A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.101/2012/9.szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi június hó
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék B.839/2011/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy - I.r. vádlott büntetését életfogytig tartó fegyházra súlyosítja, - a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 (harminc) évben határozza meg, - mellőzi a rendelkezést. feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére vonatkozó A kiszabott szabadságvesztésbe azI.r. vádlott vonatkozásában a
- január
- napjától
- május
- napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt tovább menően beszámítja. Megállapítja, hogy aII.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Kötelezi I.r. és II.r. vádlottakat, hogy fizessenek meg külön-külön 15.000-15.000 (tizenötezer-tizenötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás A Kaposvári Törvényszék B.839/2001/
- számú,
- január
- napján kelt ítéletével I.rendűvádlottat emberölés bűntette, különös visszaesőként elkövetett rablás bűntettének kísérlete, testi sértés bűntettének kísérlete miatt halmazati büntetésül 20 év fegyházra, 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott által előzetes letartóztatásban eltöltött időt a szabadságvesztésbe beszámította, megszüntette a Kaposvári Városi Bíróság 1.B.181/2008/
- számú ítélete után engedélyezett feltételes szabadságot. AII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett lopás vétségének kísérlete miatt, mint különös visszaesőt 10 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztésbe a vádlott által előzetes fogvatartásban eltöltött időt beszámította, rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről, és egyetemlegesen, valamint megosztva kötelezte a vádlottakat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az első fokon eljáró törvényszék ítélete ellen az ügyész mindkét vádlott terhére a büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. Az I.r. vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért, a II.r. vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség nyilvános ülésen, illetve tárgyaláson jelen levő képviselője az ügyészi fellebbezést a II.r. vádlott vonatkozásában visszavonta. Az I.r. vádlott beadványában az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére tett indítványt, melyhez a védő a tárgyaláson elhangzott perbeszédében csatlakozott. A kölcsönösen bejelentett fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla a Be.348.§
(1)bekezdés alapján felülbírálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást. Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást. A tényállást a szükséges mértékben felderítette, a bizonyítékokat beszerezte és értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az ítélőtábla részben az ügyészség indítványára, az iratok tartalma alapján - a Be.352.§
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel - az alábbiak szerint egészíti ki, illetve pontosítja. AzI.r. vádlottat a Kaposvári Városi Bíróság
- február
- napján kelt 14.B.966/2011/
- számú, illetve a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.124/2012/
- számú,
- május
- napján jogerős ítéletével folytatólagosan elkövetett zaklatás bűntette, garázdaság vétsége és testi sértés vétsége miatt halmazati büntetésül mint visszaesőt 2 év börtönre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetését - előzetes letartóztatását megszakítva -
- május
- napján vették foganatba. AII.r. vádlottat a Kaposvári Városi Bíróság 6.B.280/2011/
- számú,
- április
- napján kelt, illetve a Somogy Megyei Bíróság 2.Bf.356/2011/
- számú,
- szeptember
- napján jogerős ítéletével a
- március 6-án elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt, 1 év 10 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Kaposvári Városi Bíróság 3.Bk.407/2011/
- számú,
- január
- napján jogerős összbüntetési ítéletével a Kaposvári Városi Bíróság 2.B.54/2011/
- számú, 6.B.280/2011/
- számú és 9.B.1138/2010/
- számú ítéleteit összbüntetésbe foglalta, az összbüntetés tartamát 3 év 1 hónap börtönben állapította meg. A sértett1 sérülései közül a felső állkapocs törése haladta meg a 8 napos gyógytartamot alapozza meg. Egyéb sérülései önmagukban és együttesen is 8 napon belül gyógyultak, a sértett életveszélyes állapotban nem volt (orvosszakértői vélemény a nyomozati iratok 425-
- oldalán). Az így kiegészített tényállás mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul, így irányadó volt a másodfokú eljárásban is. Az I.r. vádlott utolsó szó jogán előadott nyilatkozatában bizonyítási indítványt terjesztett elő. Indítványozta, hogy a bíróság szerezze be a korábbi elítélésének nyomozati iratai között fellelhető telefon-híváslistát, mert ennek alapján igazolható, hogy ő a vádbeli napon nem tartózkodott ...........n, hanem ........i lakásában volt. A másodfokú bíróság - mivel az eljárási szabályok ezt lehetővé tették - tárgyalás tartását rendelte el és rövid úton beszerezte a Kaposvári Városi Bíróság 14.B.966/2011/
- számú ítéletét, valamint felvilágosítást kért az ügyben szereplő telefonos híváslistáról. Ennek alapján megállapítható, hogy azI.r. vádlott által használt telefonon a vádbeli napon,
- április 21-én nem volt forgalom, így a híváslista nem tartalmaz cellainformációkat amiből a telefon hollétére lehet alappal következtetni. Az I.r. vádlottnak tehát nem sikerült igazolnia a másodfokú eljárás során azt, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontján nem az elkövetés helyszínén tartózkodott. A fentiekre figyelemmel megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást kellő alapossággal tárta fel. A tényállás pontos megállapítását lehetővé tevő bizonyítékokat maradéktalanul beszerezte és indokolási kötelezettségét is - a jogi indokolás hiányától eltekintve - jó színvonalon teljesítette. Nem volt tehát ok a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezésére. Az elsőfokú bíróság az I.r. vádlott tagadásával szemben a tényállást alapvetően a II.r. vádlott vallomása, valamint az azt alátámasztó objektív bizonyíték, a hemogenetikai szakértői vélemény, és számos tanúvallomás alapján állapította meg. A hemogenetikai szakvélemény alapján egyértelműen igazolt, hogy az I.r. vádlott járt a bűncselekmény helyszínén, hiszen más módon a sértett vére a nadrágjára nem kerülhetett rá. Ezt az objektív bizonyítékot a II.r. vádlott terhelő vallomása mindenben alátámasztja. AII.r. vádlott vallomását megerősíti az a körülmény, hogy a cselekmény elkövetésének olyan részleteiről is vallomást tett, amelyről kizárólag az elkövetők tudhattak. Ezen túlmenően számos tanú látta a vádlottakat a ........ből .......n keresztül a .........ra vezető úton, sőt tanú1 mindkét vádlottat fel is ismerte. Alátámasztja még a II.r. vádlott terhelő vallomását az a körülmény is, hogy őt az I.r. vádlott vallomásának megváltoztatására próbálta rávenni a bv. intézetben egy levél útján. Az I.r. vádlottnak tehát nem sikerült önmaga számára alibit igazolnia, viszont a terhelő bizonyítékok olyan zárt kört alkotnak, melyből kétséget kizáróan következtetni lehet a bűnösségére. Az elsőfokú bíróság tehát a rendelkezésre álló perbeli adatok törvényes mérlegelésével állapította meg a tényállást, mely mérlegelés logikai hibát nem tartalmaz, így okszerűen következtetett mindkét vádlott bűnösségére. Nem tévedett az elsőfokú bíróság a vádlottak által elkövetett cselekmény minősítése során sem. A vádlottak vagyon elleni bűncselekmény elkövetésére készültek, ebben előzetesen megállapodtak. Az I.r. vádlott pénzszerzési céllal ment be a sértettek házának udvarára. Amikor sértett2 leleplezte az I.r. vádlottat, azI.r. vádlott bántalmazni kezdte őt, megütötte, majd a földre került sértett fejét ütötte, rúgta. AzI.r. vádlott ugyan csak 6 évet végzett el az általános iskolában, de azt neki is tudnia kellett, hogy a fejet, mint életfontosságú szervet ért nagy erejű ütések, rúgások olyan sérüléseket okozhatnak, melyek halálos eredményhez is vezethetnek. Így azI.r. vádlott szándéka legalább eshetőlegesen a sértett életének kioltására irányult, ezért helytálló az elkövetett cselekmény, hogy a törvényszék emberölés bűntettekénti minősítése. A sértett2 halálához vezető bántalmazás után az I.r. vádlott bement a házba, ott súlyosan - 8 napon túl gyógyuló sérüléseket okozva - bántalmazta a sértett1et is és a házban értékek után kutatott. A cselekmény ilyen módon történt folytatása nem csupán a sértett1 sérelmére elkövetett rablás bűntettét valósítja meg, de minősítő körülmény a sértett2 ellen elkövetett emberölésnél is. Mind a rablás, mind pedig a nyereségvágyból elkövetett emberölés tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak, így helyesen járt el az elsőfokú bíróság amikor az I.r. vádlott cselekményét anyagi halmazatot megvalósító cselekményekben állapította meg. Kizárólag azért állapíthatott meg kísérletet a rablás bűntette tekintetében az elsőfokú bíróság, mert a házban az I.r. vádlott nem talált pénzt vagy olyan értékes tárgyat, melyet elvihetett volna. AII.r. vádlott a fent már kifejtettek szerint vagyon elleni bűncselekmény - lopás elkövetésében állapodott meg társával. E cselekményben is csupán bűnsegédi szerepet vállalt azzal, hogy figyel, amíg I.rendű vádlottbemegy a sértettek házába. Ezért a II.r. vádlott cselekményének minősítése is megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak. A büntetés kiszabását meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság maradéktalanul feltárta és súlyuknak megfelelően értékelte. A cselekmény minősítéséből fakadó következményeket azonban nem vonta le megfelelően. A
- július
- napjától hatályos Btk.
- §
(4)bekezdése szerint „ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három a
- §
- pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény, a
(2)bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint bármelyik bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.” Az I.r. vádlott által elkövetett cselekmények a fenti követelményeknek megfelelnek. Ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor I.r. vádlottal szemben határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélte. A vádlottakkal szemben alkalmazandó - az elkövetéskor hatályos büntető jogszabályok - mérlegelést nem tűrő módon határozzák meg az ilyen esetekben a büntetés kiszabását. Így azI.r. vádlott esetében a bűnösségi körülmények vizsgálata kizárólag abból a szempontból bír jelentőséggel, hogy a bíróság milyen időpontban határozza meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, illetve kizárja-e ebből a kedvezményből az I.r. vádlottat. A cselekmény elkövetésének konkrét körülményeit, az elkövetés módját és eredményét figyelembe véve a másodfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a Btk.47/A. §
(1)és
(2)bekezdésre tekintettel 30 évben határozta meg. Az I.r. vádlott ugyan feltételes szabadság hatálya alatt követte el jelen eljárásban elbírált cselekményét. Mindez nem jelenti azonban, hogy az I.r. vádlottat a feltételes szabadság kedvezményéből ki kellene zárni, hiszen a Btk.47.§
(2)bekezdésében meghatározott kizáró okok csak a határozott ideig tartó szabadságvesztésekre vonatkoznak. Ugyanezen okból a másodfokú bíróság mellőzte a feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére vonatkozó rendelkezést is. A II.rendű vádlottesetében az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülmények pontos értékelése után a II.r. vádlott cselekményének tárgyi súlyával arányban álló büntetést alkalmazott. A 10 hónap börtönbüntetés kiszabása szükséges és egyben indokolt is a sokszorosan büntetett előéletű vádlott esetében. A II.r. vádlott további elítélései sem indokolják a büntetés enyhítését. Ezen túlmenően a II.r. vádlott jogerős szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el újabb cselekményét, így a Btk.47.§
(4)bekezdése alapján a feltételes szabadság kedvezményből ki kellett zárni. A fentiek szerint a fellebbviteli bíróság a megyei bíróság ítéletét a Be.372.§
(1)bekezdése alapján az I.r. vádlott büntetése és mindkét vádlott esetében a feltételes szabadságra vonatkozó döntések tekintetében megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Btk.99.§
(1)bekezdése alapján az I.r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztés-büntetésbe továbbmenően beszámította, figyelembe véve, hogy előzetes letartóztatását megszakították és jogerős szabadságvesztésének végrehajtását foganatba vették. A bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezés a Be.381.§
(1)bekezdésén alapul, a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget a vádlottaknak kell megfizetnie. P é c s,
- június
- Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Tóth Sándor s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Kaposvári Törvényszék B.839/2011/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.101/2012/
- számú ítéletében írt változtatásokkal
- június
- napján mindkét vádlott tekintetében jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke