A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.145/2012/ 5.szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi június hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Zalaegerszegi Törvényszék 8.B.28/2011/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a büntetés kiszabását mellőzi és a vádlottat 2 (kettő) évre próbára bocsátja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás A Zalaegerszegi Törvényszék
- február
- napján kelt ítéletével a vádlottat hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette miatt 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A megyei bíróság ítélete ellen a vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség helybenhagyására tett indítványt. átiratában a törvényszék ítéletének A másodfokú bíróság a védelmi fellebbezést az enyhítés tekintetében látta megalapozottnak. A védelem által bejelentett jogorvoslati kérelem alapján eljárva a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be.348.§
(1)bekezdése alapján felülbírálta. A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék a szükséges és lehetséges bizonyítást lefolytatta. Az ügyben fellelhető bizonyítékokat beszerezte és értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul. Az elsőfokú bíróság a tényállást a vádlott bűnösséget tagadó vallomásával szemben a sértett vallomása és a sértett vallomását alátámasztó bizonyítékok alapján állapította meg. Az eljárás során a sértett szavahihetősége nem kérdőjeleződött meg, vallomását számos más tanú is alátámasztotta. Így annak ellenére, hogy objektív bizonyíték, látlelet, vagy orvos-szakértői vélemény a bántalmazás tényét nem támasztotta alá, az elsőfokú bíróság aggálytalanul következtethetett a vádlott bűnösségére. A sértett a cselekményt követően több személynek is elmondta, hogy őt miként bántalmazta a vádlott , a bántalmazást a ......i kultúrházban tartózkodó tanú1 is látta. Ezzel szemben a vádlott védekezésében felmerült összesküvés elmélet, - mely szerint az tanú2 születésnapi összejövetelén jelenlévő fiatalok bosszúból tettek ránézve terhelő vallomást -, nem fogadható el. Az ügy kezdeményezője nem a sértett, vagy szülei voltak; a vádlott ellen hivatalból, a rendőrség indított eljárást. A sértett tehát semmiféle szerepet nem játszott abban, hogy a vádlottellen eljárás indult, így nincs ok azt feltételezni, hogy ő, vagy barátai csak azért, hogy vádlottat felelősségre vonják, valótlan tartamú vallomást tettek. Ennek vizsgálatára kizárólag akkor kerülhetett volna sor, ha a sértett a cselekményt követően maga kéri a vádlott felelősségre vonását, ő tesz ellene feljelentést. Mivel ilyen nem történt, ezért a vádlott nem hivatkozhat alappal védekezésében arra, hogy a tanúk összefogtak ellene. Az elsőfokú bíróság az ügyben keletkezett vallomásokat egyenként és összességükben értékelve aggálymentes, megnyugtató tényállást állapított meg, mely a bizonyítékok logikus és okszerű mérlegelésén alapult. A megállapított tényállás a bizonyítékok alapos értékelésén nyugszik, így a bűnösségre levont következtetés is helytálló. A védelem a másodfokú eljárás során csatolt egy építészeti szakértői véleményt. A szakvélemény szerint abból a pozícióból, amelyet tanú1 az eljárás során megjelölt, nem láthatta azt a helyet, ahol a vádlott és a sértett tartózkodott, így nem láthatta a bántalmazást sem. Maga a szakvélemény is tartalmazza, hogy a vádbeli helyszín pontosan nem volt rekonstruálható. Ennek egyik oka az volt, hogy időközben a ......i kultúrházat felújították, a szakértő vizsgálatának idejére a korábban ott elhelyezett nyílászárókat eltávolították, így részben feltételezésen alapul a szakvélemény. Ezen túlmenően a vádlott és a sértett elhelyezkedése sem állapítható meg az eljárás adataiból olyan pontossággal, hogy az egy ilyen jellegű szakvélemény alapját képezze, ezért a másodfokú bíróság a védelem által becsatolt szakvélemény alapján bizonyítás eljárás lefolytatását nem rendelte el. A másodfokú bíróság a fentiek alapján helyesen állapította meg a vádlott bűnösségét és cselekményt is az anyagi jogszabályoknak megfelelően minősítette. A büntetés kiszabását meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság alapvetően helyesen tárta fel. A vádlott cselekményének megítélésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy az ügy sértettjének diákcsínyt jóval meghaladó cselekménye volt az ügy előzménye. A vádlott a vádbeli időszakban a község körzeti megbízott rendőre volt. Feladatai közé tartozott az ilyen jellegű cselekmények felderítése és azok megelőzése, a községben a közbiztonság fenntartása. A sértett szabálysértést, vagy kisebb bűncselekményt megvalósító cselekménye miatt a vádlott indokoltan lépett fel vele szemben. A vádlotthivatalos személyként, rendőri eljárása során azonban nem bántalmazhatta a sértettet, e cselekményéért büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a bántalmazás kisebb súlyú volt, sem a sértett, sem szülei nem láttak indokot arra, hogy a vádlottal szemben eljárást kezdeményezzenek. Ezek a körülmények a vádlott cselekményének konkrét társadalomra veszélyességét jelentősen befolyásolják. Magatartásának megítélése, a cselekmény konkrét társadalmi veszélyességének csekély mértéke miatt vele szemben nem indokolt büntetés kiszabása. Ezért a másodfokú bíróság a vádlottal szemben a büntetés kiszabását mellőzte és őt a Btk.72.§
(1)és
(5)bekezdés alapján kettő évre próbára bocsátotta. A fentiek szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.372.§
(1)bekezdése tekintetében megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. P é c s,
- június hó
- napján Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Tóth Sándor s.k. előadó bíró, Dr.Túri Tamás s.k. bíró A Zalaegerszegi Törvényszék 8.B.28/2011/7.számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.145/2012/5.számú ítéletében írt változtatásokkal
- június hó
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. . Makai Lajos s.k. a tanács elnöke