A határozat elvi tartalma: Az adózónak a saját terhére szóló állításait is bizonyítania kell. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.530/2011/6.szám A Kúria a dr. Tollmann Judit ügyvéd /..../ által képviselt felperes neve /..../ felperesnek a dr. Kisvárdai Gábor jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága /..../ alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 1.K.27.019/2010/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárva tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Pest Megyei Bíróság 1.K.27.019/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy alperesnek 10.000 /azaz perköltséget. 15 napon tízezer/ belül fizessen meg az forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2003.-
- évekre személyi jövedelemadó /szja/ adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a
- december
- napján kelt ...számú határozatával a felperest 91.915 Ft - adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 9.191 Ft adóbírság és 44.718 Ft késedelmi pótlékot megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
- március
- napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az adóhatóság az adózó vizsgálatát a fiánál, R. R.-nál 2002.-
- évekre szja adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés kapcsolódó vizsgálataként rendelte el. Az elsőfokú hatóság a felperesnél 2003.,
- évekre megállapítást nem tett, mivel az szja bevallásainak az adataihoz képest eltérést nem tárt fel. A
- évre megállapította, hogy a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény 42.§ /3/ bekezdése értelmében a megfizetett életbiztosítási díj után igénybe vett adókedvezmény összegét 20%-kal növelten kell visszafizetni, amely a felperes esetében 91.915 Ft adófizetési kötelezettséget eredményezett. Az alperes nem fogadta el a felperes azon hivatkozását, hogy a fia tulajdonában lévő, ....egyedi rendszámú .....személygépkocsit
- évben ő vette meg, és fizette gyermeke helyett a vásárlási hitel törlesztőrészleteit is. A 8.858.590 Ft pénzkölcsönre ugyanis az adózó fia kötött szerződést, a rendelkezésre álló bizonyítékok (bevallások, 1988-tól jövedelmi adatok, az ország valamennyi hitelintézetének megkeresései alapján érkezett válasziratok, az ingatlan-nyilvántartás adatai) szerint pedig a felperes a vizsgált időszak kezdetén megtakarítással, továbbá a havi 224.677 Ft részletek teljesítésére esedékességükkor nem rendelkezett forrással, a törlesztő részletek éves díja sokszorosan meghaladta az éves jövedelmét. Az adózó valamint fia e tárgyban tett nyilatkozatai önmagukban nem elegendőek arra, hogy a felperes magának ismerjen el egy olyan kiadást, amelyre fedezete nem volt. Felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a hatóság a tényállást teljes körűen nem tárta fel, nem tisztázta, hogy rendelkezett-e a kiadásai teljesítésére forrással. A perbeli ügy tárgya az volt, hogy ki fizette meg a gépjármű vételárát, mert annak törlesztő részletei meghaladták a gyermeke éves jövedelmét. Előadta, hogy a fia adóügyében a revízió azt véleményezte, hogy a gépjármű vételárának a megfizetésére a gyermeke jövedelemmel nem rendelkezett, ezért a terhére adóhiányt állapított meg. A valóságban az történt, hogy a fia nevére vásárolt, és vett fel hitelt, amelyet visszafizetett, mindezeket a gyermeke nyilatkozata is megerősítette. A revíziónak, amennyiben az az álláspontja, hogy e fizetésekre nem volt fedezete, jogkövetkezményként a terhére, és nem a fia terhére kellett volna adóhiányt megállapítania. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az adóhatóság jogszerű eljárás során megalapozott döntést hozott. Helytálló azon megállapítása, hogy felperes a gépjárművel kapcsolatos pénzügyi teljesítéshez fedezettel nem rendelkezett. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet és az adóhatározatok hatályon kívül helyezését, illetve az adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az adóhatóság eljárása sérti az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 1.§ /3/ bekezdését, 97.§-ának /4/-/5/ bekezdéseit. Hangsúlyozta, hogy a tulajdonosi viszony nem jelenti azt, hogy az áru vételárát a tulajdonos fizette meg. A fizetés kérdését nem lehet azon az alapon eldönteni, hogy az adóhatóság kit választ kötelezettnek. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúriának hivatalos tudomása van arról, hogy a felperes fia adóügyében meghozott adóhatározatok bíróság általi felülvizsgálata iránt indított perben a Pest Megyei Bíróság az 1.K.27.081/2010/
- számú ítéletében a keresetet elutasította. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybe vételére, ténykérdésben perújítási, jogkérdésben felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés, BH
- 490., KGD
- 262./. A felperes keresetében nem támadta az adóhatóságnak az életbiztosítási adókedvezménnyel kapcsolatosan a terhére adókötelezettséget eredményező megállapításait, keresetét és felülvizsgálati kérelmét a közigazgatási eljárásban és a perben tett azon - az adóhatóság és az elsőfokú bíróság által bizonyítatlannak minősített - állítása miatt terjesztette elő, hogy ő fizette meg a fia tulajdonában lévő gépjármű vételárát. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását az Art. 97.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az adózó, képviselője, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. Az adóhatóság tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének eleget tett, amelynek során a felperes részéről olyan megtakarítást, jövedelmet nem tárt fel, amelyből a fia gépkocsijának vételárát meg tudta volna fizetni. A közigazgatási perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A felperes a perben nem bizonyította a közigazgatási határozatok jogsértő voltát sem az adóhatóság bizonyítási eljárása, sem a bizonyítékok értékelése körében, és megtakarítására, jövedelmére vonatkozóan olyan bizonyítékot sem tárt elő, amely igazolta volna a gépjármű vételárának fedezetét. Bizonyíték hiányában előadása a fia gépkocsijának általa történt megfizetéséről bizonyítatlan állítás maradt, amely sem az ítélet, sem az adóhatározatok jogszerűségének cáfolására nem alkalmas. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye, ezért a felperes által kért iratbeszerzést, és azok bizonyítékként történő értékelését a Kúria nem végezhette el. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest, április
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró