezettel ténylegesen munkajogi jogviszonyban álló dolgozója követheti el, a jogsértő magatartás megvalósul akkor is, ha ennek hiányában más, akár megbízási szerződés alapján eljáró, önálló intézkedésre jogosult személy kéri működésével kapcsolatosan a jogtalan előnyt. A tényállásból megállapítható, hogy vádlott a G.Kft.. képviseletében szóbeli alvállalkozói szerződést kötött, tehát nem vitásan egy személyben olyan döntést hozott, amely az önálló intézkedésre jogosultság körébe tartozik. Ezáltal a tényállásban írt magatartása az ítéletben terhére megállapított, a Btk. 252.§ /1/ bekezdésében maghatározott vesztegetés bűntettének valamennyi tényállási elemét kimerítette. A megyei bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket maradéktalanul feltárta és súlyuknak megfelelően értékelte. A törvény a fenti bűncselekményt 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, a büntetési tétel alsó határában meghatározott büntetés főképp felfüggesztett formájában eltúlzottnak egyáltalán nem mondható. Ugyanakkor az alkalmazott pénzmellékbüntetéssel együtt nem is súlytalan, megfelelően szolgálja a büntetési célokat. Ennél enyhébb büntetés kiszabására csak enyhítő szakasz alkalmazásával kerülhetne sor, további olyan súlyú és számú enyhítő körülmény azonban a vádlott javára nem tárható fel, amely ennek alkalmazását indokolná és lehetővé tenné. A törvény helyes alkalmazásával került sor a vesztegetés során adott vagyoni előny, a 70.000 Ft összegre nézve vagyonelkobzás alkalmazására is. Tekintve, hogy a megyei bíróság ítéletének további rendelkezései is törvényesek, az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be. 371.§ /1/ bekezdése alapján helybenhagyta. A megyei bíróság a Be. 335.§ /1/ bekezdése alapján B.I. polgárjogi igényét elutasította. E rendelkezése ellen a Be. 346.§ /5/ bekezdés b/ pontja alapján fellebbezésnek nincs helye. Az iratoknak a másodfokú bírósághoz való felterjesztését követően B.I. ennek ellenére írásban fellebbezést jelentett be, mely a fentiek miatt törvényben kizárt, s mint ilyen el kellett utasítani a Be. 359.§ /1/ bekezdése, valamint a Be. 341.§ /1/ bekezdés I. fordulatában írtak alapján. Ugyanezen szakasz második mondata értelmében a fellebbezést ez okból elutasító határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye. B.I. a keresetét a továbbiakban polgári peres eljárás keretében érvényesítheti. Győr,
11. évi május hó
12. napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács tagja, előadó Dr. Csák Csilla sk. a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
13. március
14. napján kihirdetett 7.B.208/2009/
15. szám alatti ítélete jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajtható. Győr,
16. évi május hó
17. napján .Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: