Győri Ítélőtábla Gf.II.20.330/2011/
- A Győri Ítélőtábla a Budapesti
- számú Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a felszámoló által képviselt alperes ellen hibás teljesítés megállapítása és járulékai iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- június
- napján kelt 13.G.40.021/2010/
- sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás:
- december 29-én a felperes, mint megrendelő és az alperes, mint vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre raktárépület kivitelezési munkáira nettó 47 millió forint átalánydíj fejében. Az alperes a részére átadott építési engedélyezési terv, műszaki leírás, raktárépület alapozási terv szerinti raktárépületen túl vállalta a külső határoló falaktól számított egy méter sávon belüli „összes épületszerkezet" kivitelezését, a járdát viacolorból, a nyaktag felépítését, a meglévő viacolor burkolat felbontását és helyreállítását, a raktárépület mögötti területen a támfal építését teljes hosszban, a csarnokon a teljes ereszcsatorna kiépítését lefolyókkal, rákötve a már meglévő rendszerre. A késedelmi kötbér összegét napi 100.000.Ft, de „maximum 10%-os mértékben" határozták meg. Hibás teljesítés esetére szintén 10%-os mértékű kötbért kötöttek ki. A létesítményt az alperes
- szeptember
- napján jelentette készre. A kivitelezett csarnok ipari padlóján spontán - 0,2 mm-nél nagyobb, illetve kisebb - repedések alakultak ki az alperes késői hézag (dilatáció) vágása, valamint a magas kivitelezési hőmérséklet miatti betonzsugorodás folytán. A repedéseket az alperes tömítésekkel javította. A felperes a vállalkozói díjból 5.500.000.Ft-ot visszatartott. A felperes módosított keresetében 5.800.000.Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest egyrészt késedelmi és hibás teljesítési kötbér (Ptk.246.§.), másészt általános kártérítés (Ptk.359.§.
(1)bekezdés) jogcímén. Ezen túl kérte a Ptk.295.§-ára hivatkozással a használatbavételi engedélyhez szükséges alperesi műszaki kivitelezői nyilatkozatok pótlását. A felperes kereseti előadása szerint az alperes 11 napi késedelemmel teljesített, ezért 1.100.000.Ft késedelmi kötbérrel tartozik. Az ipari padlót az alperes hibásan teljesítette, ezért a 47 millió forint átalánydíj után a felperesnek annak 10%-a, 4.700.000.Ft hibás teljesítési kötbér jár. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Részben arra hivatkozott, hogy a szerződésben kikötött teljesítési határidőn belül, 82 nap alatt teljesített, míg az ipari padló repedései nem tekinthető hibás kivitelezésnek, csak a beton zsugorodásából eredő esztétikai hibának. A padló kijavítása megtörtént, az a rendeltetésszerű használatra alkalmas.. Másrészt azzal védekezett, hogy a felperes vállalkozói díj tartozására figyelemmel még a késedelmi és hibás teljesítési kötbér levonása után is a felperes tartozik a részére 3.640.565.Ft-tal. „Ezt és a korábbi tárgyalási nyilatkozatait beszámítási kifogásnak tekinti." Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Határozata indokolásában - a kirendelt építész igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján - az alperes teljesítésének idejét 102 napban határozta meg. A késedelmes napokból nem vette figyelembe a kétszeri munkakezdés miatti, együtt 8 nap időtartamú felvonulás napjait, az esőzés és a hőség miatti 3-3 napi akadályoztatást, a pótmunkavégzés 6 napját és az ipari padló betonja 3 nap száradási idejét. Az ilyen módon 12 napi késedelemre a felperes 1.200.000.Ft késedelmi kötbérre tarthat igényt. A 3.908.907.Ft költségvetésű betonpadló teljesítését - szintén a szakvélemény alapján - a bíróság hibásnak minősítette, azzal, hogy a hiba 94.000.Ft költséggel javítható. A kijavítás után 10%-os mértékű (390.891.Ft) esztétikai értékcsökkenés marad vissza. A megyei bíróság kifejtett álláspontja szerint a kellékhiba miatt a felperesnek a hibás épületszerkezet díja 10%-ával egyező (390.891.Ft) hibás teljesítési kötbér jár, viszont a kötbér kárátalány jellegéből fakadóan kizárt, hogy az azzal egyező összegű értékcsökkenés kártérítés címén érvényesíthető legyen. A megyei bíróság a két jogcímű kötbér összegén (1.590.891.Ft) túl a felperes javára vette figyelembe az elmaradt munkák 442.416.Ft díját, és a támfal munkái befejezetlensége miatt 371.000.Ft-ot. Ezzel szemben az alperes 598.872.Ft értékű pótmunkákat végzett. Tekintve, hogy a felperes 5.500.000.Ft vállalkozói díjat nem fizetett meg az alperesnek a felperes tartozása az említett tételek figyelembevételével még 3.694.565.Ft az alperes felé. Ez ellen az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatása és az alperes 5.800.000.Ft megfizetésére kötelezése, míg másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése iránt. Jogorvoslati érvelése szerint a megyei bíróság a Ptk.305-311/A.§-ai alapján elbírálandó hibás teljesítés iránti pernek tekintette az elsőfokú eljárást, mégsem rendelkezett a Ptk.309.§.
(1)bekezdése alapján a kicserélésig, kijavításig szükséges raktározással felmerült és perben igazolt költségek megtérítéséről, melyre az alperes vétkességére tekintet nélkül köteles lenne. (GK 57. számú állásfoglalás) Kiemelte, hogy a késedelmi - és hibás teljesítési kötbér iránti kereset vagylagos jogalapját a Ptk.310.§ában is meghatározta. Ezen nem változtatott az a tény, „miszerint a kereseti perértékként megjelölt követelést, azaz 5.500.000.Ft kötbér megfizetése iránti kérelmet a Pp.146.§.
(1)bekezdése alapján 5.800.000.Ft kötbér vagy ennek megállapítása hiányában kártérítési jogcímen marasztalási összegre emelte fel." Álláspontja szerint a Pp.3.§.
(2)bekezdésébe ütközik az elsőfokú ítélet, mert - kérelem, illetve viszontkereseti kérelem hiányában - az eljárást kölcsönös elszámolási vitának értelmezve az alperes kötbérben marasztalása helyett a keresetet elutasította. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében - tartalmilag - az elsőfokú ítélet fellebbezett része helybenhagyását kérte. Rámutatott, hogy a felperes keresete már azon okból sem lehet alapos, hogy az alperes felszámolási eljárásában hitelezői igényt nem jelentett be, a hitelezői igény bejelentésére nyitvaálló 180 napos jogvesztő határidő pedig 2012. január 9. napján eltelt. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp.253.§
(3)bekezdés) bírálta felül. A felperes fellebbezése nem terjed ki az elsőfokú ítélet jognyilatkozat pótlása iránti (Ptk.295.§) keresetét elutasító rendelkezésére, így az ítélőtábla ebben a részben mellőzte az elsőfokú ítélet felülbírálatát. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészíti ki, hogy az alperes felszámolását a Fővárosi Bíróság a
- június
- napján jogerőre emelkedett végzésével rendelte el, a felszámolás kezdő időpontja
- július
- A felperes a felszámolási eljárásban a hitelezői igények bejelentésére nyitvaálló határidő elteltét követően, a
- február
- napján kelt levelében jelentette be a keresettel érvényesített 5.800.000.Ft „kötbér és kártérítés" követelését. Az így kiegészített tényállás alapján a fellebbezés nem alapos. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (Cstv.) 38.§
(2)bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak, a pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás azonban a hitelezőt nem mentesíti a Cstv.28.§
(2)bekezdése f/ pontjában és a 46.§
(7)bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése (azaz: a hitelezői igénye határidőben a felszámolóhoz történő bejelentése, illetve a nyilvántartásbavételi díj befizetése és a felszámoló részére igazolása) alól. A hitelezői igénybejelentésre a Cstv. 28.§
(2)bekezdése f/ pontja alapján a felszámolás kezdő időpontjától számított 40 nap áll rendelkezésre; azzal, hogy a felszámolónak - a Cstv.37.§
(1)bekezdése szerint - a 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett hitelezői követeléseket is nyilvántartásba kell vennie és ki kell elégítenie, amennyiben a 40 napon belül bejelentett, az 57.§
(1)bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A hitelezői igénybejelentésre meghatározott, utóbbi 180 napos határidő elmulasztása - a Cstv.37.§
(3)bekezdése szerint - jogvesztéssel jár. A jogvesztésnek az a következménye, hogy a hitelezőnek nem csupán az igény érvényesítésére szűnik meg a jog által biztosított lehetősége, hanem megszűnik, elenyészik - a felszámolási eljárásban bejelenteni elmulasztott - polgári jogi igénye is. (így pl.: BH 2008/159., BH 2009/20, BH 2010/303, BDT 2009/2098) Az anyagi jogi igény megszűnése pedig - minden további körülmény vizsgálata nélkül - a kereset alaptalanság miatti elutasítását vonja maga után. A konkrét esetben az alperes felszámolása kezdő időpontja 2011. július 13. napja volt, a felperes 2012. február 21. napján keltezett igénybejelentésével pedig minden kétséget kizáróan elmulasztotta a Cstv.37.§
(3)bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőt. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla a keresetet elutasító elsőfokú ítélet fellebbezett részét - a fellebbezésben kifejtettek érdemi vizsgálata nélkül - a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelen fellebbezés folytán a felperes viselni köteles a másodfokú eljárásban felmerült, lerótt fellebbezési illetékből és ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. (Pp.78.§
(1)bekezdés) A másodfokú eljárásban is pernyertes alperesnek a fellebbezési eljárás során jogi képviseleti díjjal, avagy útiköltséggel - perköltsége nem merült fel, így annak megállapítását az ítélőtábla mellőzte. G y ő r , 2012. április 11. Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró