Mfv.10220/2011/4 – Kúria

(1),

1. XLIII. Tv.
2. §

(1),

1. évi
2. tvr.
3. §

(2)Mfv.II.10.220/2011/4.szám A Kúria a dr. Marjay Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen szolgálati idő kezdő időpontjának módosítása iránt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságon 1.M.709/

1. szám alatt megindított és másodfokon a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.20.556/2010/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.20.556/2010/
3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 1.M.709/2009/
4. számú kijavított ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából a felperes szolgálati idejének kezdete
5. augusztus
6. napja, míg a felperes szolgálati nyugdíjra való jogosultsága szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni az
7. augusztus 30-tól
8. június 15-ig beszámított időt. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint és 8100 (nyolcezer-egyszáz) forint Áfa együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási részköltséget. A másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : Az irányadó tényállás szerint a felperes a középiskolai tanulmányainak befejezését követően
9. augusztus 30-tól
10. július 31-ig sorkatonai szolgálatot teljesített, majd egyetemi tanulmányokat folytatott, melynek befejezését követően különböző munkáltatóknál munkaviszonyban állt.
11. június 15-től létesített hivatásos szolgálati jogviszonyt a ... Megyei Rendőrfőkapitánysággal, onnan áthelyezéssel átkerült a ... Megyei Rendőrfőkapitányságra, ahol a szolgálati jogviszonya
12. április 1-jén közös megegyezéssel megszűnt. Az ekkor kiadott ... számú „szolgálati idő igazolás” okirat szerint a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából a tényleges szolgálati ideje
13. január 1-től
14. április 1-ig terjedő időszakra került igazolásra. A felperes
15. április 2-től közszolgálati jogviszonyban állt az ... Nemzeti Nyomozó Irodával és annak jogelődeivel, majd az áthelyezésére vonatkozó háromoldalú megállapodás eredményeként
16. szeptember 15-től a Vám és Pénzügyőrség hivatásos állományába került osztályvezetőként, pénzügyi százados rendfokozatba. Az alperes a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából
17. november
18. napját, míg a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából a szolgálati idő kezdő időpontjaként - figyelembe véve azt is, hogy a felperes a fennálló hivatásos szolgálati viszonya alapján a szolgálati ideje kedvezményes, 1,2-szeres szorzóval való számítására vált jogosulttá -
19. december
20. napját igazolta. Ebből következően nyilvánvalóan elismerte a korábban,
21. június 15-től
22. április 1-ig terjedő hivatásos szolgálati viszonyban töltött időt, valamint a felperes sorkatonai szolgálatát. Nem ismerte el az utóbbi juttatás szempontjából azonban a felperes korábbi hivatásos szolgálati viszonya közös megegyezéssel történt megszűnésekor (
23. április 1.) igazolt valamennyi beszámított időt, melyet sérelmezve a felperes több szolgálati panaszt is előterjesztett. Ezek elutasítását követően keresetében - a korábbi ... számú szolgálati idő igazolásra hivatkozva - a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából
24. január
25. napját, míg szolgálati nyugdíjjogosultsága szempontjából a szolgálati idő kezdő időpontját
26. október 27-tel kérte megállapítani. A felperes által az nem volt vitatott, hogy a közszolgálati viszonyban töltött ideje (
27. április 2-től
28. szeptember 14-ig) a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából nem számítható be. A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 1.M.709/2009/
29. számú ítéletében megállapította, hogy a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából a felperes szolgálati idejének kezdete
30. január
31. napja, míg a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából a kezdőnap -
32. szeptember 15-ét figyelembe véve -
33. október
34. A munkaügyi bíróság ítélete indokolásában utalt a Hszt.
35. §-ában foglalt, a hivatásos állományba való visszavétel feltételei fennállására, annak szabályai alkalmazására és arra vont le jogkövetkeztetést, hogy mivel a felperes a Hszt. hatálybalépése előtt már hivatásos szolgálati viszonyban állt, rá nem a Hszt.
36. §

(2)bekezdése, hanem a Hszt. 326. §

(1)bekezdése vonatkozik, így a részére már elismert és beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időként kell elismerni. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.20.556/2010/

1. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a perbeli esetben az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a Hszt. hatálybalépése után létesített szolgálati viszony esetén a Hszt.
2. §

(2)bekezdése szerint a szolgálati viszonyban eltöltött időbe csak a Hszt. 328. §

(1)bekezdése szerint van helye beszámításnak. Ez alapján pedig az alperes jogszerűen járt el, amikor a sérelmezett határozataiban a felperes

1. január 1-jétől
2. április 1-jéig elismert szolgálati idő igazolását nem vette figyelembe. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a Hszt.
3. §-a alkalmazásának nem volt helye, mert a visszavétel kérelemre történik, míg a felperes az ... Nemzeti Nyomozó Iroda Pénzügyi Nyomozó Főosztályáról áthelyezéssel került hivatásos állományba vételre, melyre vonatkozó szolgálati parancsot a felperes nem támadta meg. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság - keresetének helyt adó - ítélete helybenhagyását kérte. A felperes hivatkozott a Vám és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 15/1997.(V.8.) PM rendelet
4. §-ában foglaltakra, valamint azzal érvelt, hogy az ügy eldöntése szempontjából lényeges tény, miszerint a Hszt. hatályba lépése előtt hivatásos szolgálati viszonyban állt, és ennek megszűnésekor a Hszt.
5. §

(1)bekezdése alapján - a vitatott munkaviszonyban töltött idők beszámított szolgálati időkénti figyelembevételével - a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idejét az akkori munkáltatója 1979. január 1-től 1999. április 1-jéig igazolta. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nagyobb részt alapos. A perben arról kellett dönteni, hogy a felperesnek a korábban fennállt és

1. április 1-jén megszűnt hivatásos szolgálati viszonyában beszámított szolgálati ideje a
2. szeptember 15-től alperesnél kezdődő hivatásos szolgálati viszonyában jogszerző időnek minősül-e. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
3. évi XLIII. törvény (Hszt.) a szolgálati idő számítását illetően különbséget tesz a tekintetben, hogy a hivatásos állomány tagja a Hszt. hatálybalépése előtt vagy azt követően létesített-e szolgálati viszonyt. Eszerint a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni (Hszt.
4. §

(1)bekezdés). Az e törvény hatálybalépése után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött időbe csak a 328. §

(1)bekezdése szerint van helye beszámításnak (Hszt. 326. §

(2)bekezdés). A Hszt. 328. §

(1)bekezdése szerint a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél hallgatói (növendéki), valamint a fegyveres szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban töltött időt. A Legfelsőbb Bíróság azonos tárgyú több határozatában kimondta, hogy a jogvita eldöntése szempontjából annak van jelentősége, hogy a felperes a Hszt. hatályba lépése előtt már hivatásos szolgálati jogviszonyban állt, amelynek során a törvénynek megfelelően a szolgálati idejének számítása megtörtént, amelyet függetlenül attól, hogy az új szolgálati viszonyának létesítésére a Hszt.

1. §-a alapján került-e sor, az új kinevezése során a szolgálati nyugdíjra való jogosultságának megállapításánál már nem lehetett volna figyelmen kívül hagyni (Mfv.II.10.785/2005/4., Mfv.II.10.435/2009/3., Mfv.II.11056/2009/2). Az előbbiekre tekintettel a munkaügyi bíróság az ügy eldöntése szempontjából helytállóan értékelte azt a lényeges tényt, miszerint a felperes a Hszt. hatályba lépését (
2. szeptember 1.) megelőzően már más fegyveres szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állt, és ennek megszűnésekor a Hszt.
3. §

(1)bekezdése alapján beszámított szolgálati időket a korábbi munkáltatója igazolta. A Hszt. 326. §

(1)bekezdése szerinti jogosultságok szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt „szolgálati viszonyban töltött időnek” kell elismerni. Ebből következően a már beszámított szolgálati idő a Hszt. 328. §

(1)bekezdése alkalmazásakor is szolgálati viszonyban töltött időnek minősül. Így szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni - többek között - a fegyveres szerveknél „hivatásos szolgálati viszonyban” „töltött időt”. A Hszt. hatálybalépését megelőzően hatályban volt 1971. évi 10. tvr. 33. §

(2)bekezdése előírta, hogy - többek között - a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából minden olyan időt be kell számítani, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó nyugdíjbiztosítási szabályok szerinti jogszerző időnek számít. Következésképp a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi idő, valamint munkaviszonyokban töltött idő szolgálati időbe történt beszámítása a Hszt. hatályba lépését megelőzően az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelt. Így a Hszt. hatályba lépése után létesített szolgálati viszonyok esetén a Hszt. 326. §

(2)bekezdésének alkalmazásakor sem lehetett - az előbbiekben kifejtettekre tekintettel - figyelmen kívül hagyni. Annak azonban, hogy a felperes szolgálati idejét nem a sorkatonai szolgálata megkezdésétől (1979. augusztus 30.), hanem 1979. január 1-től igazolták a Hszt. hatályba lépését megelőzően jogalapja nem volt. A Hszt. 326. §

(1)bekezdése értelmében a felsorolt jogosultságok tekintetében beszámított időnek csak az ott megjelölt, és a tvr. 33. §

(2)bekezdésében felsorolt szolgálati idők minősülhettek, mivel egymagában valamely időszak beszámítása nem minősíti azt szolgálati idővé, tekintettel a hivatkozott jogszabályok kötelező jellegére. Az ettől eltérő beszámítás érvénytelen, semmis. Ezért az ilyen időtartam szolgálati viszonyként elismerésére igényt nem lehet alapítani. A Hszt. 11. §

(1)bekezdésében előírt szabály - miszerint az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna, - együttes feltételeket határoz meg, és a semmis szolgálati időként elismert idő alapján már megszerzett és már gyakorolt jogokra vonatkozik, a jövőbeliekre (a még nem gyakorolt jogra) nem. Ennélfogva a már megszerzett esetleges juttatás el nem vonható, de az érvénytelen beszámításra újabb igény már nem alapítható. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából a felperes szolgálati idejének kezdete

1. augusztus
2. napja, míg a felperes szolgálati nyugdíjra való jogosultsága szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni az
3. augusztus 30tól
4. június 15-ig beszámított időt. Ezt meghaladóan (
5. január 1-től augusztus 30-ig terjedő idő tekintetében) a felperes keresetét elutasította. Az alperes által elismert hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő (
6. június 15-től
7. április 1-ig) megállapítása szükségtelen volt. A Kúria a nagyobb részt pervesztes alperest kötelezte a Pp.
8. §

(1)bekezdésének alkalmazásával a felperes együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, míg a másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
2. április
3. Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő