← Magyarország

Bf.112/2012/4 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.I.112/2012/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. április hó
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
  4. évi szeptember hó
  5. napján kihirdetett 7.B.118/2011/
  6. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint: A bűncselekmények megnevezésénél a Btk. 16.§-ára utalást mellőzi, továbbá a magánlaksértés bűntette Btk. 176.§

(1),
(2)bekezdés c) pont, valamint a
(4)bekezdés szerint is minősül. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védő felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a fellebbviteli főügyészség annak helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. §
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával ügyfelderítési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett, széles körű bizonyítási eljárást folytatott le. A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte, az általa megállapított tényállás túlnyomórészt megalapozott, az csak kisebb részben pontosítandó az iratok tartalma alapján (Be. 351. §
(2)bekezdés c) pontja), így a Be. 361. §
(1)bekezdése alapján az ítélőtáblának nyilvános ülést kellett tartania az ügyben. A
  1. oldalon a kést illetően a 4 cm hossz vonatkozásában feltüntetendő, hogy a penge hosszúságról van szó. A
  2. oldalon az utolsó sérülés feltüntetésénél az utolsó mondat mellőzendő. A
  3. oldal utolsó bekezdése helyesen: A vádlott közepes erejű ökölütései okozták a jobb szem körüli lágyrész, felsőajak jobb oldalának sérülését, míg a kétoldali arctájék, jobb oldali homloktájék sérülését kis-, legfeljebb közepes erejű tompa erőbehatással okozta, tenyérrel történő ütés következtében, valamint ökölütés következtében. A bal kéz I-II ujjai által határolt testtájék metszett sérülését a sértettek tulajdonát képező késsel okozta-, legfeljebb közepes erővel. Az így helyesbített tényállás most már hiányosságoktól mentes, felülbírálatra alkalmas a Be.
  4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, ennek megfelelően irányadó a másodfokú eljárásban a Be. 352. §
(2)bekezdése szerint. Az elsőfokú bíróság helyesen vont következtetést a bizonyítékok értékelését követően a vádlott bűnösségére, cselekményeinek jogi minősítése is túlnyomórészt törvényes. A bizonyítékok értékelésénél leírási hiba folytán egy-két helyen pontatlanul kerültek rögzítésre, részben a nyomozati, részben a tárgyalási nyilatkozatok, ezek a következőképpen pontosítandóak:
  1. oldal
  2. bekezdésében a vádlott legelső gyanúsítotti meghallgatása alkalmával nem beszél fizetése átvételéről, ugyanakkor említi Frontin tabletták beszedését és arra ital fogyasztását. A
  3. oldal
  4. bekezdésben mellőzendő a „először" kitétel. A
  5. oldal
  6. bekezdésében a „meghógolyózták őket" szófordulat mellőzendő, helyette a „visszabeszéltek" jelölendő meg. A
  7. oldal
  8. bekezdése helyesen az általa elfogyasztott alkoholról és gyógyszerekről szól. A
  9. oldal
  10. bekezdése mellőzendő, helyette a következők tüntetendőek fel: ... legelső meghallgatása alkalmával támadóját fiatal férfiben jelölte meg. A kórházban történő meghallgatása alkalmával készített rendőri jelentés nem tartalmazza meghallgatása előtt a tanukra vonatkozó kioktatásokat, így az itt rögzített nyilatkozatok semmilyen formában nem használhatóak fel az eljárás során. (Debreceni Ítélőtábla Bf.II.97/2005/
  11. számú határozata - IH
  12. évi
  13. eset) A Be.
  14. §
(4)bekezdése a bizonyítékok értékelése körében kizárja az olyan bizonyítási eszközből származó tény bizonyítékként történő értékelését, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozóhatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon, vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. A bizonyítási tilalmak megsértése a büntetőeljárásban így azzal a következménnyel jár, hogy a bizonyítási cselekmény semmissé válik. A semmis cselekménnyel szerzett bizonyíték pedig nem bizonyíték, azt ki kell rekeszteni a bizonyítékok köréből. ...-naknem tett arról említést ... legelső találkozásuk alkalmával, hogy a vádlottra gyanakodna. (
  1. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  2. oldal) A sértett tanú az események után rövid idővel ... tanúval is találkozott, azonban nem nevezte meg támadóját neki, a sértett csak később nyilatkozott a vádlottra több nyomozati cselekmény lefolytatása után (
  3. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldala) A
  5. oldal utolsó előtti bekezdésében pontosítandóak ... tanú nyilatkozatai. ... sértett az előszobában a padon feküdt állítása szerint a nyomozati iratok
  6. lapszámánál, míg a földön feküdt a
  7. lapszám szerint. A
  8. oldalon a DNS szakértői vélemény kapcsán rögzítendő, hogy a vélemény kategorikus. A bizonyítékok értékelése során kifogástalan az ítélet
  9. oldalán utolsó bekezdésben tett összegző megállapítás. Az ügyben olyan objektív bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyek kizárják a más elkövető lehetőségét. A cselekmények jogi minősítése túlnyomórészt helytálló. Az ítélet rendelkező részében a kísérleti szakban maradt cselekmények esetében a Btk.
  10. §-ának feltüntetése indokolatlan. Ugyanakkor a magánlaksértés büntette vonatkozásában nem elegendő a Btk.
  11. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés c) pontját megjelölni, hanem a bűntetti alakzat folytán a
(4)bekezdés is feltüntetendő. Az első fokon eljárt megyei bíróság kimerítően számba vette az enyhítő és a súlyosító körülményeket, azonban az enyhítő körülmények közül a büntetlen előéletre történő utalás mellőzendő a fiatal felnőtt kor mellett. Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés kellően szolgálja a Btk.
  1. §-ában meghatározott büntetési célokat a Btk.
  2. §-ban rögzített büntetés kiszabási elvekkel együtt. A felmentésre irányuló fellebbezések megalapozott tényállás esetén eredményre nem vezethetnek a másodfokú eljárásban a bizonyítékok felülértékelésének tilalma folytán. (Be.
  3. §
(1),
(3)bekezdéséből következőleg) Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései is helyesek és törvényesek, azonban a jogi indokolásban a Be. 155. §
(1)és
(8)bekezdései mellett a
(6)bekezdés is feltüntetendő, illetőleg a Be. 338. §
(1)bekezdés mellől mellőzendő a
(2)bekezdés megjelölése. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, míg egyebekben a Be. 371. §
(1)bekezdése szerint helybenhagyta azt. Az előzetes fogvatartásban töltött idő további beszámítására a Btk. 99. §
(1)bekezdése alapján döntött. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 381. §
(1)bekezdés és 338. §
(1)bekezdésén alapszik. Debrecen,
  1. április
  2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 7.B.118/2011/
  3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
  4. április
  5. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.