Bf.46/2012/16 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés) miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte, továbbá kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott az ok megjelölése nélkül, a védője pedig enyhítésért jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.603/2011/6. számú átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, mivel a megállapított tényállás hiánytalan, a bűnösségre vont következtetés okszerű, a törvényi minősítés helyes és az alkalmazott joghátrány is arányban áll a vádlott által elkövetett cselekménnyel. Egyben bejelentette, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni. A nyilvános ülésen a védő a bejelentett fellebbezését enyhítésért továbbra is fenntartotta. Indítványozta figyelembe venni, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésekor nem volt ittas, nem ő kezdeményezte a kialakult konfliktust, ami a büntetés kiszabásában is meg kell, hogy jelenjen. A vádlott a nyilvános ülésen a tanú1 kihallgatását indítványozta annak alátámasztásaként, hogy őt érte támadás a sértett részéről, így lényegében ő csak védekezett. A Fővárosi Ítélőtábla a vádlott és a védő fellebbezése folytán megtámadott elsőfokú ítéletet a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat betartotta. A vád tárgyává tett bűncselekmény elbírálása szempontjából releváns valamennyi bizonyítékot feltárta, azokat egyenként és összességében is értékelte, mérlegelte, és a tényből tényre történő következtetése is helytálló. A Fővárosi Ítélőtábla a vádlottnak a másodfokú nyilvános ülésen a tanú1 meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványát elutasította, mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tanú olyan új tényt nem tud közölni, amely a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok zárt láncolatát megbontaná, így a meghallgatása szükségtelen. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be. 351.§

(2)bekezdésében foglalt hibáktól és hiányosságoktól. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása a Be. 352.§

(1)bekezdés a) pontja alapján mindössze annyiban szorul kiegészítésre az ítélet

1. oldal
2. bekezdését illetően, hogy a vádlott szeszes italt fogyasztott a cselekmény elkövetéskor. E kiegészítéssel a megállapított tényállás már megalapozott, irathű, így irányadó volt a másodfokú eljárásban is. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a tényállást egyébként a fellebbezés során támadás egyáltalán nem is érte. A bizonyítékok értékelését vizsgálva megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság részletesen adott számot arról, hogy mely bizonyítékokat miért fogadott el és melyeket miért vetett el. Részletesen elemezte a vádlott önmagával és a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokkal is ellentétben álló vallomásait. Megállapítható, hogy törvényesen fogadta el a tényállás alapjául a sértett vallomását, mely nyilatkozatokat tanú2 és tanú3 tanúk tárgyaláson is fenntartott nyomozati vallomása is mindenben alátámasztott. A sértetti előadást az igazságügyi orvosszakértői vélemény ugyancsak megerősítette. Hangsúlyozandó, hogy sem a tanúk, sem a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján nem merült fel annak a megállapíthatósága, hogy a vádlottat érte támadás a sértett részéről. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság logikus érveléssel zárta ki azt a vádlott védekezést, hogy a sértett belelépett a késbe, illetve, hogy a vádlott jogos védelmi helyzetben cselekedett a cselekmény elkövetésekor. Ehhez kapcsolódóan szükséges kiemelni, hogy az elsőfokú bíróság logikus magyarázatát adta a vádlotton található sérülések keletkezésére vonatkozóan is. Összességében a másodfokú bíróság egyetértve az elsőfokú bíróság álláspontjával, ugyancsak bizonyítottnak látta a cselekmény elkövetését. Az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott büntetőjogi felelősségére és a cselekmény minősítése is törvényes. A Legfelsőbb Bíróság
3. számú irányelve alapján, figyelemmel a vádlott által használt eszközre, a sérülés anatómiai elhelyezkedésére, az erőbehatás nagyságára, a vádlott elkövetés után tanúsított magatartására, az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette a vádlott által megvalósított bűncselekményt eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés bűntette kísérletének. A büntetés kiszabása körében az enyhítő és súlyosító körülmények felsorolását a másodfokú bíróságnak pontosítania kellett a következők szerint. A súlyosító körülmények köréből konkrét statisztikai adatok hiányában mellőzi az erőszakos bűncselekmények elszaporodottságára történő utalást, míg az ittas állapotban történt elkövetés a tényállás másodfokú bíróság által történt kiegészítésével vált értékelhetővé. Az enyhítő körülményeket kiegészíti a másodfokú bíróság azzal, hogy a vádlott javára kell értékelni igazolt betegségét, továbbá az eshetőleges szándékkal történő elkövetést. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a védelem enyhítésre irányuló fellebbezése nem alapos. a vádlott büntetett előélete mellett rögzíthető, hogy a jelen eljárás tárgyát képező cselekményt büntetőeljárás hatálya alatt követte el. Vele szemben a törvényi minimumban meghatározott szabadságvesztés büntetés a másodfokú bíróság álláspontja szerint is szükséges a büntetési célok eléréséhez, mivel ez áll arányban a vádlott által elkövetett cselekmény tárgyi súlyával és alanyi bűnösségi fokával is. Megállapítható, hogy a vádlott a büntetéséből a Btk. 47.§

(2)bekezdés II. fordulata alapján háromnegyed rész letöltése után bocsátható csak feltételes szabadságra. A közügyektől eltiltás alkalmazása és mértéke is megfelel rendelkezéseknek, helyesen aránylik a börtönbüntetés tartamához. a törvényi Megállapította a másodfokú bíróság azt is, hogy a járulékos kérdésekre vonatkozóan az elsőfokú bíróság törvényesen határozott. Mindezeket figyelembe véve a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,

1. év június hó
2. napján Máziné dr. Szepesi Erzsébet sk. Dr. Halász Irén sk. a tanács elnöke előadó bíró Dr. Fatalin Judit sk. bíró A Fővárosi Törvényszék 26.B.744/2011/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5Bf.46/2012/
4. számú végzése folytán
5. év június hó
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Budapest,
7. év június hó
8. napján Máziné dr. Szepesi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül Moncz Tímea tisztviselő