A Győri Ítélőtábla Pf.III.20.418/2011/3.szám Az ítélőtábla dr. Szalóki Jenő ügyvéd által képviselt felperesnek a Gárdos Ügyvédi Iroda által képviselt I.r. és II.r. , a személyesen eljárt III.r., a Ronga Ügyvédi Iroda által képviselt IV.r. alperesek ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Veszprém Megyei Bíróság
- október
- napján kelt
- P.20.801/2009/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi Í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti, míg a megfellebbezett rendelkezését részben és akként változtatja meg, hogy a felperes által az III.r. alpereseknek egyetemlegesen megfizetendő elsőfokú perköltség összegét 550.000,(Ötszázötvenezer)Ft +Áfa összegre leszállítja. Az illetékügyben eljáró hatóság felhívására az állam javára a felperes 21.000,-Ft (Huszonegyezer), míg az I-II.r. alperesek, mint egyetemlegesen kötelezettek szintén 21.000,(Huszonegyezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket kötelesek megfizetni. Egyebekben a felperes és az I-II.r. alperesek maguk viselik a fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéleti rendelkezésében a felperest arra kötelezte, hogy perköltség címén, 15 napon belül fizessen meg az I-II.r. alpereseknek 900.000,-Ft+ Áfa ügyvédi díjat. Az ítélet indokolásának idevágó részében azt rögzítette, hogy a felperes pervesztes lett, ennek okán, a Pp.78.§
(1)bekezdésének rendelkezéséből következően tartozik a pertárgy értékéhez igazodó ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetését teljesíteni. Az ítéletnek az ügyvédi munkadíjban, mint perköltségben marasztaló rendelkezése ellen a felperes élt fellebbezéssel és annak megváltoztatását kérte azzal, hogy legfeljebb 200.000,-Ft megfizetésére legyen köteles. A fellebbezésben arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodáshoz, hanem a pertárgy értékéhez igazította a fizetendő munkadíj összegét. Ekként a 32/2003.(VIII.22.) IM.sz. rendelet 3.§-át kellett volna figyelembe vennie. E jogszabályhely szerint a perben a 18.500.000,-Ft-os perértékhez igazodóan a megállapítható munkadíj legfeljebb 755.000, Ft + Áfa lehetett volna. A bíróság a jogszabályi kötelezettsége ellenére nem indokolta az ettől eltérő, magasabb összegű díjmegállapítást. Kifejtette továbbá, hogy az ügy nem volt bonyolult, az annak eldöntésére egyszerűsödött le, hogy a szerződéskötés időpontjában a felperes cselekvőképes volt-e. E szakkérdésre a perben kirendelt szakértő adott választ. Az I-II. r. alperesek jogi képviselőjének nem kellett komolyabb ügyvédi tevékenységet kifejtenie, amelyet igazol az a tény is, hogy mindössze egy érdemi beadványt készített. A megítélt ügyvédi munkadíj ezért nem áll arányban az ügy bonyolultságával, sem a kifejtett ügyvédi tevékenységgel, ezért annak legfeljebb 200.000,Ft+Áfa összegre történő mérséklését kérte. Az alperesek a fellebbezési eljárásban nem terjesztettek elő írásbeli ellenkérelmet. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.256/A.§
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és azt részben alaposnak ítélte. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM.sz. rendelet 3.§
(1)bekezdése szerint, ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás vagy ha a fél azt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a
(2)-
(6)bekezdésben foglaltak figyelembe vételével állapítja meg. E jogszabályhely irányadó a perbeli esetben is, miként ezt az I-II.r. alperesek jogi képviselője maga is kérte a Tapolcai Városi Bíróság 5.P.20.599/2008/6.számú jegyzőkönyvének 2. oldal ötödik bekezdésében tett nyilatkozatában. Az idézett jogszabályi rendelkezés alapján a jogi képviselettel felmerült költség megállapítása során figyelemmel kell lenni a pertárgy értékére. A perben ez nem vitásan 18.500.000,-Ft volt, ezért a 3.§
(2)bekezdés b) pontja alapján - miként erre a fellebbezés helyesen mutatott rá - valóban, legfeljebb 755.000,-Ft munkadíj lett volna megállapítható. Az IM.sz. rendelet 3.§
(6)bekezdése lehetőséget ad ugyan arra, hogy a bíróság a munkadíj összegét a
(2)-
(5)bekezdésben írtaknál magasabb összegben állapítsa meg, de a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását a bíróság indokolni köteles. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott rendelkezését az eltérő megállapítás ellenére semmivel nem indokolta. Az IM.sz. rendelet
(6)bekezdése szerint a munkadíjnak magasabb összegben történő megállapításának különösen az ügy bonyolultsága esetén van helye, amely a perben nem állapítható meg. A fellebbezés helyesen mutatott rá, hogy a felperes elsődleges keresetének elbírálásához szakértő igénybevétele volt szükséges, amely szakvélemény az elsődleges kereset elutasításához szükséges, de elégséges is volt. A másodlagos kereset elbírálása - a szerződéstől való elállási jog megítélése - szintén nem tette a pert sem a jogi megítélés sem a bizonyítás terjedelmessége okán bonyolulttá. A jogi képviselettel felmerült költség megállapítása során a pertárgy értékén és az ügy jellegén és súlyán kívül figyelemmel kell lenni a kifejtett ügyvédi tevékenységre is. Ez utóbbi vizsgálatánál az ítélőtábla az alábbiakat állapította meg: A perben az I-II.r. alperesek a Tapolcai Városi Bíróság előtt indult eljárásban
- március 16-án adtak meghatalmazást a jogi képviselőnek, amelyet a
- március 17-én tartott tárgyaláson az 5.P.20.599/2008/6.számú jegyzőkönyvhöz csatoltak. Ezen a tárgyaláson látta el első ízben a perbeli képviseletüket az ügyvéd, amely tárgyalás a jegyzőkönyv szerint szűk egy órát vett igénybe. Az I-II.r. alperesek képviselője a hatáskör kérdésében tett nyilatkozatot, érdemben pedig a kereset elutasítását kérte. Áttétel folytán került a per a megyei bíróság hatáskörébe, amely bíróság
- október 12-én tartott tárgyalást, ezen azonban az alperesek képviseletében az ügyvéd nem jelent meg, előzetesen bejelentette a távolmaradását. A következő tárgyalásra tanúkihallgatás foganatosítása végett megkeresett bíróságon került sor,
- február
- napján. Ezen a közel félórás tárgyaláson az I. és II. r. alperesek képviselője megjelent, ám a meghallgatásnak akadálya volt. A megkeresett bíróságként eljárt Keszthelyi Városi Bíróság Pk.50.085/2010/
- számú, 2010.február 22-én kelt jegyzőkönyve igazolja, hogy ezen a tárgyaláson, amelyen sor került a tanú kihallgatására, az alperesek képviseletében a meghatalmazott ügyvéd részt vett, a meghallgatás egy órát vett igénybe. A perben a megyei bíróság által
- május
- napjára kitűzött tárgyalás megtartására nem került sor, mert a peres felek közösen kérték annak elhalasztását. Az újabb tárgyaláson
- június 7-én a bíróság két tanút hallgatott ki, amelyen az I-II.r. alperesek jogi képviselője is részt vett (3.P.20.801/2009/23.szám). A jegyzőkönyv csak a tárgyalás kezdetének időpontját rögzíti, a befejezését nem. Figyelemmel azonban a mintegy 14 oldalas jegyzőkönyvre, a tárgyalás időigényessége állapítható meg. Ezt követően készült el az I-II.r. alpereseknek a perben fellelhető, a felperesi fellebbezésben is említett egyetlen írásbeli beadványa 3.P.20.801/2009/
- sorszám alatt. Ebben sérelmezték, hogy a felperes a szakértői vizsgálaton nem jelent meg, ezért szankció alkalmazását és újabb tárgyalási határnap kitűzését kérték. A
- október
- napján megtartott tárgyalás jegyzőkönyve azt tanúsítja, hogy az I-II. r. alperesek jogi képviselője a tárgyalás berekesztése előtt a kereset elutasítását kérte. A költségigénye tekintetében azt adta elő, hogy a bíróság vegye figyelembe az ügyben megtartott tárgyalásokat, azt a körülményt, hogy előkészítő iratokat készített, készkiadásai merültek fel, ezért 900.000,-Ft +Áfa perköltség megfizetésére kérte kötelezni a felperest. Az ítélőtábla a fent részletezett adatokból megállapította, hogy az I-II.r. alperesek jogi képviselője a neki adott meghatalmazást követően a perben kitűzött összesen hét tárgyalási napból öt tárgyaláson vett részt, mely tárgyalások - egy tárgyalás kivételével - nem voltak időigényesek, azok 20-25 percet, illetve egy-egy órát vettek igénybe, továbbá mindössze egy írásbeli előkészítő iratot nyújtott be a részletezett tartalommal, 3.P.20.801/2009/33.alatt. Mindezen körülményekre tekintettel az ítélőtábla az IM.sz. rendelet 3.§
(6)bekezdésének alkalmazásával az elsőfokú eljárásban megállapított ügyvédi munkadíjat mérsékelte, azt 550.00,Ft+Áfa összegben állapította meg, mert ez áll arányban a pertárgy értékével, az ügy bonyolultságával és a kifejtett ügyvédi tevékenységgel. A kifejtett indokból az ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek a fellebbezéssel érintett rendelkezését Pp.253.§
(2)bekezdése alapján, részben megváltoztatta. Az 1990.évi XCIII.tv. (továbbiakban Itv.) 39.§
(1)bekezdése alapján megállapított fellebbezési érték 700.000,-Ft. A felperes illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett fellebbezési illeték összege a fellebbezés előterjesztésének idején hatályos Itv.46.§
(1)bekezdése szerint 42.000,-Ft, melynek a pervesztesség-pernyertesség arányaira figyelemmel megállapított összegét a felperes, illetve az I-II. rendű alperesek a rendelkező részben írtak szerint kötelesek megfizetni, míg egyebekben viselni tartoznak a fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket. (Pp.239.§, Pp.81.§
(1)bekezdés). Győr,
- június
- napján Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Havasiné dr. Orbán Mária sk. előadó bíró Dr. Maurer Ádám sk. bíró