← Magyarország

Pf.20336/2011/6 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.V.20.336/2011/6.szám A Győri Ítélőtábla a személyesen eljáró felperesnek a dr. Szunyogh János ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen személyiségi jog megsértéséből eredő igény iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

  1. június
  2. napján kelt 31.P.20.001/2010/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről
  4. és az alperesek részéről
  5. és
  6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles az I.r. alperes megfizetni a felperesnek 15 napon belül 101.600,- (Egyszázegyezerhatszáz) forint, a II.r. alperes 15 napon belül 50.800,- (Ötvenezer-nyolcszáz) forint másodfokú perköltséget. Köteles a felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 27.000,- (Huszonhétezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket, míg az ezt meghaladóan feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. és II.r. alperesek a ... Ügyvédi Kamara előtt .../2006., .../2007., ..../2009., .../
  7. és .../
  8. számon folyamatban volt eljárások, az I.r.alperes a ... Ügyvédi Kamara előtt .../08, .../2008., .../09., .../09., .../09., .../10., .../
  9. számon folyamatban volt eljárások, az I.r.alperes a ... Városi Bíróságon ..../2007., .../2009., ..../2008., ..../
  10. és .../2008., a ... Városi Bíróságon .../2009., a ... Városi Bíróságon .../2010/
  11. számon folyamatban volt eljárások, a II.r.alperes a .... Nyomozó Ügyészségen .../
  12. számon folyamatban volt eljárás, illetve az ezzel összefüggésben pótmagánvádlóként fellépő I.r.alperes a ... Városi Bíróságon .../2007.számon folyamatban volt eljárás, és az I-II.r.alperes a ... Városi Bíróságon .../
  13. számon folyamatban volt eljárás kezdeményezésével az eljárások összessége tekintetében zaklatásnak tekinthető magatartásával megsértette a felperes becsületét, szakmai jó hírnevét és magánéletének zavartalanságát. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az I.r.alperes megsértette a felperes jó hírnevét és becsületét azzal, hogy a
  14. április
  15. napján kelt, a ... Ügyvédi Kamarához címzett bejelentésében okszerűtlenül és minden alap nélkül arra hivatkozott a ... Nyomozó Ügyészség előtt .../
  16. számon folyamatban volt eljárás kapcsán, hogy a nyomozó hatóság vezetője jó barátja és osztálytársa volt a felperesnek és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy velük szemben vádat emeltek, a ... Városi Bíróság által .../2009.számon elrendelt végrehajtási eljárásban a
  17. április
  18. napján előterjesztett beadványában annak a valótlan állításával, hogy a felperes az alpereseket a ... Nyomozó Ügyészség előtt .../2006.szám alatt folyamatban volt eljárásban ügyvédi megbízásának megszűnését követően megfenyegette és megzsarolta, továbbá hogy a felperes miatt került sor az I.r.alperes szolgálati jogviszonyból történő felfüggesztésére és miatta húzódott el csaknem két évig a büntetőeljárás. Az elsőfokú bíróság kötelezte az I.r.alperest a felperes javára 900.000,- forint, a II.r.alperest a felperes javára 450.000,- forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére azzal, hogy a II.r.alperes fizetési kötelezettsége az I.r.alperest terhelő kártérítési kötelezettséggel egyetemleges. A megyei bíróság az I.r.alperes 161.390,- forint, a II.r.alperest ....275,- forint perköltség felperes javára történő megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét, valamint az alperesek viszontkeresetét elutasította. A felperest 36.000,- forint állam javára fizetendő illeték megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolása szerint a perben releváns tényállást a peres felek nyilatkozatai, a csatolt és beszerzett okiratok, valamint "A" tanúvallomása alapján állapította meg. Rögzítette, hogy az I.r.alperes volt élettársa, a perben nem álló "B" feljelentése alapján előbb az I.r.alperes, majd házastársa a II.r.alperes, utóbb pedig a volt élettárs, "B" ellen is büntetőeljárás indult a ... Nyomozó Ügyészség előtt .../
  19. szám alatt, a szociálpolitikai kedvezmény igénybevételéhez szükséges nyomtatvány felhasználásával kapcsolatban. Ebben az eljárásban a (TMRSZ) a felperes volt házastársával, "C" fennálló szerződéses kapcsolata alapján járt el az I. és II.r.alperesek képviseletét. A tényleges ügyvédi tevékenységet az eljárás során "C" helyett akkori ügyvédjelöltje, a felperes látta el. A képviseleti tevékenységgel összefüggésben nézeteltérés támadt a peres felek között tekintettel arra is, hogy a felperes a
  20. július 20-i, augusztus 3-i és augusztus 12-i, az I.r.alperesnek címzett e-mailjeiben kifejtette az üggyel kapcsolatos jogi álláspontját és magánvéleményét, mely szerint ahhoz, hogy a büntetőeljárás az alperesekre kedvezően záruljon, "B"-nek magyarázatot kellene adnia korábbi, az I.r.alperessel közös gyermekének lakhatásával kapcsolatos, a szociálpolitikai kedvezmény igénybevételéhez szükséges nyomtatványon feltüntetettől eltérő nyilatkozataira. A felperes utalt arra, hogy az alperesek által a büntetőeljárás során előadott tényállás illogikus és megmagyarázhatatlan, így a bukás valószínűségét 99 %-ra tette. Az alperesek
  21. augusztus
  22. napján kelt "C"hez címzett levelükben "C" és a felperes meghatalmazását
  23. augusztus
  24. napjával visszavonták. A felperes ezt követően azt közölte az I.r.alperessel, hogy a TMRSZ vezetőjének nem adhatja át a büntetőügy iratait, egyrészt azért, mert nincs nála olyan dokumentum, amellyel az I.r.alperes ne rendelkezne, másrészt pedig azért, mert a nála fellelhető iratok között van olyan is, amely a bűncselekmény elkövetésének tényét erősíti. A ... Ügyvédi Kamara
  25. június
  26. napján kelt határozatával a felperest az ügyvédi névjegyzékbe ugyanezen nappal bejegyezte. A felperes és a TMRSZ között
  27. június
  28. napjára dátumozottan megbízási szerződés jött létre általános jogi tanácsadó tevékenység elvégzésére.
  29. augusztus
  30. napján az I.r.alperes jelzése alapján a TMRSZ bizalomvesztésre hivatkozással felmondta a felperessel kötött megbízási szerződést. Ezt követően a felek között a kapcsolat jelentősen megromlott, s az alperesek számos eljárást kezdeményeztek a felperessel szemben. Az elsőfokú bíróság ítéletének I/1-I/
  31. tényállási pontjaiban rögzítette, hogy az alperesek
  32. augusztus 14-i,
  33. augusztus 7-i,
  34. február 3-i és
  35. december 9-i, valamint az I.r.alperes
  36. április 8-i, augusztus 14-i,
  37. február 3-i, május 12-i, szeptember 8-i és
  38. január 27-i panaszai alapján a ... Ügyvédi Kamara előtt indult eljárások során született határozatok részben az előzetes vizsgálat elrendelését megtagadták, részben pedig az alperesek panaszait nem találták alaposnak. A megyei bíróság rögzítette, hogy a
  39. április
  40. napján az I.r.alperes a ... Ügyvédi Kamaránál tett bejelentésben kifejtette, hogy a felperes nem ügyvédhez méltó magatartást tanúsított képviseletük során és ahhoz, hogy ellene és házastársa ellen vádat emeltek, hozzájárulhatott az is,hogy a ... Nyomozó Ügyészség vezetője, "D" jó barátja és osztálytársa volt a felperesnek. Sérelmezte azt is, hogy a felperes ellenoldali félként eljárva olyan büntetőeljárásokban, ahol pótmagánvádlóként lépett fel, ellátta rendőrvezetők védelmét és ezzel a magatartással az I.r.alperes számára kárt és hátrányt okozott (az elsőfokú ítélet I/
  41. tényállási pontja). Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az I.r.alperes
  42. február 20-i feljelentése alapján indult büntetőeljárások a terheltek felmentésével, illetőleg az eljárás megszüntetésével járultak és az I.r.alperes perújítási kérelme is jogerősen elutasításra került. A II.r.alperes
  43. május 22-i feljelentése alapján a pótvádindítványban sérelmezett cselekmények vonatkozásában a ... Megyei Bíróság .../2008/
  44. sorszám alatti végzésével jogerőre emelkedett, a ... Városi Bíróság .../2007/4.számú végzésével a büntetőeljárást megszüntette. Az I.r.alperes
  45. október 17-i magánindítványára indult büntetőeljárásban a ... Városi Bíróság a .......2008/
  46. számú ítéletével a felperest a becsületsértés vétségének vádja alól felmentette. Az elsőfokú ítélet a ... Megyei Bíróság .../2010/
  47. számú végzésével emelkedett jogerőre. A megyei bíróság megállapította, hogy az I.r.alperes
  48. március 16-i, a
  49. június 20-i, augusztus 3-i és augusztus 16-i e-mailek tartalmával kapcsolatos feljelentése alapján indult büntetőeljárás ugyancsak jogerősen megszüntetésre került. Rögzítette, hogy az alperesek feljelentése alapján a ... Városi Bíróságon indult büntetőeljárás a ... Városi Bíróság ....2010/
  50. számú, a ... Megyei Bíróság .../2010/7.szám alatti végzésével jogerőre emelkedett végzésével ugyancsak megszüntetésre került. Megállapította, hogy az I.r.alperes becsületsértés vétsége miatt kezdeményezett magánvádas eljárásban a ... Megyei Bíróság ..../2010/4.szám alatti ítéletével jogerőre emelkedett, a ... Városi Bíróság .../19.szám alatti ítélete a felperest felmentette. Rögzítette, hogy a ... Nyomozó Ügyészség .../
  51. számú eljárása során az I.r.alperes a
  52. december 12-én előterjesztett panaszában arra hivatkozott, hogy a csalással kapcsolatos büntetőügyben a felperes a
  53. június 20-i gyanusítotti meghallgatáson védőügyvédként végig nem volt jelen, így valótlan tartalmú közokiratot jegyzett ellen. A ... Városi Bíróság .../
  54. szám alatti eljárásában pedig az I.r.alperes a
  55. november 13-i beadványában indítványozta, hogy a bíróság közvádas bűncselekményről értesítse a ... Ügyvédi Kamarát. E körben arra hivatkozott, hogy a felperes az I.r.alperes épelméjűségét megkérdőjelezve iratokat lobogtatott és azokból idézett a tárgyaláson (az elsőfokú bíróság ítéletének II/1-II/
  56. pontjai). A megyei bíróság rögzítette, hogy az alperesek a
  57. január 30-án "C"nek címzett levelükben sérelmezték, hogy az általuk a felperesnek kifizetett ügyvédi munkadíjról számlát nem kaptak. A ... Ítélőtábla Katonai Tanácsa előtt .../
  58. számon az I.r.alperes volt felettese ellen indult büntetőeljárásban az I.r.alperes pótmagánvádlóként lépett fel és a vádlottat képviselő felperes mint védő összeférhetetlenségére alapítottan kizárásra irányuló indítványt terjesztett elő arra hivatkozva, hogy a felperes szándékos károkozási céllal vállalta el a vádlott védelmét. A ... Megyei Bíróság .../2008/
  59. szám alatti végzése alapján a ... Városi Bíróság előtt .../2009.szám alatt indult végrehajtási eljárásban az I.r.alperes a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelmét arra alapította, hogy a felperestől kimondottan károkozás céljából nem törvényes módon került sor a végrehajtás kezdeményezésére. A ... Városi Bíróság végzésével az I.r.alperes végrehajtási lap visszavonása iránti kérelmét elutasította (elsőfokú bíróság ítélete III/1-III/3.pontok). Ugyanezen végrehajtási eljárásban az I.r.alperes a
  60. április 24-i beadványában arra hivatkozott, hogy a felperes az ügyvédi jogviszony megszűnését követően megzsarolta és megfenyegette az I.r.alperest és házastársát és a felperes miatt került sor az I.r.alperes meghurcoltatására a munkáltató részéről (elsőfokú ítélet III/
  61. tényállás). Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az ún. szocpol-csalás tárgyában folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel a ... Rendőrkapitányság vezetője az I.r.alperest szolgálati beosztásából a büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztette. A ... Városi Bíróság a .../2006/
  62. szám alatti ítéletével - mely a ... Megyei Bíróság .../2007/9.számú határozatával emelkedett jogerőre - az I. és II.r.alpereseket, valamint "B"-t a vád tárgyát képező bűncselekmény alól felmentette. Ezt követően a ... Rendőrkapitányság vezetője az I.r.alperes szolgálati beosztásból történő felfüggesztését megszüntette. A ... Ügyvédi Kamara a
  63. június
  64. napján kelt .../
  65. számú határozatában a felperessel szemben 3 rb. szándékosan elkövetett fegyelmi vétség miatt 120.000,- forint pénzbüntetést szabott ki. A felperes terhére rótt cselekményekből a jelen perrel összefüggésben állóan az került megállapításra, hogy a ... Városi Bíróság előtt 1639/
  66. számon folyamatban lévő eljárásban a felperes az ügyvédi titoktartási kötelezettség megsértésével csatolt
  67. január
  68. napján az I.r.alperesre vonatkozó orvosi iratokat, amelyekhez hivatása gyakorlásával összefüggésben jutott hozzá. A megyei bíróság rögzítette, hogy a ... Katonai Ügyészség a
  69. március
  70. napján kelt .../
  71. számú határozatában megállapította, hogy az ún. szocpol-csalással kapcsolatos büntetőeljárásban a
  72. július
  73. napján kelt, az I.r.alperesről készített parancsnoki jellemzés nem teremtett "F" r.alezredes és az alperesek ellen folyamatban volt büntetőeljárások között olyan összefüggést, amely az ügyvédi törvény 25.§.

(2)bekezdése alapján kizárta volna azt, hogy a felperes a rendőri vezetőtől utóbb ügyvédi meghatalmazást fogadjon el. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a ... Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a .../2007., a .../2009., a ... Megyei Bíróság a .../
  1. és a ...Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a .../
  2. számú eljárásaiban bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a pótmagánvádlóként fellépő I.r.alperest. A megyei bíróság ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperesek által a felperessel szemben indított eljárások többsége önmagukban - azok kimenetelétől függetlenül - személyiségvédelmet nem alapoztak meg a felperes javára annak ellenére sem, hogy az eljárások döntő része a felperesre nézve kedvezően zárult. Kifejtette, hogy ugyanakkor az alperesek panaszjoga és a feljelentés megtételéhez fűződő joga csak a Ptk.4.§.
(1)bekezdése és 5.§.
(2)bekezdései keretei között gyakorolható jogszerűen. Rámutatott, hogy az alperesek ismétlődő jelleggel és visszatérően ugyanazon körülményekre alapítottan indítottak - számos esetben önismétlő jelleggel - nagy számú eljárást a felperessel szemben, ez a fajta joggyakorlás pedig alkalmas volt a felperesnek a Ptk.78.§-ában védett jó hírnevének megsértésére. Rögzítette, hogy a jogsértőként megjelölt magatartás a felperes személyiségének lényegi tulajdonságát nem érintette, ezért az emberi méltósághoz való jog sérelme nem volt megállapítható. Rámutatott, hogy ezen álláspont mentén az I/1., I/2., I/4- I/
  1. szám alatti eljárásokat kezdeményező beadványokban foglaltak önmagukban nem, csupán összességükben voltak jogsértőek. A I/
  2. szám alatti, az ügyvédi kamarához az I.r.alperes által
  3. április 8-án tett bejelentéssel kapcsolatban az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az önmagában is jogsértő volt, mert az I.r.alperes minden alapot nélkülöző következtetést tett "D" és a felperes ismeretségével összefüggésben, valamint nem bizonyította annak az állításának a valóságtartamát sem, hogy az I.r.alperes esetében megvalósulni látszott a befolyással üzérkedés, bűnpártolás és hivatali visszaélés bűnszervezetben történő elkövetése. Valótlanul tartalmazta a beadvány azt is, hogy az .../
  4. számú büntetőügy lényegében egy koncepciós eljárás volt, amelynek egyik elősegítője a felperes. Az elsőfokú bíróság az alperesek által kezdeményezett büntetőeljárások vonatkozásában a II/A/1., II-II/
  5. szám alatti tényállási pontokban tett feljelentések kapcsán ugyancsak arra az álláspontra helyezkedett, hogy a beadványokban foglaltak önmagukban nem jogsértőek, azonban a beadványok összessége az alperesek részéről jogsértést valósított meg. A II/A/
  6. alatti tényállási pontban részletezett, az I.r.alperes
  7. február
  8. napján tett feljelentésével kapcsolatban rögzítette, hogy a feljelentés valóságalapja fennállt, mert a felperes valóban felhasználta az I.r.alperes különös személyes adatait tartalmazó dokumentumot abban az eljárásban, amelyben az I.r.alperes félként nem szerepelt. Rámutatott, hogy az elsőfokú ítélet II/1/B. pontja alatti eljárásában a felperes által sérelmezett magatartás, vagyis a ... Városi Bíróság .../
  9. számú eljárásában előterjesztett elfogultsági kifogás tartalma a felperes személyét nem tette azonosíthatóvá, az nem utalt a felperes cselekvőségére, így önmagában e beadvány sem volt jogsértőnek tekinthető. A III/1-III/
  10. tényállási pontokban írtakkal kapcsolatban az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a sérelmezett beadványokban írtak személyiségi jogsértő jellege nem volt megállapítható, mert azok egyrészt a felperessel kapcsolatos alperesi véleményt fejtették ki, másrészt a felperesi magatartás téves értelmezésén és a felperesi igényérvényesítés vélt motivációján alapultak. A III/
  11. tényállási pontban részletezett, a
  12. április
  13. napján kelt, a végrehajtási eljárásban az I.r.alperes által benyújtott beadvánnyal kapcsolatban a megyei bíróság megállapította, hogy az önmagában is jogsértő volt, mert az eljárás szükséges, okszerű kereteit meghaladta az, hogy az I.r.alperes ismételten kifejtette a végrehajtási eljárásban a felperes által részére megküldött e-mailekkel kapcsolatos álláspontját. Ugyancsak nem tartozott a végrehajtási eljárás tárgyához és így jogsértő volt e beadványnak az a bizonyítatlan állítása, miszerint a felperes megzsarolta és megfenyegette az alpereseket. Az alperesek viszontkeresetével kapcsolatban a megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az abban sérelmezett felperesi magatartások nem valósítottak meg jogsértést. Rámutatott, hogy a jogi képviseleti tevékenység ellátásával kapcsolatos szerződésszegés nem jelentette az alperesek személyiségi jogainak sérelmét és a felperes által az I.r.alperesekhez címzett három e-mail sem volt jogsértő, mert azokban a felperes csak saját véleményét fejezte ki. Hangsúlyozta, hogy az e-maileket a felperes kizárólag ügyfelének, az I.r.alperesnek küldte meg. Rámutatott, hogy az sem volt megállapítható, hogy a felperes az ügyvédi törvény 25.§.
(2)bekezdésébe ütköző módon járt volna el. Az alperesek által hivatkozott, az egyes eljárások közötti tárgyi összefüggés sem volt megállapítható. Kifejtette, hogy az alperesek által kezdeményezett számos eljárásra tekintettel nem volt jogsértő a felperes részéről az a magatartás sem, hogy az I. és II.r.alperesek részéről nem vitatottan elhangzott kijelentésekkel kapcsolatban maga a felperes is feljelentéssel élt. Kiemelte, hogy a ... Megyei Bíróság .../
  1. szám alatti eljárásával kapcsolatos és a ... Ügyvédi Kamara .../
  2. szám alatti eljárásának tárgyává tett felperesi magatartás tényét az alperesek nem bizonyították, azt az alperesi gyanú nem támasztja alá. A ... Ügyvédi Kamara P..../
  3. számú eljárásában az I. és II.r.alperesek által sérelmezett kijelentések a felperes véleményének voltak tekinthetők, ugyanakkor azok az IMEI által készített szakértői vélemény ismeretében nem tekinthetők teljes mértékben okszerűtlen, önkényes következtetésnek, így azok személyiségi jogsértő jellege sem megállapítható. A megyei bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a ... Városi Bíróság előtt a .../
  4. számon folyamatban volt eljárásban az a tény, hogy a felperes az I.r.alperes hozzájárulása nélkül csatolta az I.r.alperesre vonatkozó orvosi iratot, az 1992.évi LXIII.törvény 2.§. 2/b. és 3.§. 2/a. pontjai alapján az I.r.alperes személyes adataihoz fűződő személyiségi jogainak megsértését jelentette. Az elsőfokú bíróság a viszontkeresetet e vonatkozásban arra figyelemmel utasította el, hogy álláspontja szerint a jogsértés és az igényérvényesítés között hosszabb idő telt el, és köztudomásszerűen e jogsértéshez nem kapcsolható olyan szintű személyiségi hátrány, amely indokolttá tenné a viszontkereset szerinti, a Ptk.84.§.
(1)bekezdés c./ és e./ pontjaiban meghatározott szankciók alkalmazását. Az elsőfokú bíróság az alperesek által felajánlott bizonyítási indítványokat arra figyelemmel mellőzte, hogy azok nem állnak adekvátak a viszontkereset alapját képező személyiségi jogsértésekkel és teljesítésük esetén sem lehetne az alperesekre nézve kedvezőbb tényállást megállapítani a perben. A perköltségről a megyei bíróság a felek részleges pernyertességére figyelemmel határozott azzal, hogy a felperes az I.r.alperes viszonylatában 60 %-ban, a II.r.alperes viszonylatában 30 %-ban lett pernyertes, míg a viszontkereset vonatkozásában teljes egészében a felperes volt pernyertesnek tekintendő. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását kérte annyiban, hogy az ítélőtábla az I. és II.r.alpereseket egyetemlegesen kötelezze 1.350.000,forint nem vagyoni kárpótlás, 37.500,- forint keresetkiesés és 49.693,- forint útiköltség megfizetésére, valamint a viszontkereset vonatkozásában 167.350,- forint keresetkiesés megfizetésére. Kérte, hogy az ítélőtábla mentesítse őt a 36.000,- forintos feljegyzett illeték megfizetése alól, egyúttal egyetemlegesen kötelezze az I. és II.r.alpereseket a másodfokú eljárásra vonatkozóan 16.875,- forint, a viszontkereset elutasítása miatt esetlegesen előterjesztett alperesi fellebbezésre tekintettel további 83.675,- forint keresetkiesés megfizetésére. Fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy az I. és II.r. alperesek vagyonközösségben élő házastársak, akik egyetlen esetben sem jelezték, hogy a felperes személyiségi jogait sértő beadványaikat egymás tudta nélkül, vagy a másik házastárs ellenkezése ellenére készítették. Erre tekintettel az alperesek egyetemleges kötelezése indokolt és ez nem minősül a másodfokú eljárásban tiltott keresetfelemelésnek sem. Az elsőfokú illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezés megváltoztatását arra tekintettel kérte, hogy álláspontja szerint döntőrészt az elsőfokú eljárásban a felperes lett pernyertes. Az elsőfokú ítélet ellen az I. és II.r.alperesek is fellebbezést terjesztettek elő, amelyben elődlegesen annak megváltoztatását, a felperes kereseti kérelmének elutasítását, valamint az alperesi viszontkeresetnek való helyt adást, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes perköltségben való marasztalását kérték. Fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy a felperes keresete hiányosan került benyújtásra, így annak idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy a per megszüntetésének lett volna helye. Sérelmezték, hogy az elsőfokú eljárás során nem vált ismertté számukra a keresetlevél valamennyi melléklete, s ezzel az eljáró tanács megsértette az Alkotmány 2.§., 57.§., 64.§. és 70/A.§-ában foglaltakat, valamint az Emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Rómában
  1. november 4-én kelt Egyezmény 6.,
  2. és
  3. Cikkében foglaltakat. Hivatkoztak arra, hogy a kereseti kérelem és mellékleteinek hiánytalan megküldésének elmaradásával sérült a tisztességes eljáráshoz való jog elve. Kifejtették, hogy álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság a
  4. augusztus 12-i felperesi e-mail tartalmát tévesen értelmezte, valamint nem értékelte kellő súllyal a
  5. augusztus 3-i e-mailből is egyértelműen megállapítható tisztességtelen ügyvédi magatartás fennálltát. Támadták az elsőfokú bíróság ítéletét azzal is, hogy az nem vette figyelembe, hogy a felperes az ügyvédi törvény 25.§-ába ütköző módon járt el akkor, amikor a kereseti kérelemben megjelölt ügyekben a rendőri vezetőket védte az I.r.alperessel szemben. Hangsúlyozták, hogy a ... Városi Bíróságon .../
  6. számon folyamatban volt ügyben az I.r.alperes orvosi iratainak felhasználását illetően a felperes jogsértő magatartásának tényét bizonyították, azt a Magyar Ügyvédi Kamara Iszt..../
  7. számú határozata is megállapította. Hangsúlyozták, hogy beadványaik alapján a kamarai eljárásokat elrendelték, erre figyelemmel pedig a felperessel szemben a gyanú megállt, ezért az alpereseknek a panaszjog gyakorlásával kapcsolatos magatartása nem tekinthető jogsértőnek. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában annak ellenére hivatkozott "A" tanúvallomására, hogy a tanú meghallgatására nem került sor, egyúttal kifogásolták, hogy "C" tanú törvénysértően került kihallgatásra, ismételt meghallgatására pedig nem történt meg. A megyei bíróság által megítélt nem vagyoni kárpótlással kapcsolatban kifejtették, hogy álláspontjuk szerint a felperes életviszonyai elnehezülését nem bizonyította, de nem állapítható meg az alperesek károkozó magatartása sem, s ekként a bekövetkezett hátrányok és az alperesi jogellenes magatartás közötti okozati összefüggés sem. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság a
  8. március 29-i tárgyalásról készült jegyzőkönyvet annak ellenére küldte meg a "E" Ügyvédi Irodának, hogy a jogi képviselő megbízása időközben megszüntetésre került. Fenntartották azt az elsőfokú eljárásban is kifejtett álláspontjukat, mely szerint a megyei bíróság jogsértően rendelkezett "C" tanúdíjáról is. A felperes fellebbezési ellenkérelmében rendelkezések helybenhagyását kérte. az alperesi fellebbezésben támadott ítéleti A fellebbezések az alábbiak szerint nem alaposak: Az elsőfokú bíróság a szükséges és egyben elégséges körben a bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat döntően a Pp.206.§.
(1)bekezdésének megfelelően, okszerűen értékelve, túlnyomórészt helyes tényállást állapított meg és abból érdemben helyes jogi következtetésre jutott, ítéletének jogi indokolásával az ítélőtábla az alábbi pontosításokkal túlnyomórészt egyetért: Alaptalanul hivatkoztak az alperesek fellebbezésükben arra, hogy a felperes keresetét érdemben el kellett volna utasítani, mert a keresetlevél hiányosságai miatt a per megszüntetésének lett volna helye. A felperes keresetében valamennyi, a per érdemi eldöntéséhez szükséges adatot előadta, közölte, a szükséges mellékleteket csatolta. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy amennyiben az alperesek álláspontja helytálló lenne, úgy abban az esetben az eljárást végzéssel kellett volna megszüntetni, de a felperesi kereset érdemi elbírálására (ítélettel történő elutasítására) ebben az esetben sem kerülhetne sor. Tényként állapítható meg, hogy a módosított kereseti kérelem elbírálása szempontjából releváns valamennyi melléklet, irat a per során az alperesek rendelkezésére állt. Azokat részben az elsőfokú bíróság kézbesítette, illetőleg a felperes olyan, egyértelműen ügyszámmal együtt meghivatkozott iratokra utalt, amelyeket az alperesek nyilvánvalóan ismertek, hiszen a kereseti kérelem tárgyát képező eljárásokat ők maguk indították, vagy azokban félként szerepeltek. Az alperesek a felperes által meghivatkozott eljárásokat egyértelműen azonosítani tudták, erre utal az is, hogy valamennyi felperesi kereseti kérelem vonatkozásában érdemi védekezést terjesztettek elő. Erre tekintettel nem állapítható meg - az alperesi fellebbezésben írtakkal ellentétben - olyan lényeges eljárási szabálysértés a megyei bíróság részéről, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. Az elsőfokú ítélet indokolása annyiban téves, hogy annak bevezetése annak ellenére sorolja fel a bizonyítékok között "A" tanúvallomását, hogy a tanú meghallgatására nem került sor. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy e bizonyítékra a tényállás megállapítása során a részletes indokolásban az elsőfokú bíróság nem hivatkozott, arra még csak nem is utalt, így az elsőfokú bíróság indokolásának ez a pontatlansága ugyancsak nem olyan lényeges eljárásjogi szabálysértés, amely a megyei bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését indokolná. Osztja az ítélőtábla a megyei bíróság álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az elsőfokú ítéletben részletezettek szerint az egyes eljárások megindítása, az alperesi beadványok tartalma - a I/3. és a III/4. szám alatti tényállási pontban rögzítetteket meghaladóan, valamint a II/1/B. pont esetében arra figyelemmel, hogy az alperesi irat a felperes személyét nem tette beazonosíthatóvá - önmagukban nem voltak jogsértőek, de az alperesek a rendkívül nagy számú panasz, feljelentés előterjesztésével, ismétlődő jellegével, azzal, hogy lényegében azonos körülményekre alapítottan kezdeményeztek újabb és újabb eljárásokat a felperes ellen, átlépték az elsőfokú ítéletben is hivatkozott Ptk.4.§. és 5.§. szerinti jóhiszemű joggyakorlás kereteit. Egyetért az ítélőtábla azzal is, hogy az alperesek magatartása a Ptk.78.§.
(1)bekezdés szerinti jó hírnév sérelmét valósította meg. Helytállóan jutott a megyei bíróság arra a következtetésre, hogy a I/
  1. és a III/
  2. pontokban részletezett beadványok önmagukban is megvalósították a felperes jó hírnevének sérelmét. A I/
  3. pont esetében a
  4. április 8-i I.r.alperesi beadvány valóságtartamát (a felperes és "D" közötti kapcsolat jellegét és annak az I.r.alperessel szemben folytatott eljárásokra gyakorolt hatását) az I.r.alperes nem bizonyította. Helytállóan utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy a III/
  5. pontban részletezett, a ... Városi Bíróság illetőleg a ... Városi Bíróság előtt folyamatban volt végrehajtási eljárásban a
  6. április 24-i beadványban az I.r.alperes azzal valósított meg jogsértést, hogy az eljárás szükséges, okszerű kereteit meghaladóan az eljárás tárgyához szorosan nem kapcsolódóan fogalmazott meg valótlan állításokat a felperes személyével kapcsolatban. Itt utal arra az ítélőtábla, hogy a megyei bíróság helytállóan mellőzte az alperesi bizonyítványokat. A I/
  7. pontban a felperes által sérelmezett, a
  8. április 8-i beadványban írtak valóságtartamának bizonyítására a tanúvallomások nem lehetnek alkalmasak, egyrészt azért nem, mert az ügyvédi törvénybe ütköző vagy annak megfelelő magatartás megítélése jogkérdés, másrészt pedig azért nem, mert amennyiben a beadványban foglaltak valósak, úgy az egyúttal azt is jelentené, hogy a felperes bűncselekményt követett volna el. Ilyen, a felperest marasztaló, büntetőjogi felelősségét megállapító határozatra azonban az alperesek maguk sem hivatkoztak. Az pedig, hogy a felperes követett-e el bűncselekményt, a jelen perben tanúvallomással nem bizonyítható. Osztja az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletében foglaltakat azt illetően is, hogy a II/1/D. pont szerinti elfogultsági kifogás tartalmából a felperes személye nem volt azonosítható, s így az önmagában nem volt alkalmas a felperes vonatkozásában a személyiségi jogsértés kiváltására. Alaptalanul hivatkoztak az alperesek fellebbezésükben arra, hogy az elsőfokú bíróság a pernyertesség-pervesztesség arányát tévesen értékelve marasztalta őket az elsőfokú eljárás költségeiben. Az ítélőtábla hangsúlyozza: a megyei bíróság az alperesi jogsértést nem csupán az I/
  9. és a III/
  10. szám alatti tényállási pontok vonatkozásában állapította meg, hanem azt is kifejtette - és az ítélet rendelkező részben e vonatkozásban egyértelmű megállapítást tartalmaz - hogy az alperesek a nagy számú, az ügyvédi kamara, illetőleg a különböző nyomozó hatóságok, bíróságok előtt folyamatban volt eljárások megindításával ugyancsak jogsértő magatartást tanúsítottak. A viszontkereset vonatkozásában a tényállást az elsőfokú bíróság ugyancsak helytállóan állapította meg, abból azonban részben téves jogi következtetésre jutott. Az alperesek a nem vagyoni kárpótlás iránti igényüket az elévülési időn belül előterjesztették, így önmagában az időmúlás - amennyiben az elévülési idő nem telt el - nem eredményezheti a Ptk.84.§.
(1)bek. e./ pontja szerinti igény elutasítását. Az időmúlásnak legfeljebb a Ptk.84.§.
(1)bek. a./-d./ pontjai szerinti jogkövetkezmények alkalmazása során lehet - a körülményekhez képest- szerepe. A bíróság a jogsértés és az igényérvényesítés között eltelt hosszabb időre tekintettel a jogsértő magatartást tanúsító személy kötelezését mellőzheti, ha az elégtételadás az időmúlásra tekintettel a funkcióját, célját már nem töltené be. Tévedett a megyei bíróság, amikor a felperesnek az I.r.alperes orvosi adatait tartalmazó irat csatolásával kapcsolatban a felperes jogsértő magatartását látta megállapíthatónak. Előre bocsátja az ítélőtábla e körben, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara határozata az etikai vétség megvalósulását illetően a jelen perben eljáró bíróságokat nem köti, egyúttal az is megállapítható, hogy az etikai vétség megvalósulása önmagában még nem feltétlen jelent személyiségi jogsértő magatartást is. Az ítélőtábla álláspontja szerint a felperes az I.r.alperesre vonatkozó orvosi adatokat az ellene indított eljárásban védekezésképpen, okszerűen, az eljárás kereteit meg nem haladó módon, saját védelme értelmében használta fel, ez a magatartás pedig arányos és szükségszerű volt az eljárásbeli védekezéséhez képest. Erre tekintettel e cselekmény hasonlóképpen ahhoz, hogy a hozzájárulás nélkül készült képmás vagy hangfelvétel is bizonyítékként felhasználható, ha az nem okoz aránytalan sérelmet (BDT 2011/2442.) - nem tekinthető jogsértőnek. Az elsőfokú bíróság helytállóan rendelkezett a felperest megillető nem vagyoni kárpótlás összegéről is, külön megbontva azt az I. és II.r.alperesek részéről megvalósított személyiségi jogot sértő cselekmények szerint. Alaptalanul hivatkozott fellebbezésében a felperes arra, hogy a nem vagyoni kárpótlást az I. és II.r.alperesek teljes körűen egyetemlegesen lennének kötelesek megfizetni. A peradatok alapján az egyértelműen megállapítható, melyek voltak azok az eljárások, amelyeket az I.r.alperes, illetőleg melyek azok, amelyeket a II.r. alperes és melyek azok, amelyeket az alperesek közösen indítottak, vagy amelyekben önállóan, illetőleg együttesen félként szerepeltek. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában részletesen kifejtette, hogy a felperesi fellebbezésben hivatkozott keresetkiesés és útiköltség perköltségként miként került elszámolásra, ezt az indokolást az ítélőtábla megismételni nem kívánja, azzal teljes mértékben egyetért. Önmagában az, hogy a felperes nagyobb arányban lett pernyertes, még nem jelenti azt, hogy a Pp.81.§.
(1)bekezdése alapján őt teljes mértékben mentesíteni lehetne az elsőfokú eljárásnak a felperesi pervesztességgel arányos illeték megfizetésére irányuló kötelezettsége alól. Megjegyzi az ítélőtábla az alperesi fellebbezés kapcsán, hogy a "C" tanú útiköltségével kapcsolatos végzés az ítélet elleni fellebbezésben már nem támadható. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdés alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban a felperes az I.r.alperes vonatkozásában 90 %-ban, a II.r.alperes vonatkozásában 80 %-ban lett pernyertes. Erre tekintettel az I. és II.r. alperesek kötelesek megfizetni a felperes másodfokú eljárásban felmerült költségét. Az ügyvédi munkadíj áfát is magában foglaló összegéről az ítélőtábla a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3.§.
(1),
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján rendelkezett. Győr,
  1. évi június hó
  2. napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr.Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr. Sarmon Hedvig sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.