Bfv.253/2012/6 – Kúria

(3)bekezdésébe ütköző számvitel rendjének megsértése vétsége miatt emelt vád alól felmenti; a próbára bocsátás tartamát 1 (egy) évre mérsékli; Egyebekben a támadott végzést hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. 8.020 (nyolcezer-húsz) forint Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s : A Sárvári Városi Bíróság a tárgyalás mellőzésével 2011. december 16-án meghozott és tárgyalás tartásának kérése hiányában 2012. január 10-én jogerőre emelkedett 2.Bk.146/2011/2. számú végzésével vádlott neve terheltet számvitel rendje megsértésének a felszámolási eljárás során elkövetett vétsége [Btk. 289. §

(3)bekezdése] és sikkasztás vétsége [Btk. 317. §

(1)bekezdése és

(2)bekezdés I. fordulata] miatt két évre próbára bocsátotta. A személyi körülmények körében megállapította, hogy a terhelt középiskolát végzett, egy Kft. ügyvezető igazgatója 83.000 Ft havi jövedelemmel. Nős, két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Vagyona egy házingatlan 2/3 része, 15 MFt banki kölcsön terheli. Büntetlen előéletű. Tényállásként az iratok alapján az alábbiakat rögzítette: vádlott neve terhelt

1. április 3-i megalakulásától egyik tagja, és képviseletre jogosult vezető tisztségviselője volt a V. Kft-nek, amelynek bejegyzésére
2. április 12-én került sor, s amelynek másik tagja és vezető tisztségviselője felesége volt. A cég ügyeit teljes egészében a terhelt intézte. A V. Kft. a gazdasági események nyilvántartása és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek tekintetében a számvitelről szóló
3. évi C. tv. hatálya alá tartozott. A Vas Megyei Bíróság a
4. május 20-án jogerős végzésével a V. Kft. fizetésképtelenségét megállapította, s elrendelte a cég felszámolását, felszámolóként a Budapesti M. Kft-t jelölve ki. A felszámolás kezdő időpontja
5. június 1-je. A terhelt a cég felszámolási eljárásáról szóló
6. november 30-án tudomást szerzett. A felszámoló a terheltnek írt felhívását amelyben felszólította a csődtörvényben írt kötelezettségei teljesítésére, és ismertette is vele, azokat átvette, azonban ennek ellenére nem tett eleget az
7. évi II. törvény (Csődtv.)
8. §ában írt kötelezettségeinek. Nem készítette el a záróleltárt, éves beszámolót, az iratjegyzéket, és nem adta át a felszámolónak a cég iratait sem, továbbá nem számolt el a cég házipénztárában található 30.000 Ft-tal. A cég iratanyagát a nyomozó hatóság foglalta le és adta felszámolónak. ki a A terhelt ezen tevékenységével a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását részben meghiúsította, hátráltatta annak időben történő befejezését. Arra - egyszerűsített módon -
9. május 19én került sor, s a bíróság
10. június 14-én jegyezte be. A terhelt a cég házipénztárában lévő, rábízott 30.000 Ft-tal annak ellenére, hogy a felszámoló által neki küldött felhívásból tudomással bírt arról, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet jogtalanul sajátjaként rendelkezett. Azt
11. június 4-én egy számla kiegyenlítésére fordította, noha arra a felszámolótól nem kapott meghatalmazást. Az okozott 30.000 Ft kár nem térült meg. A jogerős határozat ellen a Be.
12. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a terheltnek a számvitel rendje megsértésének vétsége miatt emelt vád alól, bűncselekmény hiányában felmentése érdekében a Vas Megyei Főügyészség élt felülvizsgálati indítvánnyal. Az indítványban kifejtettek lényege szerint a 2011. évi CL. tv. 17. §-a egyebek mellett akként módosította a Btk. 289. §-ában írt számvitel rendje megsértésének bűncselekményét, hogy a korábban a Btk. 289. §-ának

(3)bekezdésében írt cselekmény (az ún. adminisztratív csődbűncselekmény)

1. január első napjától nem képez bűncselekményt. Így a terhelttel szemben vád tárgyává tett cselekmény annak elbírálásakor, azaz
2. január
3. napján már nem volt bűncselekmény. Erre figyelemmel a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A Legfőbb Ügyészség BF.607/
4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt azzal tartotta fenn, hogy az adott esetben a Btk.
5. §ára figyelemmel az elbíráláskor hatályos büntető törvényt kell alkalmazni, eszerint a tényállásban megállapított kötelességek megszegése nem valósít meg bűncselekményt. Indítványozta a terhelt részbeni felmentését, továbbá azt, hogy a Kúria az alkalmazott próbára bocsátást a sikkasztás vétsége miatt tekintse kiszabottnak. A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője a kiegészített indítványnak megfelelően nyilatkozott. Ahhoz csatlakozva, a védő a próbára bocsátás tartamának mérséklését is kérte. A Kúria a felülvizsgálatot indokoltnak találta, mivel az indítvány törvényben írt felülvizsgálati okra hivatkozott. A Be.
6. §

(1)és

(4)bekezdésének megfelelően a megtámadott végzést a jogerős határozattal megállapított tényállás alapulvételével, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és a felülvizsgálati indítványban megjelölt, a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott ok alapján, továbbá azzal összefüggésben a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti okból bírálta felül. Emellett a felülvizsgálat a Be. 423. §-ának

(5)bekezdésének megfelelően hivatalból kiterjedt a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti (tételesen a Be. 373. §

(1)bekezdés I.

1. b)és
2. c)pontban, valamint II-IV. pontjaiban foglalt) hatályon kívül helyezést kötelezővé tevő eljárásjogi szabálysértések vizsgálatára is. Az ügyben az indítványozó abszolút eljárási szabálysértésre nem hivatkozott és ilyen a hivatalból történt vizsgálat során sem volt észlelhető. A Legfőbb Ügyészség által kiegészített felülvizsgálati indítványt a Kúria indokainál fogva alaposnak találta. A Btk. a cselekmény elkövetésekor hatályos 289. §-ának

(3)bekezdése szerint „aki a felszámolás elrendelését követően a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben előírt beszámoló-készítési, könyvvezetési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását részben, vagy egészben meghiúsítja vétséget követ el”. Ugyanezen rendelkezés volt hatályban a végzés tárgyalás mellőzésével történt 2011. december 16-i meghozatalakor is. Megelőzően azonban a Magyar Közlöny 135/2011. számában közzétett 2011. évi CL tv. a Btk. 289. §-át 2012. január 1-jei hatállyal módosította. A módosítás szerint a 2011. december 31. napjáig a Btk. 289. §

(3)bekezdése szerint számvitel rendje megsértés vétsége

1. január
2. napjával már nem bűncselekmény. A Btk. időbeli hatályára vonatkozó
3. §-ának második mondata szerint, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, akkor az új törvényt kell alkalmazni. Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a cselekmény elbírálásának ideje az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének a napja (BH 2009/
4. szám). Tárgyalás mellőzésével történő végzéshozatal indítványozása esetén éppen ezért kell különös gonddal követni a várható jogszabályi változásokat, miután nem lehet indokolt a tárgyalás mellőzésével történő döntés oly esetben, amikor a jogerőre emelkedés valószínűleg már a cselekmény bűncselekmény voltát megszüntető új szabályozás idejére esik. A kifejtettekből következően a terhelt cselekménye a jogerős elbírálásának az időpontjában már nem valósított meg számvitel rendje elleni bűncselekményt, és a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás alapján nem merítette ki más bűncselekmény törvényi tényállását sem. Ezért a Kúria a megtámadott határozatot a Be.
5. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján részben megváltoztatta és a terheltet az ellene a Btk. 289. §-ának

(3)bekezdésében meghatározott számvitel rendje megsértésének vétsége miatt emelt vád alól a Be. 6. §

(3)bekezdés a) pontjának I. fordulata és 331. §-ának

(1)bekezdése alapján, mert cselekménye nem bűncselekmény, felmentette. A terhére fennmaradó sikkasztás vétségének csekélyebb tárgyi súlyára tekintettel úgy találta, hogy a büntetési célokat a törvényi minimum szerinti próbára bocsátás is megfelelően szolgálja. Ezért a próbára bocsátás tartamát a fentieknek megfelelően egy évre mérsékelte. A végzés egyéb, törvényes rendelkezéseit hatályukban fenntartotta. A felülvizsgálat során kirendelt védői díjként felmerült bűnügyi költséget az állam viseli ˙(Be. 429. §

(1)bekezdése). Az ítélet elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, felülvizsgálatának lehetőségét pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. Az ismételt felülvizsgálati indítvány tilalmáról a Be. 418. §-ának

(3)és 421. §-ának

(3)bekezdése rendelkezik. A Kúria határozatát a Be. 420. §-ának

(1)bekezdésének megfelelően nyilvános ülésen hozta meg. Budapest,

1. április
2. Dr. Belegi József s. k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Péter s. k. előadó bíró, Dr. Kovács István s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző MGy