DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.236/2012/3. szám A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Czikray Tamás ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve sz.-i (cím) lakos felperesnek - a B. J. elnök, majd Dr. Boschánszky Iván ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 23.P.21.407/2011/10. számú ítélete ellen a felperes által 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alperes közgyűlése 19/2011. (V.28.) számú határozatának felperesre vonatkozó rendelkezését megsemmisíti. Mellőzi a felperes kötelezését perköltség fizetésére az alperes részére, és kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 37 500 (Harminchétezer-ötszáz) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Ezt meghaladóan a felek az eljárással felmerült költségeiket maguk viselik. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az alperest a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1989. május 2-án kelt Pk....../1989/2. számú határozatával vette nyilvántartásba társadalmi szervezetként. A felperes az alperes tagja. A szervezet alapszabálya II.5.1.
- b)pontja szerint a tagsági viszony megszűnésének egyik formája a törlés. A II.5.3.
- d)pontja értelmében az alperes a nyilvántartásból törli azt a tagot, aki, illetve amely az anyagi kötelezettségének önhibájából - írásbeli felszólításban közölt felhívás és határidő megjelölése ellenére - 30 napon belül nem tesz eleget. A III.2.5.
- a)pont szerint az intézőbizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik a törlés. A IV.1.2. pont alapján a tagdíjat havonta, minden intézőbizottsági ülésen személyesen vagy negyedévente kell fizetni, de a tagdíj elmaradása nem haladhatja meg a 3 hónapot. Az első felszólítás után 1 000 forint késedelmi díjat köteles fizetni a késedelembe esett tag. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2011. január 24-én kelt, 23.G.40.287/2010/12. számú ítéletével az alperes 2010. augusztus 7-i közgyűlésének valamennyi, 1/201040/2010. számú határozatát megsemmisítette. A fellebbezés folytán eljáró Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.218/2011/5. számú, 2011. május 27-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Mindkét fokú bíróság határozata indokolásában kifejtette, hogy az alperes alapszabálya értelmében a közgyűlés összehívására az elnök jogosult, ám a 2010. augusztus 7-i legfőbb szervi ülést nem az elnök hívta össze, így az azon született valamennyi határozatot meg kellett semmisíteni. A megsemmisített határozatok közül a 20/2010. (VIII.7.) számú határozattal az alperes a szervezet elnökének B. J.-et választotta meg. Az alperes gazdaságvezetője 2011. január 20-án kelt levelével tájékoztatta a felperest, hogy 2007. évre 32 000 forint, 2010. évre 1 470 forint tagdíj-hátraléka keletkezett. Az intézőbizottság 2011. február 13-án kelt határozatával felszólította a felperest, hogy e tagdíj-hátralékát 1 000 forint pótdíjjal együtt 30 napon belül, de legkésőbb 2011. március 20-ig fizesse meg. Tájékoztatta arról, hogy e határozattal szemben a közgyűléshez címzett fellebbezéssel élhet. A felperes - tagdíj-hátralék rendezésére hasonló módon felszólított két társával együtt - a határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő, amelyben arra hivatkoztak, hogy őket tagdíjmentesség illeti meg. Az alperes B. J. elnök által összehívott 2011. május 28-i közgyűlésén elfogadott 19/2011. (V.28.) számú határozatában a felperes és két társa fellebbezését elutasította, egyben utasította az intézőbizottságot, hogy a több mint 3 havi tagdíjtartozásra tekintettel őket törölje az alperes tagjai sorából. Az intézőbizottság 2011. május 28-án kelt határozatával a felperest a tagok névsorából 2011. május 28. napjával törölte. Tájékoztatta arról, hogy e határozattal szemben a kézhezvételt követő 15 napon belül az illetékes bírósághoz fordulhat jogorvoslattal. A határozat indokolásában utalt arra, hogy a felperes a tagdíj-hátralékát nem rendezte, a tagdíjmentességére hivatkozó fellebbezését az alperes közgyűlése elutasította, egyben utasította az intézőbizottságot a törlésről szóló határozat meghozatalára. A felperes az alperessel 2005. július 1-jén munkaszerződést kötött, amely szerint őt az alperes hivatásos vadászként foglalkoztatta. A munkaszerződéshez tartozó munkaköri leírás egyebek mellett tartalmazza, hogy a felperesnek, mint hivatásos vadásznak tagdíjat az alperes részére nem kell fizetni. A felperes 2007-ben is hivatásos vadászi teendőket látott el az alperesnél. A felperes keresetében kérte az alperes 2011. május 28-i közgyűlésén hozott valamennyi határozat megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a közgyűlés összehívására B. J. nem volt jogosult. Külön kérte a 19/2011. (V.28.) számú közgyűlési határozat megsemmisítését, állítva, hogy őt tagdíjmentesség illette meg, ezért a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztásával indokolt, a tagsági viszonyát törléssel megszüntető határozat téves. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, s kötelezte a felperest, hogy az alperesnek fizessen meg 25 000 forint perköltséget. Azzal kapcsolatban, hogy B. J. jogosult volt-e a 2011. május 28-i közgyűlés összehívására, kifejtette, hogy az alperes 2010. augusztus 7-i közgyűlésén született valamennyi - így B. J.-et az alperes elnökévé választó - határozatát a bíróság megsemmisítette ugyan, ám az állandó bírói gyakorlat értelmében ennek nincs visszamenőleges hatálya, a bíróság az eredeti állapot helyreállítását nem rendelheti el. A jogkövetkezményeket a társadalmi szervezetnek kell levonni. A törvényesség helyreállítása csak a jövőre nézve lehetséges, ebből következően a megtámadott határozat mindaddig hatályos, amíg azt a bíróság meg nem semmisíti vagy annak végrehajtását fel nem függeszti. Ennek hiányában a törvénysértő határozat jogszerű és végrehajtható, a megsemmisítés időpontjában pedig hatálytalan. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a 2011. május 28-i közgyűlés összehívására B. J. jogosult volt, így a közgyűlésen született határozatok megsemmisítésére ez okból nincs lehetőség. A felperes tagdíjmentességét illetően megállapította, hogy a 2005. július 1-jei munkaköri leírásban szerepel, hogy a felperes hivatásos vadászként tagdíjmentességben részesül, melyre figyelemmel neki 2007-ben sem kellett tagdíjat fizetni. Rámutatott arra, hogy a törlésről szóló intézőbizottsági határozattal szemben a felperes bírósághoz nem fordult, ezért a bíróság ennek megsemmisítéséről nem is dönthetett. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a közgyűlés felperes és társai fellebbezését elutasító határozata jogszerű volt, mert az intézőbizottság tagdíjfizetésre való felhívást tartalmazó határozatával szemben az alapszabály nem biztosít jogorvoslati lehetőséget a tag számára. Álláspontja szerint a felperes akkor járt volna el helyesen, ha az intézőbizottság törlésről szóló határozatát támadja meg, s ez esetben lett volna lehetősége a törvényszéknek a határozat érdemi felülvizsgálatára. Ennek hiányában a keresetet el kellett utasítani. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását, keresete szerinti határozat hozatalát és az alperes költségben való marasztalását. Azzal érvelt, hogy B. J.-et az iratokhoz 6/F/2. alatt csatolt okirat szerint az alperes 2000. július 6-án törölte a tagok sorából, ezt követően az ő újbóli felvételére nem került sor, így nemhogy nem elnöke, de nem is tagja az alperesnek, ekként annak képviseletére sem volt jogosult. Hangsúlyozta, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, illetve a Debreceni Ítélőtábla ítéletében megsemmisítette az alperes 2010. augusztus 7-i közgyűlésének valamennyi, így B. J.-et az alperes elnökévé választó határozatát. Ebből következően pedig ő a 2011. május 28-i közgyűlést sem hívhatta össze. Azzal érvelt, hogy a 2005. július 1-jei munkaköri leírása szerint tagdíj-mentességben részesült, ám ezt az alperes eljárása során figyelmen kívül hagyta. Kifejtette, hogy a 19/2011. (V.28.) számú közgyűlési határozatról 2011. június 14-én kelt levélben értesült, s az akkor részére megküldött dokumentumok mindegyike arra utalt, hogy tagsági viszonyának törléssel való megszüntetéséről a szervezet közgyűlése határozott, ezért jogban járatlan személyként úgy vélte, hogy a közgyűlési határozat megsemmisítését kell kérnie a bíróságtól. Megjegyezte végül, hogy abban az esetben, ha az alperes valamely szerve határozatot hoz, abban köteles a jogorvoslati lehetőségről tájékoztatást adni az érintett részére, e tájékoztatás elmaradását pedig a határozatot felülvizsgáló bíróság sem hagyhatja figyelmen kívül, nem írhatja terhére, hogy az intézőbizottság határozatát emiatt nem támadta meg. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes költségben való marasztalását indítványozta. Az ítélőtábla a fellebbezést részben találta megalapozottnak. A felperes keresetlevelét 2011. június 28-án terjesztette elő, ezért a felek jogviszonyát az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) rendelkezései alapján kell elbírálni. Azzal kapcsolatban, hogy az alperes 2011. május 28-i közgyűlésének összehívására B. J. jogosult volt-e, az ítélőtábla osztja az elsőfokú bíróság álláspontját. Ezzel az állásponttal teljes mértékben megegyezik a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.920/2009/8. számú határozatában levezetett okfejtés (mely megjelent a BDT 2010. évi 2259. szám alatt), s abból a Debreceni Ítélőtábla az alábbiakat emeli ki: „A bírói gyakorlat szerint az Etv. 10. §
(1)bekezdése alapján indult perekben a bíróság az Etv. 16. §
(2)bekezdése szerint jár el, ezért a tag perindítása esetén is a törvénysértő határozat megsemmisítése tárgyában kell döntenie. Ha tehát valamely társadalmi szervezet határozata törvénysértő, ennek jogkövetkezménye - megtámadás esetén - a határozat megsemmisítése annak érdekében, hogy a társadalmi szervezet szabályosan működjön (lásd BH
- évi
- sz. jogeset). Az Etv. nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy a megsemmisítésnek további jogkövetkezménye lenne, hiszen a törvénysértő határozat nem minősül polgári jogi értelemben érvénytelen határozatnak, melynél ugyanúgy az eredeti állapot helyreállítására kerülhetne sor, mint a szerződéses viszonyoknál külön szabályozott Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint. Az Etv. alapján a bíróság az eredeti állapot helyreállítását nem rendelheti el, az egyesülési jogot szabályozó speciális rendelkezések szerint nem az eredeti állapotot, hanem a törvényességet kell helyreállítani. Ez utóbbi pedig csak a jövőre nézve lehetséges, vagyis a megsemmisítést kimondó jogerős ítéletet a továbbműködés során kell figyelembe venni, az a már lezajlott események orvoslására nem hivatott, bizonyos esetekben erre nem is képes. A megtámadott határozat tehát mindaddig hatályos határozat, amíg azt a bíróság meg nem semmisíti; ez utóbbi időponttól pedig hatálytalanná, de polgári jogi értelemben véve nem érvénytelenné válik."
- május 28-ára a közgyűlést B. J., az alperes elnökeként nyilvánvalóan
- május 27-ét megelőzően hívta össze. A Debreceni Ítélőtábla fentiekben felhívott számú határozatával
- május 27-én semmisítette meg az alperes
- augusztus 7-i közgyűlésének határozatait, köztük azt is, amellyel B. J.-et a szervezet elnökévé választotta a tagság. Az előzőekben kifejtettek értelmében azonban ennek a bírósági ítéletnek visszamenőleges hatálya nincs, így az, hogy a bírósági nyilvántartás szerint a szervezet elnökeként eljáró B. J. jogosult volt a május 28-i közgyűlés összehívására, nem kérdőjelezhető meg. Erre figyelemmel helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor ez okból az alperes
- május 28-i közgyűlésén született határozatok megsemmisítése iránti keresetet elutasította. A felperes által 6/F/
- alatt csatolt okirat szerint az alperes
- július 6-án törölte B. J.et az alperes tagjai sorából. Arra vonatkozóan, hogy ezt követően B. J. tagsági viszonya mi módon állt helyre, semmilyen adat nem áll rendelkezésre, ám ennek a pernek semmiképpen sem az a tárgya, hogy B. J. az alperesnek tagja-e vagy sem. Azt viszont az ítélőtáblának is vizsgálnia kellett, hogy B. J. jogosult volt-e önállóan képviselni az alperest. A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/
- (VI.8.) IM rendelet - mely az Etv-vel együtt
- december 31-ig hatályban volt -
- számú melléklete 1/g) pontja szerint a nyilvántartásba bejegyzendő adat a társadalmi szervezet képviselőjének neve. A társadalmi szervezet, így az alperes törvényes képviselőjének az tekintendő, aki a bírósági nyilvántartásban erre hivatottként fel van tüntetve. A Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.679/2010/
- számú,
- október 19-én kelt határozatával helybenhagyta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 11.Pk....../1989/
- számú végzését, mellyel az elsőfokú bíróság a nyilvántartásból törölte B. B. - a korábbi elnök nevét és lakcímét, megszüntetve ezzel a képviseleti jogosultságát, s nyilvántartásba vette B. J.-et az alperes elnökeként. Az alperes
- május 28-i közgyűlésén született 8/
- (V.28.) számú határozattal a tagság az alperes elnökének ismételten megválasztotta B. J.-et. Mindezekre figyelemmel a felperes B. J. képviseleti jogosultságát alaptalanul vitatja. A felperes keresetében sérelmezte tagsági viszonyának törléssel való megszüntetését is, s ezzel összefüggésben az ítélőtábla álláspontja az, hogy nem tévedett a felperes, amikor az őt ért sérelem orvoslása érdekében a közgyűlés határozatának bírósági felülvizsgálatát és megsemmisítését indítványozta. Az intézőbizottság
- május 28-i, a felperest a tagok sorából törlő határozata ellen egyébként maga a határozat biztosított jogorvoslati lehetőséget, így a fellebbezés ennek hiányát sérelmező fejtegetése alaptalan. Az alperes alapszabálya III.1.
- pontja értelmében a közgyűlés bármely, az alperest érintő ügyben magához vonhatja a döntési jogot. Ebből következően alapszabályszerű és törvényes volt az alperes eljárása, amikor az intézőbizottság
- február 13-i határozatával szemben előterjesztett levelet fellebbezésnek tekintette, azt elbírálta és döntött a felperes tagsági viszonya törléssel való megszüntetéséről. Erre figyelemmel az intézőbizottság ugyanezen napon kelt határozata tulajdonképpen csupán egy adminisztratív határozat volt a közgyűlés érdemi határozatának végrehajtásáról. Azt az elsőfokú bíróság is helytállóan megállapította, hogy a peres felek által
- július 1jén kötött munkaszerződéshez kapcsolódó munkaköri leírás kétséget kizáróan rögzíti, hogy a hivatásos vadászként alkalmazott felperesnek tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, s ez irányadó volt
- évre is. Ebből következően őt a gazdaságvezető tévesen tájékoztatta, az intézőbizottság alaptalanul hívta fel tagdíj-hátralék kiegyenlítésére, s törvénysértő volt a közgyűlés 19/
- (V.28.) számú határozatának felperesre vonatkozó rendelkezése is. Erre figyelemmel a határozat e részét az ítélőtábla - az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatva - megsemmisítette. A felperes keresetét két egymástól eltérő indokra hivatkozással terjesztette elő, melyek közül az egyik alaposnak, a másik alaptalannak bizonyult. Erre figyelemmel az ítélőtábla azt állapította meg, hogy a peres felek pernyertességének-pervesztességének aránya azonos, ezért mellőzte a felperes kötelezését az alperes részére első fokú perköltség megfizetésére és a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján akként határozott, hogy a peres felek a felmerült készkiadás megosztása mellett a perrel felmerült költségeiket maguk viselik. Készkiadásként a felperes által lerótt 27 000 forint kereseti- és 48 000 forint fellebbezési illeték számolandó el, melynek felét, 37 500 forintot az alperes köteles a felperes részére a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján megfizetni. D e b r e c e n,
- július
- Dr. Csiki Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Kocsis Ottília s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -